Homok, 1920. december (1. évfolyam, 90-114. szám)

1920-12-01 / 90. szám

Kecskemét, 1925 december 1. Szerda Főmunkatárs: MARTON SÁNDOR Szerkesztőség és Kiadóhivatal, Széchenyi-tér 6. Telefonszám 127. Egyes számára 1 Korona Politikai és közgazdasági napilap A Kecskeméti Kisgazda és Földműves Párt, a Gazdasági Egyesület és a Szőlősgazdák Egyesületének hivatalos közlönye Felelős szerkesztő: MARASCHEK JÓZSEF Előfizetési árak: Egész évre 240 Kor. — Félévre 120 Kor. Negyedévre 60 Kor. Egy hónapra 26 Kor. A nyomor hullámai végre elérték a fényárban úszó francia metropolis falait is. A győzelmi mámorban fürdő franciák fővárosába, Párisba is elért végre a szerencsétlen, halálra ítélt magyarságszenvedő hangja. Egy eléggé elterjedt francia lap hasábjain látott napvilágot a cikk, amely egy kis részt, képet fest arról a nyomorról, amelybe Magyarországot az antant békeitélete döntötte. A francia lap a „Le Populaire“ , a kispesti munkások és kistisztviselők nyomoráról ír. Kispesten sok 7—8 gyermekes család havi 700 korona jövedelemből kénytelen tengetni életét, írja a francia újság. A háború folytán kimerült nép legnagyobb része tüdőbajos, sőt a gyermekek 90 százaléka szintén abban szeved. Mindehhez hozzájárul az orvos-, gyógyszer-, lakáshiány és a rossz táplálkozás. A gyermekek erkölcsi és testi megmentésére írja a lap egyetlen eszköz volna a napközi otthonok minél nagyobb számú létesítése. A gőgös győzők előtt sötét színekkel festve az a kép, amelybe vak gyűlöletük juttatta Magyarországot. Amit a cikk író Kispesten látott meg, az vonatkozik egész Magyarországra. A tisztviselők és munkások nyomora ugyanazon a fokon áll az egész országban, mint magán Kispesten. Elismeri a lap, hogy a világháború juttatott bennünket ebbe a szomorú sorsba és elismeri azt is, hogy az éhségháború és forradalmakban kimerült népnek utódai fogják megszenvedni azt a nagy csapást, amely nyomor képében nehezedik Magyarország fölé. Elismeri a lap, hogy a városokon lakó tisztviselő és munkás gyermekek kilencven százaléka tüdőbajos. Belátja a francia lap, hogy ezen segítetni kellene, mert ez legrövidebb idő alatt a nemzet pusztulására vezet. Nagylelkűen azt tanácsolja nekünk a francia lap, hogy a biztos pusztu- l lás ellen népotthonok felállításával védekezzünk. Köszönjük az álhuma- nizmus által diktált jótanácsokat, de a francia közvélemény nem látja, vagy nem akarja látni a mélyebben fekvő okokat, amely minden nyomorunknak fokozója. Adják vissza régi határainkat, adják vissza a dúsan termő Bánátot, az ércbányákban gazdag felvidéket, a kincses Erdélyt és akkor nem lesz Magyarországon nyomor. Nem lesz éhező tisztviselő és munkás osztály, nem lesznek üresen álló gyáraink és nem lesz Magyarországon annyi nyomorgó és elégedetlen ember. Ha a francia lap és a francia közvélemény tényleg szánja a nyomorba sújtott magyarságot, akkor mutasson rá a Magyarországi nyomor igazi okára, adja vissza az ezeréves ország jogtalanul elrabolt területeit és akkor mi magunk könnyen gondoskodhatunk arról, hogy Magyarországon ne legyen nyomor. Szövetkezetek. A szövetkezetek nagy és közérdekű fontosságát meg tudja érteni minden gazda, ha az áruk beszerzésénél és azok eladásánál felmerült költségekhez hozzáadja a kereskedők hasznát is, melyek csak egyéni érdekeket szolgálnak. Áldozzon egy kevés időt és fáradságot a magyar gazda és tekintsen be a szövetkezetek üzleti életébe és meglátja, hogy azok első és fő célja, ha a beszerzési árak drágábbak is, az anyag megbízhatósága, tartóssága és legelőnyösebb ára, minél kevesebb haszonnal, kizárólag csak a felmerült költségek fedezésével. Érthető és természetes, hogy a szövetkezet és a kereskedő célja más és más! A kereskedő ugyanazon árakhoz, melyeket a szövetkezet kell, hogy elérjen, hozzá ragasztja még az ő munkadíjját és azt a hasznot, amelyet a körülményekhez képest el tud érni. Lehet, hogy a gazda felületes bírálata alapján bizonyos dolgokat előnyösebb árban kap a kereskedőtől és több alázatossággal. Pedig csak a téves látszat az egész, legtöbbször az az áru sokkal silányabb, de tetszetősebb kiállítású. Az egész világon elterjedt ez az üdvös intézmény, de nemcsak műveit államokban, hanem Ázsiában is. 1914. évi nemzetközi szövetkezeti kongresszus alkalmával a kalkuttai kormány megbízottja járt Budapesten és tanulmiányozta szövetkezeteinket és azok törvényeit, hogy a szövetkezet által nyújtott nagy és üdvös előnyöket a hindu paraszt is élvezhesse. * A szövetkezeteket már a 18-ik század vége felélátjuk Angolországban, melyeket a molnárok és pékek alapítottak. Azóta mindjobban terjed, melyre világos és igazi példa Németország, ahol 1866. évben 34 szövetkezet volt 7000 taggal, már 1901 évben 638 szövetkezet volt 630,725 taggal. Nekünk magyar gazdáknak meg kell érteni azt, hogy a szövetkezet majdnem nélkülözhetetlen és ki kell vetkőznünk a régi, egyszerű, semmivel sem törődő maradiságunkból. Látjuk a kecskeméti magyar gazdák szövetkezeteinél, hogy egészséges, reá termett vezetőkkel mily szépen felvirágzott és közérdeket szolgáló intézményt lehet létesíteni. A gazda támogassa az ő érdekeit védő egyesületeket és ha pártol másokat is, ne felejtse el, hogy szemünk előtt van az öszszetartás nagy előnye a zsidóknál. A zsidó elolvas más lapot, de pártolni a maga lapját fogja, nem úgy mint a gazdák, kik talán még legkevésbbé szeretik azt a lapot, mely az ő érdekeiért harcol és neki való dolgokkal foglalkozik. Épp úgy lanyha érdeklődést mutat az iránt az egye sülés iránt, mely az ő céljait szolgálja. Pedig itt az idő, hogy összetartsunk. Tüzifakészletek bejelentése. Az erdő- és faügyek országos kormánybiztosa 6410. sz. rendeletével felhívta az ország valamennyi fatermelő üzemét és erdőbirtokosát, hogy e hó 30-ig kitermelve levő tüzifakészletüket jelentsék be egyszerű levvélben a Magyarországi Faértéke■ sitő Hivatalnak és az illetékes kir. erdőfelügyelőségnek. A nyersbőrök ára az elmúlt héten fokozódot. A soha nem tapasztalt áremel■ kedést elsősorban a külföldi számlára való vásárlások idézik elő. Marhabőröket a vágóhídon kilónként 140—160 koronával fizettek Budapesten, borjóbőr vidéki sózott drbként 1500—1700, lóbőr vidéki sózott drbként 1200—1400, juhbőr 80—120 korona. A kenyérsütés új rendje. A pékek és kenyérsütő üzemek által a részükre kiutalt hatósági lisztből sütött kenyérsütés arányát 100 : 135 állapította meg a kormány, így a sütő iparosok vevőiknek 100 sulyrész lisztről szóló jegy ellenében 135 sulyrész kenyeret kötelesek kiszolgáltatni. Közgazdasági hírek. Biztosítási trösztök lépnek a kartell helyébe. A biztosítási kartell, mint értesülünk, felbomlóban van. A kartell helyébe a blokkrendszer fog lépni. A kartell felbomlása esetén a díjak szabad megállapítása következnék be, mely élénkebbé tenné a versenyt és az üzletszerzés körül folyó harc a közönségnek válhat javára a díjak megszabása terén. A tűzüzlet hihetetlen eredményeket mutat, a szállítmánybiztosítással fantasztikus eredményeket érnek el. Blokk-rendszer esetén valószínűleg a kartell helyébe a védelmi szerződések lépnek, de az egységes tarifa meg fog szűnni. Sajnos, a már egyszer szőnyegre került állami biztosítási hivatal kérdése elaludt, ezt kellene felszínre hozni ismét, mely nagy hasznot hozna az államnak és nem járna a nép újabb és újabb megterhelésével., Zab, muhar és cirok kivitele a 9860. M. E. sz. kormányrendelet alapján a zab, muhar és cirok kivitelét és behozatalát az érdekelt körök meghallgatása után a pénzügyminiszter a földmivelésügyi miniszterrel egyetértőleg engedélyezi. I. évfolyam. — 96-ik szám Csonka Magyarország nem ország Egész Magyarország menyország.