Homok, 1920. december (1. évfolyam, 90-114. szám)

1920-12-01 / 90. szám

Kecskemét, 1925 december 1. Szerda Főmunkatárs: MARTON SÁNDOR Szerkesztőség és Kiadóhivatal, Széchenyi-tér 6. Telefonszám 127. Egyes szám­ára 1 Korona Politikai és közgazdasági napilap A Kecskeméti Kisgazda és Földműves Párt, a Gazdasági Egye­sület és a Szőlősgazdák Egyesületének hivatalos közlönye Felelős szerkesztő: MARASCHEK JÓZSEF Előfizetési árak: Egész évre 240 Kor. — Félévre 120 Kor. Negyedévre 60 Kor. Egy hónapra 26 Kor. A nyomor hullámai végre elérték a fényárban úszó francia metropolis falait is. A győzelm­i mámorban fürdő franciák fővárosába, Párisba is elért végre a szerencsétlen, halálra ítélt magyarság­­szenvedő hangja. Egy eléggé elterjedt francia lap hasábjain látott napvilágot a cikk, amely egy kis részt, képet fest arról a nyomorról, amelybe Ma­gyarországot az­ antant békeitélete dön­tötte. A francia lap a „Le Populaire“ , a kispesti munkások és kistisztviselők nyomoráról ír. Kispesten sok 7—8 gyermekes család havi 700 korona­­ jövedelemből kénytelen tengetni életét, írja a francia újság. A háború folytán kimerült nép legnagyobb része tüdőbajos, sőt a gyermekek 90 száza­léka szintén abban sze­­ved. Mindehhez hozzájárul az orvos-, gyógyszer-, la­káshiány és a rossz táplálkozás. A gyermekek erkölcsi és testi megmen­tésére írja a lap­­ egyetlen esz­köz volna a napközi otthonok minél nagyobb számú létesítése. A gőgös győzők előtt sötét szí­nekkel festve az a kép, amelybe vak gyűlöletük juttatta Magyarországot. Amit a cikk író Kispesten látott meg, az vonatkozik egész Magyarországra. A tisztviselők és munkások nyomora ugyanazon a fokon áll az egész or­szágban, mint magán Kispesten. Elis­meri a lap, hogy a világháború jutta­tott bennünket ebbe a szomorú sorsba és elismeri azt is, hogy az éhség­­háború és forradalmakban kimerült népnek utódai fogják megszenvedni azt a nagy csapást, amely nyomor képében nehezedik Magyarország fölé. Elismeri a lap, hogy a városokon lakó tisztviselő és munkás gyermekek ki­lencven százaléka tüdőbajos. Belátja a francia lap, hogy ezen segítetni kel­lene, mert ez legrövidebb idő alatt a nemzet pusztulására vezet. Nagylelkűen azt tanácsolja nekünk­­ a francia lap, hogy a biztos pusztu- l lás ellen nép­otthonok felállításával­­ védekezzünk. Köszönjük az álhuma-­­ nizmus által diktált jótanácsokat, de­­ a francia közvélemény nem látja, vagy nem akarja látni a mélyebben fekvő­­ okokat, amely minden nyomorunknak f­okozója. Adják vissza régi határain­­­­kat, adják vissza a dúsan termő Bá­nátot, az érc­bányákban gazdag felvi­déket, a kincses Erdélyt és akkor nem­­ lesz Magyarországon nyomor. Nem lesz éhező tisztviselő és munkás osztály, nem lesznek üresen álló gyá­raink és nem lesz Magyarországon annyi nyomorgó és elégedetlen ember. Ha a francia lap és a francia köz­vélemény tényleg szánja a nyomorba sújtott magyarságot, akkor mutasson rá a Magyarországi nyomor igazi okára, adja vissza az ezeréves ország jogtalanul elrabolt területeit és akkor mi magunk könnyen gondoskodha­tunk arról, hogy Magyarországon ne legyen nyomor. Szövetkezetek. A szövetkezetek nagy és közérdekű fontosságát meg tudja érteni minden gazda, ha az áruk beszerzésénél és azok eladásá­nál felmerült költségekhez hozzáadja a ke­reskedők hasznát is, melyek csak egyéni érdekeket szolgálnak. Áldozzon egy kevés időt és fáradságot a magyar gazda és tekintsen be a szövet­kezetek üzleti életébe és meglátja, hogy azok első és fő célja, ha a beszerzési árak drágábbak is, az anyag megbízhatósága, tartóssága és legelőnyösebb ára, minél ke­vesebb haszonnal, kizárólag csak a felme­rült költségek fedezésével. Érthető és természetes, hogy a szö­vetkezet és a kereskedő célja más és más! A kereskedő ugyanazon árakhoz, melyeket a szövetkezet kell, hogy elérjen, hozzá ra­gasztja még az ő munkadíjját és azt a hasz­not, amelyet a körülményekhez képest el tud érni. Lehet, hogy a gazda felületes bí­rálata alapján bizonyos dolgokat előnyösebb árban kap a kereskedőtől és több aláza­tossággal. Pedig csak a téves látszat az egész, legtöbbször az az áru sokkal silá­nyabb, de tetszetősebb kiállítású. Az egész világon elterjedt ez az üd­vös intézmény, de nemcsak műveit álla­mokban, hanem Ázsiában is. 1914. évi nem­zetközi szövetkezeti kongresszus alkalmával a kalkuttai kormány megbízottja járt Buda­pesten és tanulmi­ányozta szövetkezeteinket­­ és azok törvényeit, hogy a szövetkezet ál­tal nyújtott nagy és üdvös előnyöket a hindu paraszt is élvezhesse. * A szövetkezeteket már a 18-ik század vége felé­­látjuk Angolországban, melyeket a molnárok és pékek alapítottak. Azóta mindjobban terjed, melyre világos és igazi példa Németország, ahol 1866. évben 34 szövetkezet volt 7000 taggal, már 1901 év­ben 638 szövetkezet volt 630,725 taggal. Nekünk magyar gazdáknak meg kell érteni azt, hogy a szövetkezet majdnem nélkülöz­hetetlen és ki kell vetkőznünk a régi, egy­szerű, semmivel sem törődő maradiságunk­­ból. Látjuk a kecskeméti magyar gazdák­­ szövetkezeteinél, hogy egészséges, reá ter­mett vezetőkkel mily szépen felvir­ágzott és közérdeket szolgáló intézményt lehet létesí­teni. A gazda támogassa az ő érdekeit védő­­ egyesületeket és ha pártol másokat is, ne felejtse el, hogy szemünk előtt van az ösz­­szetartás nagy előnye a zsidóknál. A zsidó elolvas más lapot, de pártolni a maga lapját fogja, nem úgy mint a gaz­dák, kik talán még legkevésbbé szeretik azt a lapot, mely az ő érdekeiért harcol és neki való dolgokkal foglalkozik. Épp úgy lanyha érdeklődést mutat az iránt az egye­ s­­ülés iránt, mely az ő céljait szolgálja. Pe­dig itt az idő, hogy összetartsunk. Tüzifakészletek bejelentése. Az erdő- és faügyek országos kormánybiztosa 6410. sz. rendeletével felhívta az ország valamennyi fatermelő üzemét és erdőbirto­­­­kosát, hogy e hó 30-ig kitermelve levő­­ tüzifakészletüket jelentsék be egyszerű lev­v­élben a Magyarországi Faértéke­■ sitő Hivatalnak és az illetékes kir.­­ erdőfelügyelőségnek. A nyersbőrök ára az elmúlt héten fokozód­ot. A soha nem tapasztalt áremel­■ kedést elsősorban a külföldi számlára való vásárlások idézik elő. Marhabőröket a vágó­­­hídon kilónként 140—160 koronával fizettek­­ Budapesten, borjóbőr vidéki sózott drbként­­ 1500—1700, lóbőr vidéki sózott drbként 1200—1400, juhbőr 80—120 korona. A kenyérsütés új rendje. A pékek­­ és kenyérsütő üzemek által a részükre ki­utalt hatósági lisztből sütött kenyérsütés­­ arányát 100 : 135 állapította meg a kor­­­­mány, így a sütő iparosok vevőiknek 100 sulyrész lisztről szóló jegy ellenében 135 sulyrész kenyeret kötelesek kiszolgáltatni. Közgazdasági hírek. Biztosítási trösztök lépnek a kar­tell helyébe. A biztosítási kartell, mint értesülünk, felbomlóban van. A kartell he­lyébe a blokkrendszer fog lépni. A kartell felbomlása esetén a díjak szabad megálla­pítása következnék be, mely élénkebbé tenné a versenyt és az üzletszerzés körül folyó harc a közönségnek válhat javára a díjak megszabása terén. A tűz­üzlet hihe­tetlen eredményeket mutat, a szállítmány­biztosítással fantasztikus eredményeket ér­nek el. Blokk-rendszer esetén valószínűleg a kartell helyébe a védelmi szerződések lépnek, de az egységes tarifa meg fog szűnni. Sajnos, a már egyszer szőnyegre került ál­lami biztosítási hivatal kérdése elaludt, ezt kellene felszínre hozni ismét, mely nagy hasznot hozna az államnak és nem járna a nép újabb és újabb megterhelésével., Zab, muhar és cirok kivitele a 9860. M. E. sz. kormányrendelet alapján a zab, muhar és cirok kivitelét és behoza­talát az érdekelt körök meghallgatása után a pénzügyminiszter a földmivelésügyi mi­niszterrel egyetértőleg engedélyezi. I. évfolyam. — 96-ik szám­ Csonka Magyarország nem ország Egész Magyarország menyország.

Next