Homok, 1920. november (1. évfolyam, 66-89. szám)

1920-11-02 / 66. szám

66*. szá­mu MM O­­fi O Má 3. ultrai Temetőben. Kimentem az örök békesség csendes­­ birodalmába halottak napján, kivitt a ke­gyelet, a múlt emléke. Nincs nekünk sen­­j­kink itt, idegen gyáva népek elrabolták tőlünk még halottainkat is. A temető mind egyforma, az elmúlás, az enyészet közössé teszi a dúsgazdagot a koldussal. Megállok egy sirhalom mellett és elképzelem, hogy édes atyám sírjánál áldozok imámmal em­­­­lékeinek. Nem nézem meg a fejfáját, hi­szen oly nagyon mindegy nekem, hogy ki volt és meddig élt, az én lelkem most úgyis­­ a képzelet sebes szárnyain repül keresztül a nyomorult oláh sorompón útlevél-enge-­­ dély nélkül és oda ül a drága sirhalomra. Amidőn gyermekkorom menyországá-­­ tól atyám elvesztéséig visszahívtam a drága napokat, amikor a legfájdalmasabb utolsó út képei is elvonultak lelki szemeim előtt, tovább megyek a sirhalomtól, visz beteg, gyászos gondolatom. Bemegyek az elhagyott, virágnélküli sötét sírokhoz, ott a kiűzöttek helye, a mi­­ kedveseink sírjain sincs egyéb, mint a lel­künk közötte koszorú. Eszembe jut a véres vihar, dic­ső névtelen hőseink nagyon messze, idegenbe elhagyott temetője. Azok vannak a mi lelkünkhöz legközelebb és amit a kül­sőség kegyelete megtagad tőllük, lelkünk, szivünk izzó szeretetének tüzével táplált örökmécs lángja világit sírjuk felett. Ti hősök, ti legdicsőbbek, emléketek oly nagyon szent nekünk, hogy a kegyelet, az­­ emlék örökké fennáll, míg egy magyar lesz! Itt, a veletek egyforma álmodóknál ! szövöm imámba az üzenetet, hogy a ti sor-­­ sotok kíméletes volt hozzátok! Nem nehéz­­ eldönteni ki a boldogabb, ti vagy az élők. Ti, akik a halált nem félő hazaszere­­­tettel haltatok meg, talán fájdalmasabban viselnétek a mai nagy csapást! Legyen ál-­­­m­otok nyugodt és békés, a mai élet küz­delmeinél jobb a ti békés birodalmotokban. Ne bántsa, ne zavarja álmotokat a mi nagy veszteségünk, a ti dicső emléketek él bennünk és a legszentebb emléketekre ígér­jük a ti emléknapotokon, hogy szent vére­tek áldozatát diadalra visszük. Higgyetek a viszontlátásban, mint mi­t is hiszünk, talán nem is oly sokára ép az­zal a fanatikus honszerelemmel mint ti, mi­­ is visszük vérünket az áldozat oltárára, hogy ha sorsotokra jutunk, megérdemel­jünk a legszebb jutalom babérkoszorújából egy-egy levelet. Nyugodjatok dicső sírotokban békével, mert feltámadunk. Én. — A bugaci barom­f. hó 4-én azaz csütörtökön szét fog veretni s a jószágok a Muszályban a szálybér befizetését igazoló nyugta ellenében átvehetők. — Kerekes Dezső gazd. intéző. — Harminc százalékkal olcsóbb a termés- és kavicsoskövek szállítása. A kereskedelmi miniszter a legutóbbi vas­úti díjemelésből folyó terhek csökkentése, illetve az úthálózat fejlesztésének és jó kar­ban tartásának lehető támogatása céljából további intézkedésig, azt a kedvezményt rendszeresíti, hogy a hazai állami és tör­vényhatósági közutak, valamint az egyes vasúti állomásoktól legközelebbi községhez vezető utak építési és fenntartási céljaira rendelt terméskő-, kavics- és kövecs-külde­ményekre a fuvardíjnak a rakomány tény­leges súlyáért, de legalább a használt kocsi raksúlyáért való fizetés esetére a m. kir. államvasutak vonalain a helyi árudíjszabás szerint terméskőre és törtkőre érvényes rendes díjtételek, jelenleg a II. kivételes díjszabás díjtételei harminc százalékkal mér­sékelve alkalmaztassanak. Ez a kedvezmény a törvényhatóságok, illetve államépítészeti hivatalok által felterjesztendő folyamodvá­nyok alapján esetről-esetre fog engedé­lyeztetni. — Kigyulladt pékműhely. Teg­nap este fél 7 órakor a földmives iskola pékműhelye kigyuladt. Valószínűleg egy kipattant szikra okozta a tüzet. Mire a tűzoltóság kivonult, a házban lakók a tü­zet házifecskendővel eloltották. A tetőzet megrongálódott. A kár 2—3000 korona. — Januárban lesz a népszámlá­lás. A kereskedelmi miniszter rendelkezése szerint a népszámlálás az év utolsó napján levő állapot szerint 1921. január 1. és 10. közt fog lefolyni. A népszámláláshoz szük­séges papírmennyiség már biztosítva van, a nyomtatványoknak közvetetlenül a köz­ségekhez való küldése november első felé­ben már megkezdődik. A népszámlálást most is úgy hajtják végre, hogy minden­kiről külön számlálólapot állítanak ki. Vá­rosokban és műveltebb községek belterü­letén a közönség maga fogja kitölteni az előre kiosztott számláló­lapokat, máshol természetesen az esetek nagy többségében maga a számlálóbiztos tölti ki házról-házra járva, a lapokat. A számláló­lapnak hasonló kérdései lesznek, mint tíz évvel ezelőtt. Új kérdések is vannak, amelyek többnyire a világháború okozta változásokat kívánják megvilágítani, így azt kérdezi a számláló­lap, hogy a megszámlált egyénnek a világ­háború következtében foglalkozása válto-­­ zott-e, hogy a világháború előtt hol volt rendes lakóhelye? Külön kérdés van a hadiözvegyekre és hadiárvákra vonatko­zóan, egy kérdés pedig a végzett szakisko­lákat tudakolja. Egy kérdéssorozat a világ­háborúban katonaköteles korosztályok ka­tonai szolgálatára vonatkozóan tesz fel kérdéseket. Arra nézve, hogy mindenki csak a valóságnak megfelelő adatokat vallja, az 1897. évi XXXV. t.-c. rendelkezései marad­nak érvényben, de e mellett biztosítja a törvény az adatszolgáltató érdekét azzal, hogy a bevallott adatok adókivetés alapjául nem vehetők, magánosoknak ki nem szol­gáltathatók és egyénenként közzé nem tehe­tők. Ez a népszámlálás a megcsonkított ország népességéről, különböző néprajzi, társadalmi és foglalkozási megoszlásáról fog tiszta képet adni. — Nem időszerű az állami bir­tokok bérbeadása. Utóbbi időkben alap­talan híresztelések kerültek közszájra ab­­­­ban az irányban, hogy az állami birtokok a román károk miatt nem üzemképesek, s ezért bérbeadók lesznek. Igaz az, hogy a románok óriási károkat okoztak az állami birtokokon, de ennek dacára sem a múlt sem a jelen évben nem hevert a föld par­­lagon. Meg volt a munka az állat és gép­­hiány miatt a gazdálkodás nehezítve, de vezetők fáradhatatlan munkája az állami birtokokat jövedelmező üzemképes álla­potban tartja fenn. Tehát szó sem lehet bérbeadásáról, annál kevésbbé, mert hiszen országos érdekek kerülnének veszélybe. — Nem tényleges tisztek, tiszt­jelöltek, hasonállásunk igazolási kér­vényeinek benyújtása. A honvédelmi miniszter felszólítja mindazon nem tényle­ges tiszteket, akik igazolásukat eddig még nem kérték, hogy kérvényüket haladékta­lanul, legkésőbb azonban november hó vé­géig a tartózkodási helyüknél fogva illeté­kes katonai körletparancsnoksághoz nyújt­sák be és egyben lakhelyüket is jelentsék be. Azok, akik valamely polgári hatóság (egyesület, testület) által már igazolva let­tek, ezt elfogadhatóan bizonyító iratukat hi­teles másolatban kérvényükhöz csatolják, illetve ha kérvényüket már beterjesztették, akkor igazoló iratukat hiteles másolatban utólagosan terjesszék be a fentebb megje­lölt katonai körletparancsnoksághoz és egy­úttal lakhelyüket is jelentsék be. — A Korcsolya Egylet választmánya f. hó 3-án szerdán délután 5 órakor a vá­rosháza anyakönyvi hivatalában ülést tart, melyre a tagok szives megjelenését kéri az elnökség. — A bugacmonostori legelők megjavítása. A földmivelésügyi miniszter értesíti a város közönségét, hogy Kallivoda Andor m. kir. főerdőtanácsost felhatalmazta, hogy a bugacmonostori legelők rendezésé­vel és megjavításával kapcsolatos műszaki, fásítási és egyéb munkálatokat Biró János miniszteri tanácsos által készített és a vá­ros közönsége által már elfogadott terv ér­telmében, valamint az utóbb nevezett irá­nyítása mellett a város költségére végezze el. — Szabad gyűjteni a vakok ja­vára. A Vakokat Gyámolító Országos Egye­sület újpesti fiókegyesülete engedélyt nyert arra, hogy menedékháza javára az ország egész területén egy éven át úgynevezett mozgópersellyel gyűjthessen. A nevezett egyesület a belügyminiszternél azt a pa­naszt tette, hogy a közigazgatási hatóságok, hivatkozással a minisztertanács határozata alapján a folyamatban levő gyűjtések azon­nali beszüntetését elrendelő rendeletére, a gyűjtés végett kiküldött közegeket elutasít­ják. Mivel az idézett rendelet a legszoro­sabb értelemben vett charitatív célokra en­gedélyezett gyűjtéseket a tilalom alól ki­vette, ennélfogva a nevezett egyesület jel­zett célra engedélyezett gyűjtését az engedély tartamáig folytathatja. — Rendőri erek. Megütötte a guta. Császár László talfájai lakos tegnap a szarkási szőlőjében munka közben hirtelen rosszul lett és összeesett gutaütés következtében. A városi közkórházba szállították. — Ta­lált csikó. A kiskunfélegyházai polgármes­teri hivatal körözvényt bocsátott ki, mely szerint egy pej kancacsikó, kesely, b. h. 1. jelzéssel az ottani bitangakolban van. Iga­zolt tulajdonosa felhivatik, hogy folyó hó 27-ig vegye át annál is inkább, mert a ha­táridő leteltével a csikó elárvereztetik. Kevesebb vetőmag — bővebb termés. Egy francia gazda ú­j­­vetési­ módszere. Egy francia gazda feltalálta annak módját, hogyan lehet a rendes mennyiség­nél kevesebb vetőmaggal a rendesnél is több termést elérni. A francia földmivelés­ügyi szaklapok és a francia napisajtó szen­zációs felfedezésnek tekintik az új mód­szert, mely hg, csakugyan beválik, Francia­­ország eddigi vetőmagszükségletében két­harmad megtakarítást érhet el. A francia földmivelésügyi minisztérium most tanul­mányozza az új módszert s legközelebb a kamara elé javaslatot nyújtanak, mely sür­getni fogja egy több termelést célzó kísér­letezési iroda felállítását. A francia föld­­birtokos kísérletezését teljesen kizsigarolt földön kezdte meg, ott, ahol az azelőtti évben még zab sem igen termett. Ő ebbe a földbe csak kétötödét vetette annak a vetőmagnak, amelyet máskor ugyanoly sivár földbe vetettek. Százszor kevesebb ammó­niás kénsavat és tízszer kevesebb super­­leszvátot használt, mint gazdatársai. A földet egyáltalában nem javította meg marha­­trágyával. Az eredmény az volt, hogy 25 százalékkal több gabonát és szalmát nyert, mint ugyanakkora területen és ugyanolyan minőségű földben mások. A földet, amelyen­­ kísérletezett bevetés előtt 10—12-szer meg­forgatta s a régi olasz módszeren okulva, a csírázás könnyítése céljából salétromsa­­­­vat is alkalmazott. Az uj módszernél tehát a túlságos trágyázás helyett az az elv ér­vényesült, hogy a földnek a levegő ózonával való telítése megkönnyíti és fokozza a csí­rázást és a föld termőképességét. Csonka-Magyarország gazdasági re- s­konstruálásában a súlypont a mezőgazda-­­­ságra esik. Mindenképpen arra kell töre­kednünk, hogy a magyar földben rejlő energiákat a legalkalmasabb módon kihasz­­­­nálva, gabonatermésünk eredményét évről­­- évre fokozzuk. Nagyon is kívánatos volna, hogy a kormány nálunk is egy többterme­lési kísérleti telepet létesítsen, ahol ezt az új vetési módszert az eljárás részleteinek­­ beszerzése után szintén ki lehetne próbálni. A mozi műsora: 5—6—7-én: „Isteni kert“ Warwick Róberttel, amerikai társadalmi színmű. 8—9-én: Szembe az árral, dráma. 10—11-én: Helga dráma és Opera­bál, után vígjáték. 12—13—14-re még nincs biztosra le­kötve film. 15—16-án: A törvény nevében Asta Nielsennel, társadalmi színmű. 17—18 on: Bur­ling­toni jaguár attrakciós film.

Next