Homok, 1920. szeptember (1. évfolyam, 14-38. szám)

1920-09-18 / 28. szám

Kecskemét, 1920 szeptember II. Szombat Tmtm, Főmunkatárs MARTON SÁNDOR Szerkesztőség és Kiadóhivatal, Széchenyi-tér 6. Telefonszám 127. Egyes szám­ára 1 Korona Politikai és közgazdasági napilap A Kecskeméti Kisgazda és Földműves Párt, a Gazdasági Egye­sület és a Szőlősgazdák Egyesületének hivatalos közlönye Felelős szerkesztő: TAKÁCS LAJOS Előfizetési árak: Egész évre 240 Kor. — Félévre 120 Kor. Negyedévre 60 Kor. Egy hónapra 20 Kor. Egy órát a hazáért. (R.) A forradalmak után két ha­tárkő áll, amely előtt levett kalappal kell megállanunk és amely határkő egy szebb és boldogabb jövő felé mu­tat. Ez a két határkő Miskolc és Győr. Először Miskolcon és néhány napra rá Győrben a gépgyári munkások elhatá­rozták, hogy a rendes munkaidőn kívül még egy órát dolgoznak és ezt az egy órai munkát a hazának ajánlották fel. A nemzetközi vezérek által elhó­dított magyar munkásság lábbal ta­posta az Isten és a haza fogalmát. A vörös jelszavak által megmételyezve megtagadta a magyar munkás hitét, megtagadta nyelvét, amelyen gyermek­korában édesanyja ringatta el, meg­tagadta szülőfaluját, ahol egykor böl­csője ringott és megtagadta a hazát, amely neki kenyeret adott. Jött a nagy összeomlás és a ki­ábrándulás. Látta a munkásság a sze­­mita vezéreket, akikben addig egyedül és vakon bízott, kincsekkel megrakodva külföldre menekülni és akiknek gúny­kacaja hallatszik azokon a bécsi or­giákon, amelyeket az ország és a mun­kásság vérén szerzett milliókból ren­deznek most a munkásvezérek. Ott áll a munkás éhezve most Magyarország romjainál, kezéből ki­hullott a hírhedt vörös kalapács, amely­­lyel egy ezeréves boldog birodalmat zúzott össze. Nézi a Triesztből érkező hajókat, amelyek ontják az amerikai bányák földalatti világának magyar la­kóit, az ő munkás testvéreit, akik egy tengerentúli világból jöttek vissza és most az ország romjai között sírva keresik az elveszett hazát. A narkotizált és a vörös jelsza­vak alkoholéval elhódított munkáslélek felébredt, szívében feltámadt a nem­zeti érzés lángja és a keserű megbá­nás könnyeit sajtolta ki szeméből. A romok felépítéséhez, amelyet ő okozott, Győrben és Miskolcon munkájából­­ fel­ajánlott egy órát. Ez a két határkő jelzi most a megújhodás korát, amikor nem lesz majd párt és osztály érdek a hazá­ban, hanem mindenki egy lesz: test­vér és magyar. A magyar vér lán­­j­golt fel a munkásban akkor, amikor a hazának munkájából egy órát adott, de el fog jönni az az idő is, amikor a felszabadult ország minden polgára ajkán , fel fog csendülni az örök jel­szó . . . Mindent a hazáért. 1. évfolifilm. — 2 Szik szűnt. A lengyelek elfoglalták K­own­ót és 3000 foglyot ejtettek. Paki­s, szept. 17. A 14-iki lengyel harctéri jelentés szerint a lengyelek elfoglalták Kownót és 3000 foglyot ejtettek. A lengyelek, akik Kobinnál átlépték a Bug-Dnyeszter vonalát és Vladimir­ Wolinszkytól is keletre harcolnak, ezzel a győzelemmel döntő csapást mértek a bolsevikekre. Az ír szabadságharc városának, Cork-nak kéne. Core városáról egy angol lap riportot közöl és ezeket írja: Napközben az utcán siető komoly emberek mennek, gyorsan csoportok képződnek és néhány rövid és izgatott szóváltása után gyorsan szétoszla­nak. A házakon be vannak törve az abla­kok és meg vannak rongálva az ablaktáblák. Néha lassú lépéssel katonai temetés halad végig a városon, egy-egy katona holttestét kísérik ki, ki az­ éjszakai zavar­gásban halálát lelte. Este 10 óra után tilos az utcán járni, ilyenkor megkezdődik a hadiállapot. Ha idegent érnek véletlenül az utcán, akinek ebben az órában még nincs szállása, nagyon rosszul jár. A hadviselők nem ismernek izgalmat. Igazi háborúról van szó, melyet a valódi és névleges kor­mányok viselnek egymással. A csendőrség állandóan a kaszárnyákban tanyázik és időnkint szemleutakra indul. A francia köztársaság elnökének titokzatos balesetei Bécs, szept. 1­. A lemps írja, hogy Deschannel elhatározta, hogy végérvényesen visszalép az elnökségtől. Azért lép vissza az elnökségtől, mert mint köztudomású, erős idegbajban szenved, aminek következtében egy ízben kibukott a robogó vonat ablakából, másodízben pedig a rambuli parkjában séta közben érte utól az idegroham, amelynek következtében beleesett egy közeli csatornába.­­ Szerencsére a víz nem volt mély és így komoly baja nem történt. Mindenesetre nagyon titokzatosak azok a balesetek, ame­lyek sűrű egymásutánban a francia elnököt érik. A brassói emlékszobor .... oláh fellel. Egy Brassóból jövő menekült elbe­szélése nyomán kaptuk a hírt, hogy a Cenk-hegy elfoglalásának emlékére emelt szobrot, amely egy magyar és egy német katonát ábrázolt, az oláhok megcsonkítot­ták. Mind a két kőalak fejét leütötték és helyébe az egyik oláh tiszt román katona fejeket akart faragtatni, hogy ezáltal az eltulajdonított emlékmű az oláh vitézséget dicsőítse. Hosszas keresés után talált a tiszt egy kőfaragót, aki vállalkozott a mű­tét végrehajtására. Még nem érkezett hír arról, hogy a két oláh katona­ fejet sike­rült-e a német és a magyar katona szobor testére ragasztani.­­ De, ha sikerült is a műtét, fogunk gondoskodni arról, hogy az újonnan faragott oláh fej nem fog a ma­gyar katona testéhez száradni. Angol asszonyok tiltakozása a bányászsztrájk ellen. Bécs szept. 16. Angol munkásvárosokban az asszonyok a sztrájkellenes nemzeti ligának felhívására határozati javaslatot hoztak, mely a következőket tartalmazza: Tilta­kozunk a bányamunkások szükségtelen és veszedelmes sztrájkja ellen, mely az asszo­nyok és gyermekek millióit taszítja a legnagyobb nyomorba és a háborús évek elmúl­tával az új ipari termelés terére komoly akadályokat gördít. A bolsevikiek eladják a cári család kincseit. Bécs, szept. 17. Londonból jelentik, hogy az angol kormány az orosz tárgyalá­sok ügyében részletes nyilatkozatot közöl­­ a sajtóval. Ebben kimutatja, hogy az angol­­ kormánynak bizonyítékai vannak arról, hogy Kam­enev a cári korona-ékszerek eladásába kezdett. Kam­enev közölte a kormányával,­­ hogy 40,000 fontért eladott gyémántokat, pénzét a „Daily Herald“-nak utalta át, ezután az orosz megbízott más módokon általában újabb gyémántok eladásával igye­kezett még 40,000 font sterlinget előterem­teni. Ebből 10,000 fontot a „Daily Herald“­­nak utalt át, a fizetésnek bankjegyekben kellett történni, melynek a főszerkesztő fiának kezein kellett keresztülmenni. Take Jonescu látogatása Prágában Prága, szept. 17. Egy cseh lap írja, hogy Take Jonescu román külügyminiszter a napokban Prágába érkezik. Ionescu itt viszonozza Benes látogatását.

Next