Magyar Alföld, 1912. július-december (2. évfolyam, 29-54. szám)

1912-07-07 / 29. szám

29. szám. Magyar Alföld 3. oldal Nyugtázás. A május 24-iki tüntetés alkalmával el­haltak családjai és a sebesültek fölsegélye­zésére Kecskeméten a következők voltak szívesek adakozni: Korona Korona Krajcsovics Jenő —­30 N. N. —.40 Nagy Kálmán —.30 Korkelecz Péter — 30 Lőrincz Jenő —.30 Drozdi József — 30 Borzák Ferenc —.20 Szabó Lajos —.50 Kók Lajos —.20 Szabó Dezső —.50 Kuli K. Károly —.50 Sárközy Lajos —.20 Bálint Gergely —.20 Vajnár János —.40 Tószeghy István 1‘— Fejős Béla —.40 Tószeghy János 1— Jäger Mihály P— Nagy Pál —.50 Matók Béla P— Bálás B. —.20 Héjjas Mihály 10’— Pesti György —­20 Baracsi Mihály —20 Soós Albert P— S. Nagy Mihály —50 Biró Lajos —­30 Kecskés Pál P— Lázár Lajos —­40 Eddigi gyűjtés 410 78 A Kecskeméti Conservgyár közhírré teszi, hogy az eperfélék kivételével, mindenfajta gyümölcsöt és paradi­csomot vásárol, bármely időben átveszi, pontosan megméri és azonnal fizeti, gyakorlati életre nevelje az embereket. Tehát a kereskedelmista diákot nem szabad annyira elzárni ez élet elől, mint a klasszikus iskolába járó tanuló ifjúságot. Maga Schack Béla dr., a kereskedelmi iskolák főigaz­gatója írja és állítja ezt. A kecskeméti kereskedelmi iskola tanárai elmehetnének hozzá a szünidőben kurzust hallgatni s leszűrve az ő tanításaiból a tapasztalatokat, a jövő iskolai évben nem törnének le annyi ambíciót s nem tennének elkeseredetté annyi embert s annyi családot. Hogy szerzik az előfizetőt! Panaszos levél a szerkesztőséghez. A Kecskeméti Újság című álhírlappal és annak szerkesztőjével már több olyan ügyben foglalkozott a Magyar Alföld, ame­lyek egy cseppet sem tiszták és amelyek nem valami világos fényt vetnek az állan­dóan a büntető paragrafusok között tojás­táncot járó Rétire. Most ismét egy olyan dolognak jutottunk tudomására, amely me­gint igazolja az egész város előtt, hogy joggal bántunk el a Rétivel, joggal törtük le a szarvát és tettük lehetettlenné erkölcsi­leg és politikailag. Egy panaszos levelet kaptunk, amely élesen világít be abba a kis kuruzsló konyhába, ahol Réti Gyula a gyanúsan hozzá kerülő állami nyomtatvá­nyokat süti. A panaszos levelet szóról-szóra itt adjuk: Tisztelt Szerkesztőség ! A nemrégiben a rendőrkapitányi hiva­tal* egy rendeletet adott ki, amelyben a vá­sározó és piaci árus magyar szabók piaci helyzetét szabályozta. A rendőrség megtil­totta ezzel a rendelettel, hogy két sorban árul­junk, hanem három sorra osztott bennün­ket, ami által érzékeny károkat szenvedünk. Megtudta ezt valahogy Réti Gyula a boj­kottált Kecskeméti Újság szerkesztője és kiküldte két emberét a piacra, akik egy ra­dikális újság munkatársának vallották ma­gukat és előadták, hogy ha előfizetünk a lapjukra, megírják a dolgot, megtámadják érte a tanácsot és kijárják, hogy ismét a régi állapot lépjen életbe. Réti emberei azt mondták, hogy ettől az újságtól mindenki fél, mert az egész város tudja igazmondá­sát. Az előfizetési ívet aláírtuk annál is in­kább, mert azt hittük, hogy a Magyar Al­földről van szó és mert a szerkesztőség kiküldöttei azt mondták, hogy csak január elsején kell fizetni. A legnagyobb meglepe­tésünkre azonban még aznap este nekünk a Kecskeméti Újságot hozták az előfizetési díjat kérő nyugtával és követelték, hogy a díjat fizessük ki. Én a lapot kihajítottam, az előfizetési díj megfizetését pedig megta­gadtam azzal, hogy itt súlyos visszaélés történt az emberek jóhiszeműségével. A Réti bepörölt az összeg erejéig, de én nem bá­nom, legalább a tárgyaláson leleplezhetem a notórius mankót és a nyilvánosság előtt­­ elmondhatom, hogy hogyan szerzi az elő-­­ fizetőket. Egy magyar szabó. Az új sporttelep. A túlprotezsált football csapat. A sport művelése és irodalma ma már határozottan nagy arányokat ölt. A lapok hasábokat írnak egyes sporteseményekről és az athletikai viadaloknak tízezrekre menő közönsége van. A test kultuszának ez az ápolása átragad a vidékre is, ahol ter­mészetesen a nem nagyon tiszta állapotok miatt, a sport sem tud kifejlődni a maga erkölcsi és társadalmi tökéletességében. Kecskeméten különösen a futballsport kezdett fellendülni. Három egyesület kul­­tiválja a futball­játékot s a három egyesület közül a legrégibb a Kac, megérdemeletlen előnyöket élve­z a várostól. A másik két egye­sület vezetősége valósággal el van kese­redve amiatt, hogy a konkurens egylet épen a város hivatalos erejével töreti le őket. A dolog tudniillik úgy áll, hogy Kecskeméten három football-egylet van, de csak egy futball-pálya. Ezt a pályát a város adta a Kacnak, amely valósággal ki­­uzsorázza a futball-csapatokat. A város által ingyen kapott pályát ugyanis horribi­lis árért adja bérbe a többi egyesületek­nek. De nem elégszik meg ezzel az erkölcs­telen cselekedettel, hanem tagjai a kiadott pályának jogát is maguknak vindikálják és ott a legszemérmetlenebb módon botrányo­kat rögtönöznek. A városi tanács előtt most fekszik az új sporttelep létesítésének ügye. Kada Elek polgármester személyesen vezeti a tárgya­lásokat ebben az ügyben. Az ő figyemébe ajánljuk tehát a mai lehetetlen viszonyokat, amelyek nem vezethetnek másra, mint a sportélet elfajulására. A Kac. érdemetlen kiváltságait meg kell szüntetni, s a többi sportegyleteket is támogatni. A K. S. C. vagy a munkás­testedző nagy társadalmi rétegek testi kul­túráját mozdítják elő, s a város részéről eddig inkább hátráltatásban, mint támoga­tásban részesültek. Az új sporttelepen helyet kell adni a többi sportegyleteknek is. Módot kell ta­lálni, hogy ott mind a három csapat elhe­­lyezkedhessék, mert ez mégsem tűrhető, hogy néhány szűk látkörű tanácstag, vagy néhány befolyásos sportkedvelő miatt a város egész sportélete letörjön. NAGYKŐRÖS A négy Petrák. Öreg történelmi tradíciók elevenedtek fel vasárnap Nagykőrös és Kecskemét kö­zött az országúton. A tradíciók (melyek már elfakultak, megkoptak, már csak reglent élnek a legalsó műveltségi fokon álló emberekben) meglehetősen groteszk formá­ban támadtak fel. A kecskemétiek és nagy­kőrösiek évszázados ellenségeskedésének eredménye az a két kitört kéz, egy érlevágás, egy kiömlött szem, több fül, sok-sok szur­­kálás, amit most a két szomszédváros orvosai gyógykezelnek. A dolgok előzménye az, hogy a nagykőrösi négy Petrák testvér, meg az apjuk vasárnap este felkerekedtek és a Kecskemét felé vivő országúton igyekeztek oda, ahol hétfőn reggel arató munkába kellett volna állniuk. Fekete pusztán azon­ban egy kocsi akadt elébük, amelyen kecskeméti emberek ültek. Petrákék szó­váltásba elegyedtek a kecskemétiekkel, majd összeakasztották a kocsitengelyt és iszo­nyúan elagyabugyálták egymást. A kecs­kemétiek kapával leverték egyik Petráknak az orrát, a másiknak pedig a kezét törték le. Erre a jó kecskemétiek elmenekültek, s az egészségben maradt Petrákék utánuk, Katár József tanyája felé, mert azt hitték, hogy a megszaladt kecskemétiek oda rej­tőztek. De ezek nem voltak ott, amire Petrákék elkezdték a tanyaiakat verni s a tanyaudvaron egy újabb harc keletkezett. A tanyaiak is védekeztek, Petrákék pedig ütöttek, amerre láttak, így sebesítették meg Katár Józsefet, meg a kéresét súlyosan. A többi Petrák is megkapta a maga por­cióját a tanyaiaktól. Még vasárnap éjjel kezdtek a sebe­sültek Nagykőrösre beszállingózni, ahol dr. Fenyves Pál kötötte be a sebesült harcosokat. Dezső kapitány pedig kiutazott a csatatérre, ahol az ottmaradt testrészek­ből megállapították, hogy a nagykőrösiek és kecskemétiek csatája elég véres ki­menetelű volt. Kemény Izidor keztyű-és sérvkötő készítő Kecskemét H ■ 'X k­Artrrifmamni keztyű, sérvkötő, haskötő, suspensor, görcsér, harisnya stb. Nagy raktár adldl KÖSZIIN­ÍCSIVU betegápolási cikkekben. Valódi francia férfi- és női­ óvszerek tucatonkint ^____________________** 2, 4, 6 és 8 korona. Különféle minta 6 darab 1.80 kor. Mindenféle haris­nyák. Miderek­ mérték után is. Jéger alsó ruhák. Nadrágtartók. Mindenféle gummicsövek. 3

Next