Magyar Alföld, 1913. július-december (3. évfolyam, 27-53. szám)
1913-07-06 / 27. szám
4. oldal. Mivel él az ember? Mikor a Sátán megkísértette Jézust, hogy változtassa a követ kenyérré, Jézus azt felelte, hogy nemcsak kenyérrel él az ember hanem igével is. Talán ezért van az, hogy az egyház métermázsa számra szállítja nekünk, szenvedő és nyomorgó embereknek, az igéket, míg a földi javakat megtartja magának. A kebel tehát csak akkor boldog, ha égi malasztokkal van telítve, mint ahogy a „Szikrai víz“ szénsavval. Pedig ez, keresztény felebarátaim, nagy csalódás! A kebel nemcsak akkor boldog, ha égi malasztokkal és szerelemmel van tele, hanem akkor is boldog, ha egy kis söröcskével öntözgetjük tekervényes útjait. Csak ezt lehet kiérteni a Katholikus Egylet azon utóbbi könyörületes cselekedetéből, amelyet a héten volt szerencsénk tapasztalni. A Kecskeméti Napló a múlt héten öreg ciceró betűkkel hirdette újdonságrovatában, hogy a Katholikus Egyletben minden vasárnap és ünnepnap délelőtt frissen csapolt sör lesz kimérve és hogy a tekepálya is a tagok rendelkezésére áll. No lám! A Katholikus Egyletben tehát az ige csak akkkor kapós, ha Révész István elnök pulykavacsorával, marhapörkölttel, túróscsuszával és egy kis italozással köti egybe a testvéries találkozásokat. A magyar politikát is így csinálták dicső eleink és a hálás unokák azért is tudnak oly sikeresen küzdeni a korrupció ellen. Egyébként pedig ajánljuk e körülményt a Szent István Társulat figyelmébe, miszerint korrigálja ki az újabban kiadandó bibliában, hogy nemcsak igével él az ember, hanem pulykapörkölttel, túróscsuszával és egy kis söröcskével is. Azután nem árt utána egy kis tekézés sem. Hát csak ilyen szépen jámborul folyanak a Katholikus Egylet kultúrügyei ezután is. Elhalasztott szövetkezeti tagértekezlet. A Kecskeméti Általános Fogyasztási Szövetkezet előkészítő bizottsága értesíti a tagokat, hogy most vasárnapra, július 6-ára hirdetett értekezlete a munkások majálisa miatt elhalasztatott a jövő vasárnapra. E szerint az értekezlet július 13-án, délelőtt 10 órakor lesz, amelynek sikeressége érdekében agitáljunk mindnyájan. Az előkészítő bizottság Kiss András elvtársat bízta meg a járulékok beszedésével és azzal, hogy a tagokkal közvetlenül is érintkezésbe léphessen, fogadják mindenütt bizalommal, aki arra is föl van jogosítva, hogy a jelentkezőket tagokul felvegye. Az új főerdész. A hétfői közgyűlés Bakkay Józsefet választotta meg főerdőmérnökké. Jól el lehetett készítve alá a talaj, mert a sok pályázó közül egyhangúlag lett megválasztva. Amint látjuk, szép, magyaros hangzású neve van az új főerdőmérnöknek és mindenféleképpen beleillik a tanácsnévkoszorújába. Hogy Bakkay „ki fija, mi fija“, arról még a helybeli lejdzsumnálakat sem imformálták. Külföldön ha valaki csak szakegyleti titkár is akar lenni, akkor is írnia kell legalább egy gyönge pályaművet. De nálunk elég a bizalom és a rokonszenv. No de az új seprű használva válik. Az örökös kenyér. A heti postával kaptuk az alábbi levelet, amelyet minden megjegyzés nélkül közlünk. Tisztelt szerkesztőség! Mindenekelőtt engedelmet kérek, hogy jelen soraimmal önökhöz fordulok, de munkástársaim érdekében kötelességemnek tartottam a velem történteket önökkel tudatni. Ugyanis én már hónapok óta nem dolgozok, mert nem kaptam munkát, pedig ahol csak gondoltam, hogy van munka, minden műhelybe elmentem. Így jutottam el Molnár Dezső műhelyébe, ahol állandóan kilenc munkás van, mégpedig 8 inas és 1 segéd. Molnár úr kijjelentette, hogy ő hajlandó tisztességes embernek munkát adni de szocilistának nem. És ha jól viselem magam, nála örökös kenyerem lehet Én nagyon megörültem az állandó munkának, mivel özvegy anyámat és apró testvéreimet is nekem kellene eltartani, ha volna miből. Egy heti munka után úgy egyeztünk meg, hogy míg az ő különleges munkáihoz gyakorlatot szerzek, addig fizet óraszámra, azután pedig akordba adja ki a munkát. Habár nagyon alacsony órabéreket adott, azért megmaradtam, mert biztatott a remény, az „örökös kenyér!“ De ez utóbbi hamar elfogyott, mert már szerdán reggel, mielőtt munkához fogtam volna, azzal állt elém Molnár úr, hogy munkámat nem használhatja, mert lassan is csináltam, meg nem is elég pontos. Első héten jó volt, már a másikon nem, mert a munka sürgősebbjét ekkorra már elvégeztem. Azt mondta, hogy dolgozzak a kordba, 1 darab kéménytisztító ajtóért adott volna 6 fillért. Mivelhogy én ebben a munkában, elismerem, nem vagyok jártas, így nem bírtam volna vele keresni, talán naponta csak 1 kor. 20 fillér körül, tehát nem fogadtam el. Kértem, hogy fizessen ki és tovább nem dolgozom, mert én így nem bírok kijönni. Akkor beszaladt az irodába, kihozta a munkakönyvemet, átadta (ami még a második héten sem volt bejelentve) és azt mondta, hogy ő azért a munkáért, melyet két nap alatt csináltam, nem fizet egy fillért sem, ha van követelésem, menjek az ipartestülethez. Én nem megyek se ponciushoz, se pilátushoz, vegyen a nála maradt pénzemen zsineget, azután stb. Kérem a tisztelt szerkesztőséget, hogy ezen kis ügyet a Magyar Alföld útján szíveskedjék tudomására adni a szaktársaimnak, mivel most sokan vannak munkanévül és nehogy hasonlóan járjanak, mint én. (Aláírás.) Lopják a virágokat. A kecskeméti temetőben napirenden van a virágok elhordása, amely csúnya szokás éppen nem fölemelő a kegyelet költészetére. Mert hiába, pénzbe kerül a virágoknak a sírra való kiültetése és nem is kevés pénzbe. És ellenére annak, hogy az egyházak mindent megfizettetnek még a nincstelen örökösökkel is, de rendet azért még sem tudnak tartani a temetőkben. Példa rá a polgármester sírja. Másnap már alig volt virág a frissen domborult síron, mert a vallásos szellemben nevelt hivek mind elcsentek. Nem ártana, ha egy kicsit az egyházak erélyesebben lépnének föl a csőszeikkel szemben, ha már pénzbe kerül a kegyelet költészete. Mert bizony vannak a temetőkben csupasz sírok is, korhadt keresztekkel, amelyekre nem jutott virág, amelyek csak homokbuckák és amelyeket már senki sem sirat. Ha már nem vagyunk fiatalok és szépek. (Panaszos levél.) Azon kéréssel fordulunk a Magyar Alföldhöz, hogy szíveskedjék nyilvánosságra hozni az alábbi sorokat. Ugyanis a Bethlen-körúton lévő csendőrlaktanyában fölháborító dolgok történnek mostanában. Az ottani kutat úgyszólván az egész IV-ik kerület használja, mert a vize kitűnő. Azonban egy Csortos nevű őrmesternek nem tetszik, hogy egyszerű, dolgos asszonyok is járjanak a kútra. Neki csak 14—15 éves friss szüzek imponálnak, de azok is csak akkor, ha szépek. Ilyenkor aztán jól esik elbeszélgetni egy kicsit a lányokkal és domborúra feszül az a komisz pitykés mundér. De ha valami szegény asszony vetődik a kútra, az őrmester urat rögtön eldönti az epe. Július 30-án is nagyon rossz kedvében volt őrmester úr Csortos és egy szegény asszonyt és leányt egyszerűen leköpött a kútnál és még azt is megígérte, hogy kirúgja őket, ha máskor is odamennek. De az epe csak akkor jelentkezik Csortos urban, ha fölebbvaló nincs a laktanyában. Egyébként pedig gyönyörűséggel veszi, ha a bájos szüzek fölkapaszkodnak az ablakába. A szerkesztőség szívességét előre is megköszönve, maradunk tisztelettel több IV-ik kerületi szegény asszony. Odébb egy házzal. Schiff Rezső elvtárs, aki két esztendeig vett részt a kecskeméti munkásmozgalomban, a héten véglegesen elutazott körünkből. A Magyar Alföldnél elbúcsúzott és arra kért bennünket, hogy az összes jó ismerőseinek és elvtársainak tolmácsoljuk szívélyes üdvözletét. Mint értesülünk, Schiff elvtárs, aki 20 év óta tagja a pártnak, a pozsonyi pénztárnál kapott alkalmazást. Tószeghy István elvtárs is megjelent a Magyar Alföldnél és szintén elbúcsúzott. Fogadják az elvtársak az ő üdvözletét is. Tószeghy elvtársat is a körülményei kényszerítették az eltávozásra, hogy másutt keresse meg a mindennapi kenyerét, így vagyunk mi. Az élet sokszor a fülünkbe vonyitja, odébb egy házzal! És megkezdődik a lelkek vándorlása. Gitva Jangspok. Ez a szörnyű név Csibra János elvtárs akar lenni, aki jelenleg Londonban dolgozik, mint szabász. Csibra kecskeméti fiú és hű előfizetője a Magyar Alföldnek, így értesült Kada haláláról és egy táviratot küldött, hogy „Kecsméti nép, veletek érzek!”, de nem tudták sehol az aláírását elolvasni. így lett Csibrából Gitva Jangspok, egy egészen hamisítatlan angol polgár. Sótárgyalás Kecskeméten. Sótárgyalás Kecskeméten, ez a címe annak a rövid aktuális bohózatnak, amely a vasárnap megtartandó kisnyíri kirándulásnak a szenzációja lesz. Szerepel benne Tisza, Lukács, Désy, Vázsonyi és azonkívül egy csomó ismert kecskeméti alak. Ezenkívül a Somogyi Ellenőr című kuplé, a Választójogi dal és a Talicska a járdán című tréfa számíthat nagy tetszésre. A kabaré fő érdekessége az, hogy csupa eredeti, sehol sem adott, elvtársak által írott darabot adnak a Petőfitársaság kiváló műkedvelői. Felhívjuk olvasóközönségünk figyelmét a Sipos Miklós és Ferenc cégre, hol a saison előrehaladottsága és a rendkívüli rossz gazdasági és pénzviszonyok miatt raktáron levő összes tavaszi és nyári divatáru beszerzési áron alul 30—40 százalékkal készpénzfizetés mellett kiárusíttatnak. Mit adnak a moziban? Az „Uránia“ mozgószínházban szombaton és vasárnapigen érdekes és változatos, humoros számokkal Pali Est. Tekintettel a hosszú műsorra, az előadások vasárnap 5, fél 7, 3 és fél 10 órakor kezdődnek. Szombaton mint rendesen. MAGYAR ALFÖLD 27. szám. Le a gyári ronggyal! Pártoljuk a kézi munkát! Nyári szezon alkalmából felhívom a nagyérdemű közönség figyelmét cipészüzletemre, ahol dacára az általános bőrdrágaságra, igen jutányos árakért szerezhetik be cipőszükségletét. Raktáron tartok legkitűnőbb anyagból készült férfi, nő, lányka valamint fiú cipőket. Mérték szerinti megrendeléseket, javitásokat azonnal készítek. Az itt felsorolt árakat becses figyelmébe ajánlom. 52-49 Le a gyári ronggyal! Egy pár férfi bokszcipő fűzős 13 kor.—fill. Egy pár férfi sevró fűzős . . 15 „ — „ Egy pár férfi amerikai sárga fél sevró 15 „ — „ Egy pár női félboksz ... 9 „ — „ Egy pár hosszuszárú női fűzős boksz 11 „ — „ Egy pár női gombos boksz 11 „ — „ Egy pár erős munkáscipő . . . „ — „ A nagyérdemű közönség becses pártfogását kérve, vagyok tisztelettel KOPA FERENC cipész (Bódogh-gyógyszerész ház) Kecskemét.