Homok, 1920. szeptember (1. évfolyam, 14-38. szám)

1920-09-01 / 14. szám

Kecskemét, 1920 szeptember 1.S­zerda 1. évfolyam. — 14-ik szám. —ncae—a—BKi^nwmrMn—t*nii»'«ii ii-iwi' —— Főmunkatárs: MARTON SÁNDOR Politikai és közgazdasági napilap Szerkesztőség és Kiadóhivatal, Széchenyi-tér 6. Telefonszám 127. Egyes szám ára­­ Korona A Kecskeméti Kisgazda és Földműves Párt, a Gazdasági Egye­sület és a Szőlősgazdák Egyesületének hivatalos közlönye Felelős szerkesztő:­ RAKÁCS LAJOS Előfizetési árak: Egész évre 240 Kor. — Félévre 120 Kor. Negyedévre 60 Kor. Egy hónapra 20 Kor. Dolgozni! (K) Hangzott a Kormányzó Kecs­keméten tartott üdvözlő beszédében. Dolgozni! Csonka országunkat körül­vevő ellenségeink és a belső, bujtogató destruktív elemek vállvetve dolgoznak azon, hogy bennünket megfojtsanak és lerontsák a valutánk. Tudják jól, hogy ameddig koronánk két fillért ér, addig számunkra megfizethetetlenek állami létünknek életfeltételei: a kül­földi iparcikkek. Ameddig csak bankót préselünk és ölbe tett kézzel várjuk sorsunk jobbrafordulását, helyzetünk csak rosszabbodik. „Területének egy harmadrészére zsugorított, kifosztott országunkban nyolc millió magyar él és ebből nyolc­­százezer (családtagjaikkal együtt) a tisztviselő, — hangzott az ijesztő ki­jelentés a Kormán­yzó ajkáról — tehát minden tíz emberre jut egy tisztviselő ! Az iparában tönkre tett államban, ahol a földművelésen kívül minden terme­lési ág pang, abban az államban, amely a boldog béke­időkben is, amikor még húsz millió kár dolgozott az ország boldogulásáért, nyögött az államadós­ságok súlyos terhei alatt. Most amikor természeti kincseinek legnagyobb ré­szét elvesztette, a régi adóságokon kívül nyakába zuhant az elvesztett háború rettenetes hadisarca.. Az elvesztett tizenkét millió dol­gozó kar helyett a nemzeti becsület örök terheit hordja vérveszteségtől el­gyengült vállain, a nemzetvédő harc szent áldozatait , a rokkantak ezreit. Ez a vörösek által feldúlt és az olá­hoktól kirabolt állam feltétlen össze­­roskad a 800 ezer tisztviselő súlya alatt. Dolgozni! Szól tehát a jelszó a a tisztviselőkhöz is, akiknek meg kell érteni azt, hogy az az­­igazi úr, aki két keze munkájával keresi a kenye­ret és az az igazi hazafi, aki termelő munkával segíti a hazát. Szűnjön meg hát a protekció, ne tömjük és zsúfol­juk a hivatalokat éhező tisztviselőkkel, hanem azok, akik az állam szempont­jából feleslegessé váltak, cseréljék fel a tollat kalapáccsal. Dolgozni! Szól a jelszó a nyo­morgó vagonlakókhoz is, akiket ha­zájukból száműzött a zsarnokság. Har­colni a két kéz és veríték fegyverével. Ha termelő munkában görnyed majd a nemzet minden tagja, akkor vissza fog jönni a boldog ... Nagy-Magyarország. Amerika beavatkozik az orosz háborúba. Amerikának Szovjet-Oroszországgal közös akciót tervez Lengyel-, Francia- és szemben való magatartásában csakhamar Olaszországgal. Amerika és az európai nagy­fordulat áll be. Az Egyesült­ Államok az követek ez irányban megkezdették a tárgya­­eddigi tartózkodó magatartásával fel­fog­­ásokat, azonban kérdés, hogy Olaszország hagyni és aktív módon fog résztvenni a rávehető-e arra, hogy Oroszország ellen bolseviki-ellenes akcióban. Colbi államtitkár fegyveresen fellépjen. Az orosz-lengyel béketárgyalások a Minkszi tárgyalást félbeszakították. A lengyel békedelegáció tagjai tegnap este 10 órakor Minkszből jövet, Brest-Litovszk előtt 8 kilométerre átlépték a frontot és 11 órakor len­gyel területre értek, ahol Sapieha külügyminiszter fogadta őket. Az orosz delegáció Moszkvába utazott. Biztosra vehető, hogy a további tárgyalásokat semleges helyen fogják folytatni. Csicserin szerint megverték a lengyeleket. Lemberg vidékén csütörtök óta véres harcok folynak. Bialovszok —­ hír szerint — ismét az oroszok kezében van. Ezt a hírt azonban nem erősítették meg. Bécs, aug. 31. Moszkvából jelentik, hogy Csicserin táviratot intézett Varsóba, amelyben a Wrangel-féle hadseregről a kö­vetkezőket mondja: „Wrangel tábornok had­serege megsemmisítő vereséget szenvedett. Wrangel a Krím félszigetre vonul vissza. Helyzete roppant válságos. Hadserege fel­bomlóban van. Néhány nap múlva Wrangel-féle had­seregnek nyoma se lesz.“? Oroszország fenyegető jegyzéket küldött Angliának. Kamenev átadta az angol kormánynak az orosz kormány újabb jegyzékét. Az új­­ jegyzéket elsősorban az angol munkások végrehajtó bizottságának szánták. Az orosz jegy­­­­zék a következőket állapítja meg: 1. Oroszországgal való rögtöni végleges békére vo­natkozó valamennyi angol feltétel közzététele. 2. Angol nyomás a Lengyel kormányra,­­ hogy elfogadható békét kössön a szovjet kormánnyal. Egyébként elmondja, hogy Orosz­ország katonai helyzete a legutóbbi napokban lényegesen megjavult és hogy a szovjet hadseregek nemcsak arra képesek, hogy Lengyelországot megsemmisítsék, hanem a front más részén kezdjen támadást és hogy fegyveresen erőszakolja ki a békét. Kamenew angol­­ hívei azzal a hírrel akarnak nyomást gyakorolni az angol kormányra, hogy az angol kormány­­ elutasító vagy kitérő válasza végleges szakítást idézne elő Anglia és Oroszország között. Ausztria lőszert csempészett Oroszországnak. Bécsújhely melletti Enzesfeldi lőszer­gyár vezérigazgatóját és a gyár többi ve­zető személyzetét letartóztatták és Bécsbe kísérték. Megállapították azt, hogy hét mil­lió korona értékű fegyver és lőszer hiány­zik a gyárból, melyet Oroszországba csem­pésztek ki. A vörösök előnyomulása Breszt-Litowsk és Grodno vonalon. Bécs, aug. 31. Varsóból jelentik, hogy Breszt-Litowszk és Grodnó között véres har­cok folynak. Az oroszok erősítést kapva benyomultak a lengyel állásokba. A varsói lapok megerősítik, hogy a vörösök a Grodnó— Breszt-Litovszk vonalat átlépték. Felvilágosító nyilatkozat a tanítótestület tagjaihoz Magánúton értesültem, hogy a községi tanítótestület legközelebbi ülésén a testü­­­­­etnek egyik tagja a tanítóság közös sérel­mévé kívánta avatni a Tóth László perben­­ tett tanúvallomásomnak következő részle­tét: „Kezdetben passzív rezisztenciával hall­gattuk az átképző előadásokat; mikor azon­ban a nagyfokú történelem-hamisításokat lát­tuk, attól tartva, hogy ezek a történet-böl­cseleti hamisítások káros hatással lehetnek az aránylag alacsonyabb képzettségű taní­tóságra, néhányan idősebb tanárok elhatá­rozták, hogy helyreigazító ellenészrevétele­ket teszünk.“ — Magam is tanító fia lévén és negyedszázados közéleti pályámon szó- i val és tettel mindenkor a tanítói pálya meg­becsülését hirdetven távol állott tőlem min­den sértő vagy kis^^^^^^^J^ A képzettség tekintetében azonban, valamint én, a középiskolai tanár, elisme­rem az egyetemi professzorok szellemi fölé­nyét, azonképen a tanítóság is megenged­heti, hogy vannak a képzettségnek különböző fokozatai, főleg a történet-bölcseleti elméle­tek felfogására nézve, amelyekkel a népis­kolai tanító hivatásszerűleg nem köteles foglalkozni. Ha pedig ennek szerény meg­állapítása mégis sértés­számba megy, akkor sérelmes lesz Haller közoktatási miniszterünk rendelkezése is, amely a kétezdei évek kiter­jesztésével és a már megszerzett képesítést kibővítő tanfolyamokkal kívánja emelni a tanítóság színvonalát — szerintem ugyan helyesen, közérdekből is, de főleg a tanítói pálya becsületének növelése végett. Marton Sándor, gimn.­tanár

Next