Homok, 1920. október (1. évfolyam, 39-65. szám)
1920-10-19 / 54. szám
34. szám* HOMO MÁS. •thiml Ferdinándy belügyminiszter a megyei és községi választásokról A nők nem kapnak választójogot. Ferdinády Gyula belügyminiszter szerdán terjeszti a nemzetgyűlés elé a megyei és községi törvényhatósági és képviselőtestületi választásokról szóló törvényjavaslatát.. Tudvalevő, hogy a javaslatnak különösen a virilizmusra és a nők választójogára vonatkozó része körül erős küzdelem folyt a keresztényszocialisták és a volt kisgazdapártiak között. A keresztényszocialisták, akiknek álláspontját Haller István kultuszminiszter képviselte a kormányban, teljes aktív és passzív választójogot követelnek a nők számára, viszont a virilizmust nem vagyoni, hanem értelmi cenzushoz akarták kötni. Ezzel szemben a volt kisgazdapártiak, élükön a belügyminiszterrel, a nőknek csak közvetett választójogot kívántak juttatni, a törvényhatósági bizottságokat pedig három kategóriából akarták összeállítani: a szabadon választottakból, a legtöbb földadót fizetőkből és a legtöbb állami egyenes adót fizetőkből. A pénteki minisztertanácson a kormány hosszasan foglalkozott ezekkel az ütköző pontokkal és a megállapodásokról Ferdinándy Gyula belügyminiszter a következőket közölte munkatársunkkal: " A községi képviselőtestületek és a törvényhatósági bizottságok tagjai a virilizmusba oltott választási rendszer szerint fognak választatni a minisztertanács által elfogadott javaslatom szerint. Három kategória helyett csak kettő lesz: a megyei törvényhatósági bizottságok tagjainak felerésze a szabadon választottak sorából fog kikerülni, másik felét pedig ugyancsak az öszszes választók fogják választani azok közül, kik a földadót is beértve, a legtöbb adót fizetik. A nőknek csak olyan mértékben enged a törvényjavaslat aktív és passzív választójogot, amilyen mértékben a múltban volt: csak közvetve, meghatalmazott útján szavazhatnak és vehetnek részt a törvényhatósági bizottságokban és községi képviselőtestületekben azok a nők, akiknek megfelelő virilis joguk van erre. A törvényjavaslatot szerdán benyújtom és a bizottságok haladéktalanul megkezdik a javaslat tárgyalását. A női választójognak a törvényhatósági és megyei választásoknál való alkalmazása kérdésében a nemzetgyűlés fog dönteni. Ez nem lesz pártkérdés és minden képviselő szabadon követheti e tekintetben meggyőződését. Valószínű azonban, hogy a nemzetgyűlés többsége a női választójogot el fogja vetni. A csongrádi nagygyűlés A Falu Szövetség október 17-én vasárnap délelőtt rendezte Csongrádon zászlóbontó nagygyűlését. A gyűlésre a vendégek reggel 10 órakor érkeztek meg különvonaton Budapestről. A gyűlésen résztvettek Rubinek Gyula kereskedelmi miniszter, sokorópátkai Szabó István kisgazda miniszter, Meskó Zoltán és Stauer György államtitkárok Barla-Szabó József, Héjj Imre, Kuna P. András, Lukovics Aladár, dr. Négyessy László, Reck Iván, Schandl Károly és Tömöri Jenő nemzetgyűlési képviselők, Egán Imre, Fáy István, Szabó Sándor és Temesvári Géza főispánok, Meskó Pál, a Hangya szöv. igazgatója, Steinekker Ferenc miniszteri tanácsos, a közgazd. kar prodékánja, Mutschenbacer Emil, Konkoly- Tege Sándor és Fabricinus Endre gazd. tanácsosok. Marschal Ferenc, a Falu Szöv. igazgatója, dr. Ráth Sándor, a kormányzópárt igazgatója, továbbá Móra Feren, a szegedi Dugonics Társaság igazgatója, a kiskunfélegyházi küldöttség Holló Béla polgármester vezetésével, Kecskemét, Orosháza és Békéscsaba kiküldöttei és még számosan. A vendégeket Fekete László főszolgabíró és Szedlacsek István csongrádi plébános üdvözölték a pályaudvaron, ahonnan a vendégek lovasbandérium kíséretében vonultak be a község főterére. A főutcán nagy tömeg lelkesen köszöntötte az érkező vendégeket. A katholikus templomban tartott szentmise után a főtéren kezdetét vette a nagygyűlés, amelyen tízezerre menő tömeg, több mint két órán át nagy figyelemmel hallgatta az ünnepi szónokot. Rázsonyi Papp Pál pártelnök megnyitó beszéde után Rubinik Gyula lépett az emelvényre és tartalmas beszéd keretében ismertette a Falu Szövetség programmját. — Mi a hit és a nemzeti érzés mellett — úgymond — igenis hirdetjük az anyagi boldogulás szükségét is. De nem ígérünk légvárakat, nem ígérünk munkanélküli boldogulást, az a becsületes ember, aki komolyan veszi azt a feladatot, amelyet a társadalom és a nemzeti közösség reárótt úgyis, mint egyesre, úgyis mint a nemzet tagjára, ha becsülettel megfelel ennek a feladatnak, akkor joggal követelhet magának egy jobb életet, egy jobb elhelyezkedést. Hangsúlyozom, hogy a Faluszövetség nemcsak a földművesek szövetsége a falun, hanem mindazoké, akik a falun élnek, tehát az iparosé, a kereskedőé egyaránt, mert mi az egész nemzetet egy egységbe akarjuk egybeforrasztani, amely egység egyetlen záloga és biztosítéka ennek az annyi részre szaggatott haza boldogulásának. A Falu Szövetség ezenkívül a kultúrát akarja terjeszteni, mert nem szabad, hogy a nép nagy tömegei kulturátlanok legyenek, mert ez a legnagyobb kincs, az a kincse a népnek, amely az anyagi boldogulás legbiztosabb forrása. A miniszternek zajos tetszéssel fogadott szavai után a polgári leányiskola énekkara Kulinyi Istvánné vezetésével adott elő több szép éneket, majd Meskó Pál tartotta meg ünnepi beszédét. Beszéde folyamán reámutatott arra, hogy miért nézik sokan gyanakodással a Falu zászlóbontását. Csak azok gyanakodnak, folytatta beszédét, akik akkor voltak boldogok, mikor a földműves népet s pórázon vezethették orránál fogva, mikor minden falusi portán több volt az adósság, mint a nádszál, vagy a cserép. A Falu Szövetsége azt akarja, hogy a tudás csarnokai mindenki számára nyitva legyenek, hogy olyan legyen a tudás, mint a mezei virág, olyan, mint a pacsirtaszó, olyan, mint a levegő, amely mindenkié, a legszegényebbé és leggazdagabbé egyaránt. Legyen a tudás olyan, mint az országút, ahol mindenki szabadon járhat. A Falu Szövetség azt akarja, hogy a legkisebb tanyának is olyan jól felszerelt iskolája legyen, mint akár a fővárosnak. A kultúrintézménynek centralizálása, vagyis az egész országban való elhelyezése legelső feladata a Falu- Szövetségnek. Azt akarjuk, hogy a falu népe szellemi téren is olyan rendeket tudjon vágni, mint a mezőn. Olyan hire legyen, mint amilyen erős és híres a csongrádi kubikus. A Falu-Szövetség felhívja a kormány figyelmét. Országos katasztert készít a faluról és megállapítja, hogy melyik falun nőre van szükség. Ha követni fogjuk apáink erényeit, amely őket olyan naggyá tette, akkor elmondhatjuk a költővel együtt, hogy a magyar név megint szép lesz. „A magyarok istenére esküszünk, hogy csonka Magyarország nem leszünk.“ Nyilatkozat. A helybeli lapok mai számában Héjjas Iván egy nyilatkozata jelent meg, melyben a lapunk felelős szerkesztőjét ért inzultus dolgában nyilatkozik. Tekintettel arra, hogy Héjjas Iván nyilatkozata és lapunk felelős szerkesztőjének a rendőrségen tett feljelentésének adatai között lényeges eltérés van, úgyszintén eltérések konstatálhatók a két nyilatkozatnak az ügy lovagias úton való tárgyalására vonatkozó részletei között is. Héjjas Iván nyilatkozatára a választ csak jelenleg Kecskeméttről távol levő szerkesztőnk adhatja meg, kinek visszaérkezte után úgy az ő nyilatkozatát, mint az ügyben eljárt segédek által felvett jegyzőkönyveket közölni fogjuk. NAPI HÍRES. , Kecskemét, október 19. P. Zadravecz István, a láng lelkű tábori püspök, Horthy Kapisztránja a tegnapi napon városunkban időzött, titkárának kíséretében, hogy pappá szenteljen egy fiatal papot, P. Ződy Cézár ferencrendi szerzetest. A szép ünnepélynek nagy közönsége volt a Ferencrendiek templomában. — A Közigazgatási bizottság ma délután 3 órakor rendes havi ülést tart a városháza tanácstermében. — Győzött a KAC, Szolnokon 3:1 (2: 1)-re. Kevés számú, de annál lelkesebb közönség nézte végig a két régi rivális mérkőzését. A két csapat tudásának legjavát produkálta, szép összjáték, gyors labdára menés, adott, helyzetben kapura lövés jellemezték a játékot. A gólokat Fehér, Vince és Szentkirályi lőtték. A mérkőzés után kiosztották a jubiláris ezüstérmeket s kölcsönös éljenzések után a csapatok elhagyták a pályát. Este bankett volt, amelyen a kecskemétiek nevében Daly Zoltán rendőrkapitány értékes kék-fehér zászlót adott át a szolnokiaknak. A víg társaság a késő éjjeli órákban oszlott szét. — Esküvő. Iványi István főreáliskolai rajztanár szombaton tartotta esküvőjét Pócsi Ritával a református templomban. Kisérje a mi jókívánságunk is frigyüket. — A közalkalmazottak beszerzési csoportjának vezetősége értesíti tagjait, hogy részükre folyó évi október hód 19, 20, 21, 22 és 23 napjain az uj ellátási jegy 14 és 15 számú szelvényére 30—30 összesen 60 deka cukor, továbbá ugyancsak az ellátási jegy 33 számú szelvényére családtagonként 84 deka főző és 156 deka kenyérliszt fog kiadatni. A cukor ára kilogrammonként 5 korona a főzőliszt kilónként 1 korona. A leosztás az alábbi sorrendben történik. Október hó 19-én A, B, C, D és E. Október hó 20-án F, G, Ii, I, J. Október 21-én K, L, M. Október 22-én N, D, P, R, S és Sz betűnek egy része. Október 23-án Sz betűnek másik része, továbbá T, U, V és Z betűvel kezdődő nevek részére. Felhivatnak a csoporttagok, hogy a számfejtő hivatalok által kiállított értesítést az áru átvételéhez hozzák magukkal. Megjegyeztetik, hogy fenti lisztmennyiség a szeptember havi hatósági liszt pótlásaként adatik ki. — Zsidó diákok hazafiatlan viselkedése. Szegedről jelentik. Megírtuk, hogy október 6-án, a vértanuk ünnepén több főgimnáziumba járó zsidó diák hazafiatlanul viselkedett és becsmérlőleg nyilatkozott a magyar himnuszról. A főgimnázium tanári kara tegnap meghozta ellenük az ítéletet. A tanári testület Kovács (Krausz) Szilárd VIII. osztályú tanulót kizárásra ítélte, mert a Szózatról és Himnuszról a következő kijelentést tette: Torkig vagyok ezekkel a nótákkal, Winternitz Sándor VIII. osztályú tanulót, aki ekkér nyilatkozott: Még csak a Csínom Palkó kellene, meg volna a nagyszerű komédia, kevésbé szabályszerű magaviseletűnek minősítették. Az ítéletet jóváhagyás végett fölterjesztették a közoktatásügyi minisztériumhoz. Ösztöndíj a hadiárvák és hadirokkantak gyermekeinek. A népjóléti és munkaügyi miniszter a hadiárvák és hadirokkantak gyermekeinek adandó ösztöndíjakra pályázatot hirdet. Az ösztöndíj a középfokú iskolák, alsó és középfokú szakiskolák és főiskolák növendékeire vonatkozik. A művészeti iskolákba járó növen-dékek első évben ösztöndíjat nem kaphatnak. Az ösztöndíj a középfokú iskolák négy alsó osztályában, valamint az alsófokú szakiskolákban a tanuló lakhelyének 400 korona, más helyen 600, illetőleg 800 korona. Heti műsor: 19- én (kedden): Kaméliás hölgy. (Páros b.) 20- én (szerdán): Parasztkisasszony. (Páratlan bérlet.) 21- én (csütörtökön): Ezüstsirály. (Bérletsz.) 22- én (pénteken): Ezüstsirály. (Páros bérlet.)