Homok, 1920. november (1. évfolyam, 66-89. szám)

1920-11-02 / 66. szám

Meerkemét, 80 Litt november 2. Szerda I. évfmtj/4tm­. CD-ik­szám Főmunkatárs: MARTON SÁNDOR Szerkesztőség és Kiadóhivatal: Széchenyi-tér 6. Telefonszám 127. Egyes szám ára 1 Korona Politikai és közgazdasági napilap Felelős szerkesztő: MARASCHEK JÓZSEf Előfizetési árak: Egész évre 240 Kor. — Félévre 120 Kor. Negyedévre 60 Kor. Egy hónapra 20 Kor. A Kecskeméti Kisgazda és Földműves Párt, a Gazdasági Egye­sület és a Szőlősgazdák Egyesületének hivatalos közlönye A magyar kereskedelem • •• rr • jövője. A vasárnap megnyílt Közgazda­­sági Egyetem, kulturális fejlődésünk, nemzeti megújhodásunk, a magyar lélek és a magyar ifjúság szakszerű nevelésének első lépcsője, amelyen keresztül az út a szebb jövő, a ke­resztény magyarság érvényesülésének végcélja felé vezet. Eddig az ide­gen faj kereskedelmi képességekkel felruházott és mindent kiuzsorázó rajai lepték el a tejjel-mézzel folyó Magyarország kiaknázatlanul heverő javait és az idegen faj idegen érzés­től vezetett uzsorája megnyitotta azokat a zsilipeket, amelyeken át az ezeréves Magyaroszág hangyaszorgalmának verí­tékein termelt javakat a külföld ré­szére vezette le. Azt mondották eddig, hogy a magyar faj nem alkalmas a kereske­dői pályára, mert csupán az őster­melés ágaihoz, a földmiveléshez és az állattenyésztéshez ért. Ennek a balga felfogásnak cáfolatát mutatja az a tény, hogy a világháború előtt a külföld vezető államaival szemben is versenyképes iparunk volt és Ameri­kában a magyar munkás ma is a leg­keresettebb, így áll ez a kereskedelem terén is. Eddig lenézett foglalkozási ágnak tekintette a közvélemény a ke­reskedelmet és az evvel való foglal­kozást tisztán az idegen faj kezében hagyta. Csak most eszméltünk a ke­reskedelem fontos voltára, akkor, ami­kor már későn volt, amikor az ide­gen faj sáfárjai megnyitották az őri­zetlenül hagyott hazánk dús tavai, tengerének zsilipeit — amelyben ed­dig úszkáltunk — és amely most le­csapódott és idegenbe folyt anyagi jó­létünk és mi szárazon maradtunk. Pedig a munkabíró és munka­szerető magyar faj alkalmas a keres­kedelemre is és nekünk kötelességünk, hogy a múlt szomorú példáin okulva, megbízható embereket állítsunk ter­melt javaink zsilipei elé és alkalmas kereskedőknek neveljük ifjúságunkat. Hazánk parlagon heverő természeti kincseinek kiaknázására és annak ok­szerű felhasználására fog nevelni majd életrevaló ifjú nemzedéket a most megnyitott Közgazdasági Egyetem. Egy egész élet és a haza szol­gálatában eltöltött munka céljának ál­mát látja megvalósulni az egyetemi szak megnyitásakor az a kisded cso­port, amely a magyar föld és falu­­szeretetétől átitatott lelkével már év­tizedek előtt kezdte el görgetni a nem­zet gazdasági megújhodásának magas­latára azt a követ, amely végre most a Közgazdasági Egyetem alapköve lett. Több évtized kitartó munkájának érvényesülését üdvözli Rubinek Gyula miniszter és Balogh Elemér a Hangya vezérigazgatója a Közgazdasági Egye­tem megnyitó kapui előtt. És a kapukon át be fog özönleni a tudományszom­jas, csillogó szemű ifjú magyar cso­port, hogy az egyetem falai között felvértezze magát azokkal a fegyve­rekkel, amelyeket a tudomány és a tapasztalat számukra a megújhodó Magyarország elfoglalt javainak vissza­szerzésére a kezükbe ad. Nemzetünk boldogulásának hegy­tetőjén áll a magyarság bíró remé­nyének fényében gazdasági felvirágo­­zásunk temploma — a közgazdasági egyetem — és egy nemzet áll levett kalappal a szentély előtt, amelynek megnyílt kapuin át orgonaszó, szent zsolozsma zeng az eljövendő testvéri, nagy, gazdag és boldog Ma­gyarországról. Horthy Miklós kormányzó a Közgazdasági Akadémia megnyitásán a következő beszédet mondotta: „Örömmel jöttem erre az ünnepélyre, amely hivatva van a gazdasági élet egy új intézményének bevezetésére, törekedni fogunk, hogy újra visszaállítsuk, sokkal nagyobbá és erősebbé tegyük a magyar tudást, a magyar kultúra és közgazdaság fölényét Európa keletén, ehhez azonban az egész magyar közgazdasági élet újjáalakítására van szükség.­ Egy hét alatt le fogják tárgyalni a földbirtokreformot. A kormányzópártban úgy számítanak, hogy 10 órás üléseken egy hét alatt le fogják tárgyalni a földbirtok-javaslatot, mert ellenzéke a javaslatnak nincs. Valószínű azonban, hogy a kisgazdák néhány lényegtelen pontban mó­dosítást ajánlanak, melyeket valószínűleg elfogadnak. Korányi pénzügyminiszter nyilatkozata a pénzlebélyegzésről. Teljesen kizárt dolog, hogy második pénzlebélyegzésre határozta volna el magát a kormány. Az egész tervet és lebélyegzési híreket felelőtlen egyé­nek találták ki a börzespekulánsok részére. A később kibocsátandó állam­jegyeket egy új áll­am­jegy hivatal révén fogjuk elintézni és erről törvényhozá­­silag fogok intézkedni, így mindenki tudni fogja előre. Tizenegy kormányzóságban lázadtak fel a Szovjet ellen. Koppenhága, nov. 2. Oroszországban a hangulat nagyon izgatott, a szovjet élelmezési biztos közölte, hogy tizenegy kormányzóságban a gazdák fellázadtak a katonai rekvirálások miatt. A frontról rossz hírek érkeznek, sok embert elfogtak, a fogházak telve vannak. Az elfogottak között van Lissinow tábornok is. Magasabb árat fizet gabonáért az állam a gazdáknak. A gabona felhasználása és értékesí­tése körül a kormányzópártban ellentétek támadtak. A legutóbbi pártértekezleten Szijj Bálint képviselő indítványozta, hogy a ga­bona forgalmát tegyék szabaddá, hogy a gazdák terményeiket olyan árban értéke­síthessék, amely az iparcikkek magas árá­val arányban áll. A kisgazda képviselők állásfoglalása a kormányt is foglalkoztatta, hogy elkerülje a pártszakadást. Vass József közélelmezésügyi miniszter előterjesztést tett a kormánynak a gabonarendelet mó­dosításáról . Előterjesztésére egyelőre úgy­­ határoztak, hogy annak a gabonának, ame­lyet holdanként meghatározott menyiségben kell beszolgáltatni az államnak, térítési ára változatlan marad, azonban jelentékenyen felemelik az ezenfelül megmaradó gabona árát. Ez a megoldás újabb terhet jelent az államkincstárra nézve, de a különbözetet úgy akarják fedezni, hogy nullás lisztet kül­földre exportálnának. Az exportot maga az állam intézné és magánosoknak továbbra sem engednék meg gabonaneműek és liszt­félék kivitelét. Egyelőre csak a kukorica forgalmát teszik szabaddá, míg a gabonatermést az állam veszi át, de természetesen inkább a nagybirtokok termésére számítanak és a kisgazdákat megkímélik a rekvirálástól.

Next