Homok, 1920. október (1. évfolyam, 39-65. szám)
1920-10-27 / 61. szám
2. oldal ## O ftOH 61. szám Kecskemét, 1920. október 21. Két öreg ember. — Egy időben indultak útnak félszázaddal ezelőtt, duzzadó tehetséggel, honfiúi lelkesültséggel és akaró magyarsággal. Az egyik ragyogó tehetségén kívül családjának fényes hagyományait is magával vitte közéleti pályájává, a másik a tehetség adományain kívül nem hozott magával egyebet. És mégis az arisztokrata vallotta magát a népképviselet bajnokának és a született demokrata lett a szellem arisztokráciájának hirdetője. És mégis egymásra kellett találniok, mert magyar és európai volt mindegyik, mert ha pályájuk párhuzamosan haladt is, találkoztak a végcélban: a nemzeti eszme és a keresztyén erkölcsi világrend alapján nyugvó Nagymagyarország kiépítésében. Az a Magyarország, amelyért ők éltek és dolgoztak, összeomlott; de midőn a romok felett a két öregember ismét összetalálkozik, nem a siránkozás és kétségbeesés lemondása, hanem az újjáépítés munkájára sürgető szózat zendül ajkaikról. Magyar testvéreim! Mikor két öreg ember, akik életük munkáját látták összeomlani, nem esik kétségbe, akkor senkinek sincs joga kétségbe esni! — így bátorította nemzetét a 70 éves Apponyi gróf Rákosi Jenő félszázados írói emlékünnepén. Pápai nuncius a magyarságról A katholikus nagygyűlésen Lorenzo Schioppa, XV. Benedek pápa küldötte, ragyogó himnuszt mondott a magyarságról. A nagygyűlés legmegragadóbb jelenete volt, amikor a pápa követe teljes bíbornoki ornátusban szólásra emelkedett és elmondta gyönyörű beszédét, amelyben a Szentatya üzenetét tolmácsolta az egybegyült magyar katholikusoknak. — Amikor ebbe a templomba léptem — mondotta — és a nagyszámú, lelkes közönségen végigtekintettem, első gondolatom az volt, hogy a magyar nép nem legyőzött nép! — Elvették tőletek az ágyút, a hadihajót, elragadták tőletek a földet és a kenyeret, elvitték kincseiteket, el az élet forrásait, de mindezek ellenére megmaradt számotokra egy hatalom, egy mérhetetlen értékű kincs, megmaradt a ti hitetek. Ezt senki el nem rabolhatja, senki el nem ragadhatja. Ez tett benneteket naggyá, a dicsőséges múltban, ez erősít meg a jelen válságos óráiban. Ez nyújt reményt kedvező, nagy, boldog jövőtökre és ennek a reménynek meg kell valósulnia. — Magyar Katholikusok! Zárjátok szivetekbe isteni Üdvözítőnk búcsúimáját; az ő isteni szivének ez a mélységes vágya legyen a Ti imádságtok, mondjátok naponként ő vele a Ti Atyátoknak, aki a menynyekben van. Add, hogy egységben maradjunk, add, hogy összetartsunk. Szüntessetek meg minden széthúzást, amely ezt az egységet fenyegeti, adjátok fel az egyéni érvényesülés gondolatát, ha ez az egységeget veszélyezteti. Nem gyávaság ez a jelen körülmények között, hanem hősies nagylelkűség. Tiporjatok le magatokban minden szenvedélyt, amely kikezdi az összetartást. Egyetlen mély, szenvedélyes, lelkes vágyatok legyen: Istenért, hazáért, az Anyaszentegyházért. — És én nemcsak remélem, hanem biztosan tudom, hogyha elfogadjátok ezt az atyai szót, lelketek főpásztorának, Atyátoknak szavát, aki benneteket, szenvedő gyermekeit, a leggyengédebb szeretettel karol fel, ennek a szózatnak hű megtartása meghozza nektek a békét, a boldogulást és azt a nagyságot, amelyet óhajtotok és amelyet meg is érdemeltek. Dublinban gyülekeznek az ír felkelők. Bécs, okt. 26, Baselből jelentik. Egy angol lap ijesztő híreket hoz Írországról. Állítólag az ír sin-feinek összeköttetésben állanak az angol munkás hármas-szövetséggel, mellyel titkos megállapodást kötöttek. A felkelő küszöbön áll. A lázadás Dublinből indult ki. Meghalt a görög király. Bécs, okt. 26. Münchenből jelentik, hogy a müncheni görög kolónia azt a távirati értesítést, kapta, hogy Sándor görög király meghalt. A lapok ehhez a hírhez hozzáteszik, hogy hivatalosan még nem erősítették meg. A Havas-ügynökség hivatalosan jelenti Sándor görög király halálát. Szabolcs vármegye az önkormányzati törvényjavaslat ellen. A vármegyei, városi és községi választásokról szóló törvényjavaslat ellen, főkép a vármegyék részéről sok súlyos és jogos aggodalom merült fel. A törvényjavaslat ellen megindult mozgalom, amely a javaslatnak a napirendről való levételét, vagy legalább is alapos átdolgozását kívánja, egyre nagyobb mérveket ölt és így legutóbb Szabolcs vármegye törvényhatóság Az 50 éves Kecskeméti Gazda Egyesületről. Abból az alkalomból, hogy a Kecskeméti Gazdasági Egyesület e hó folyamán ünnepelte 50 éves évfordulóját, tanulságos kialakulásáról a következőket kívánjuk elmondani. Két fejezetből áll. Az első a Horváth Döme alapítási ciklus, a kezdet nagy nehézségeivel csekély taglétszámmal. Ennek dacára a gyümölcsészet, s a szőlészetben oly eredményekkel, a miknek áldásait a mai lakosság bőségesen élvezi. Bizonyára nem volna 12 ezer hold szőlő Kecskemét határában s annyi gyümölcsfa, melyeknek termésével döntő tényező a gyümölcs kivitelben. Kecskemét nevét a külföldön is ismerik, s elsősorban barackjáról, de cse- megeszőlő s többi gyümölcse utján is. úgye a szőlészeti illetőleg vincellér iskolának mint a faiskola létesítésénél, nagy részük volt. Folytatólag ugy helyben mint az ország különböző helyein tartott kiállításokon így lett első az elsők között. De Kecskemét óriási nagy határa s szerencsés piaci fekvése alapján ez elvárható is volt, így teltek az évek, míg az öreg gárda érezte azt, hogy fiatalabb kezekbe kell átadni a további vezetést annál inkább, mert az időközben megalakult gazdakör a szántóföldi termelés, állattenyésztés terére is haladó térfoglalást kívánt. Ennek a fellobbanásnak részben a változott viszonyok voltak előidézői, részben az akkor létesült földmíves iskola lelkes egyénei, akik kivétel nélkül önzetlenül buzgólkodtak a gazdasági haladás érdekében. Ebben az erjedő időszakban lett a Gazdasági Egyesület élére állítva a tapintatos modorú Koricsánszky János, s vele az 50 éves korszak II-ik fejezete vette kezdetét. Mit csinált? Tanfolyamok, esti előadások szakadatlan sora következett, azután a Gazdasági Egyesület székházának megépítése, Gazdakongresszus stb. A taglétszám a nagy buzgóság dacára nem szaporodott, nem addig, míg a Szövetkezet nem csinálta meg a maga mesés hatását. A Gazdasági Egyesület Beszerzési csoportja, az volt a punctum saliens. Nevezetesen, csak azok részesültek a megrendelt műtrágya vetőmag stb. gazdasági árukból, aki, s akik a Gazdasági Egyesület tagjai voltak. E végből rohamosan emelkedett a taglétszám, 600—800 tag a Gazdasági Egyesületek életében páratlan gyorsasággal 6000-re emelkedett. S így nemcsak viszonylagosan, de tényleg a Gazdasági Egyesületek között országos jelentőségűvé lett. Hogy a vezető egyének erős s elkedvetlenítő kritikának voltak részesei, azt talán mondani is felesleges. (Pedig a kommün alatt is, sem az egyesületnek sem tagjainak különösebb baja nem esett. A taktikázás a köz javára kielégítőleg bonyolódott le. Ennek tudható be hogy a beszerzési csoport igazgatósága megelégelte a dicsőséget, s felkérte Kovács Sándor bankigazgatót, hogy vegye át a Szövetkezeti zászlót, mellyel szoros kapcsolatban állagának vezető emberei bizalmas értekezleten foglaltak állást a javaslat ellen. A tanácskozás eredményekép e hét folyamán Mezőssy Béla volt földmivelésügyi miniszter vezetésével küldöttség keresi fel Horthy Miklós kormányzót, akit arra akarnak kérni, hogy a maga nagy súlyával hasson oda, hogy ez a javaslat megfelelően módosítva kerüljön a nemzetgyűlés elé. Gazdasági Egyesület emelkedése vagy ellapulása hanyatlása. A politika? A Kisgazdapárt politikája az is tényező, de döntő erő a Szövetkezet, ha annak hasznát látja. Ebben a jelben kezdődik a Gazdasági Egyesület III-ik korszaka? Lesz-e gyümölcs a fán? Igenis lehet. Sőt bízom abban, hogy lesz. Felismeri a társadalom minden rétege, hogy hazánk további sorsa a termeléstől függ. A kard egyelőre hüvelyben marad. A földtől várunk mindent. S ha ezen az utolsó ponton megmérve, könnyüknek bizonyulunk, úgy vége a Gazdasági Egyesület haladási emelkedésének. Úgy vége annak a szép reménynek, hogy Kecskemét a Duna-Tisza közének gócpontja legyen. Mert csak az anyagi érdekek ide fűződése az igazi vonzó erő. Ennek tudatában kell támogatnunk Kovács Sándort nehéz hivatásában. Hiszszük, hogy egész erejét ennek fogja szentelni. Úttörő munkájában lesz bogáncs s tövis bőven. Ennek dacára követni fogjuk, követni fogják a termelő gazdák, mert ez által tesznek legnagyobb szolgálatot lesanyargatott Magyar Hazánknak. G. M. NAPI ÉNSEK. Kecskemét, október 27. — Halottak napján nem lesz kivilágítás. A főváros tanácsa ez évben is megtiltotta a sírhelyek és sírboltok Mindszentek és Halottak napján szokásos kivilágítását s egyúttal elrendelte, hogy az összes temetőket már este hat órakor be kell zárni. — A pénzügyi bizottság megszavazta a színház fűtésére és világítására szükséges 120000 koronát. Bár a végleges döntés a csütörtöki közgyűléstől függ, bizalommal tekintünk a határozat elé, mert meg kell szűnnie annak, hogy a közönség fogvacogva, felöltőben nézze végig az előadásokat. — Gyászhír. Részvéttel értesülünk, hogy Nyiry Károly ny. posta- és távirdafőfelügyelő, a kecskeméti posta- és távirdahivatalnak hosszú időn keresztül volt főnöke, nyugalomba vonulása óta pedig a városi villanygyár igazgatója, tegnap délben váratlanul elhunyt. Élete példaképe volt a kötelességteljesitésnek, a puritán becsületességnek és a minden szépért, jóért lelkesedni kész emelkedett gondolkodásnak. Családjával együtt sok jó barátja és tisztelője gondol áldólag emlékezetére! — A megszállott területek magyar lakosságának búzával való segélyezése. A Székesfehérvári Gazdakör javaslatára Székesfehérvár törvényhatósága elhatározta, hogy a megszállott területek magyar lakossága részére a város földműves gazdaközönsége részéről minden búzával bevetett katasztrális hold terület után öt kilogram búzát ad. A kivetés szerint 778 gazda 1355 kát, holdja után 5775 kilogram búzát ad.