Országos Ellenőr, 1905 (4. évfolyam, 1-39. szám)

1905-01-14 / 1. szám

1905. Január 14. ORSZÁGOS ELLENŐR 1-ső szám. 3 oldal — Uj lelkész Örkényen. Makay Lajos, a Nagypanteki ev. ref. Társaság igazgató­­ját Örkényben lelkészéé választot­tta meg.­­ — Külföldi kereskedők nagyrészt Í Ma­­gyarországot tekint­i értéktelen készitmé­­s­nyeik fogyasztási piaczának, ezért árasztják­­ el az országot körlevelekkel, nyomtam.-­­­nyokkal, hirdetésekkel, melyeken külön tele­­­állítások révén és hangzatos szavakkal­­ akarnak vevőközönséget toborozni. Akinek csak vagy köszvénye van, az ügyet se vessen ilyesmire, hanem használja a Zoltán­­féle kenőcsöt, melyről az orvosvilág legelőke­lőbbjei a magasztalás hangján nyilatkznak s a betegek nagy eredménynyel használják bajuk tökéletes gyógyítására. Üvegje 2 kor. Zoltán gyógyszertárában Bpest., V., Sza­badságtér. — Eljegyzések. Galánthai Fekete Vil­mát, Galánthai Fekete Mihály a Kecske­méti Ellenőr laptársunk 1. szerkesztőjé­nek kedves és műveit leányát eljegyezte Miklóssy Gyula Marosujvárról. — Csur­­gay Margitkát eljegyezte Mikó Ernő czeglédi reform, kántor Czegléden. Őszinte boldogságot kivánunk mindkét, részről a szép jegyes­ pároknak! — Mindazon rokonaimnak, ismerőseim­nek és jóbarátaimnak, kik felejthetetlen nőmnek temetésén f. hó 9-én fájdalma­mat oly tömeges megjelenéssel enyhíteni igyekeztek — ezúton mondok igaz szív­ből fakadó köszönetet. Tisztelettel Kecs­keméten, 1905. jan. 11-én. Vida József. — Eljegyzés. Tóth Kálmán városi hi­vatalnok eljegyezte Csikai Mariskát, Csikai János iparos polgártársunk szép és ked­ves leányát Kecskeméten. Gratulálunk! — Helyreigazítás. Összes Naptáraink­ban megjelent „Gyenes L. és fiai“ kecs-­­ keméti nagy és jeles czégnek hirdetésé-­­ ben az alapítási év, 1864-nek olvasandó. — Egy jóravaló iparos halála. Aki csak­­ ismerte, az tisztelte is Kolozsi Pál fésűs­­ iparost Kecskemét városában. Derék,­­ jóravaló, szorgalmas iparos ember volt,­­ aki közmegelégedésére dolgozott minden fel­ebarát­jának. A múlt vasárnap délben életének 44-ik évében elhalt. Kedden délután temették el nagyszámú tisztelői és hozzátartozói jelenlétében. Felesége­­ és négy kicsi gyermeke vesztette el benne a jó férjet, derék családapát. Isten nyugosztalja! Kortestollak festését bármilyen színre minden időben elfogadja Váradi Mihály kelmefestő és vegytisztitó Kecskeméten. Bolthelyiség: Budai nagy-utcza 161.szám, Ábel vendég­ének utal. Piaczi árjegyzék 1905. évi jan. hó 7-ik napján Tisztahúza 18.20—19.20. Kétszer 15.40 16.00 Rozs 14.10—14.30. Árpa 15.60— 1600 Zab 15.00—15.40. Tengeri kecskeméti 16.60 16 80. Teng. bánáti 16.40-16.80 Köles 18.00—20.00. Krumpli 8.00—9.00. Széna 7.60—8.00. Szalma 3.40—3.80. Hízott sertés kilója 1.02—1.06. Szalonna kilója 1.12—1.40. SZÓRAKOZTATÓ. Varáz­slat. Fel-feltűnik emlékemben A sok szép nő, kit szerette­k. Színes tarka a csoportja, Mintha csak szivárvány volna. Mint felhő, mely úszik távot, Vonul előttem a tábor. Szőke, barna, kaczér, szende,­­ Mind visszatér emlékembe. Milyen hangos volt a múltam, Rágondolok elborultam Szivem csendes és néptelen, Mint táncz után a bálterem. E síri csendtől úgy félek, Maradjatok szép emlékek. Legyen szivem zajos újból, Jusson jelennek s múltból. * Hova sietsz kedves barnám, Félsz tán, hogy elhagytál csalfán? Hűtlenséggel nem vádollak, Én hittem könnyen szavadnak. Hát te szőke, rám se nézesz, Pedig szemed oly beszédes, Nefelejcs kék, jól emlékszem, Bár te elfeledtél régen. Nem hanyatlott még szépséged, Látásodtól lelkem részeg. Menj tovább a vándorútra, Szivem hinni talál újra. Elég volt a varázsképe, Tűnj a messzeség ködébe! Hisz annyi a csalfa emlék : Még magam is hűtlen lennék ! Béni Vilmos: rerótolvajok és tolvajnők. Az utóbbi időben ijesztő módon fel­szaporodott azoknak a nőknek a száma, akik a főváros nagyobb üzleteibe térnek be és ott vásárlás ürügye alatt mindent lop­nak, ami a kezük ügyébe akad. A tolvaj­nők gyakran az intelligensebb osztályból kerülnek ki és képzelhető az a kínos feltű­nés, amely egy ilyen úri tolvajnő tetten­érése nyomán jár. Ezeknek a lopásoknak a legritkább esetekben nyomoz a rugójuk, de legtöbbször betegség is,a kleptománia űzi őket bűnbe, a­kik oly nagy anyagi kárt okoz­nak az üzlettulajdonosnak. A bolti lopások lényegéről és azokról a módokról szól az alábbi cikk, amelyekkel ilyen lopásokat meg lehet akadályozni. Nem mi mondjuk azt, ami itt következik, hanem olyan egyé­niségek, akiket részint hivatásuk, részint tapasztalatuk erre jogosulttá és kompetenssé­­ tesz. A rendőrség egyik magasállású tiszt-­­­viselője erről a jelenségről ezeket mondta: Biztosra vehető, hogy az árulopások a nagyvárosokban előforduló bűncselekmé­­­ nyek nyolc­van százalékát teszik, de alig öt százalék jut a hatóság tudomására és úgy van, hogy tisztán lopási eset kevés kerül a nyilvánosság elé. Ha a rendőrség­nek, mint például mostanában, gyakrabban akadt dolga árutolvajokkal vagy tolvajnők-­­­kel, akkor ez legfeljebb csak annak tulaj­­­­donítható, hogy többen kerültek csapdába.­­ És szinte hihetetlen, mi mindent lopnak­­ össze. Nyers krumpli épen úgy képezi áru­tolvajaink zsákmányát, mint az arany és drágakő. Az egyik épen a legértékesebb dolgokra vetette rá magát, a másik a leg­silányabbakra. Sokan csak azért lopnak, hogy azon­nal szabaduljanak is a lopott tárgytól; alig hogy ellopták, rögtön el is ajándékozzák, vagy elhajítják a lopott holmit. Ezek a sze­rencsétlenek, akik kleptomániában szen­vednek. De van a szerencsétleneknek egy másik válfaja is, akik szükségből, nélkülö­zésből lopnak. Ezek többnyire élelmiszere­ket lopnak és teszik ezt olyankor, ha vagy őket, vagy hozzátartozóikat gyötri az éhség. Az árutolvajok legveszedelmesebb fajtája természetesen azokból kerül ki, akik ezt a mesterséget hivatásszerűen űzik és minden­kor csak értékes dolgokat emelnek el, csak­hogy kényelmes és könnyű megélhetést biztosítsanak maguknak. Ezen a ponton ér­keztünk az árutolvajok ama válfajához, a­melyekkel a rendőrség a legintenzívebb módon foglalkozik. Ha arról van szó, hogy az ilyen közveszélyes személyt ártalmat­lanná kell tenni, akkor a rendőrségnek ter­mészetesen kötelessége gyorsan és erélye­sen közbelépni, mert hiszen itt a társada­lomra nézve olyan veszedelmes emberrel van dolgunk, aki csakis bűntetteiből él. Valamennyi árutolvaj — legyen bár hiva­tásos avagy kleptomanikus — kitűnően ért hozzá, mint kell magát a rendőri megfigye­lés alól elvonnia. Míg ellenben azok, aki­ket a szükség tett tolvajokká, roppant ügyetlenek és a legtöbbször tetten érik őket. Az a kérdés, hogy mi módon lehet legbiztosabban az árutolvajokat lehetetlenné tenni, bizonyára még sok fejtörést fog okozni a rendőrségnek, mert hiszen a rend­őrséget ebben az esetben be­végzett bűncse­lekmény elé állítják és lehetetlen minden gyanúsnak tetsző alakot megfigyeltetni. Szerintem az árutolvajok ellen való véde­kezés legjobb és ez idő szerint talán egyet­len módja: a kereskedők ébersége. De ebben a tekintetben még igazán sok a kívánni való, mert az által, hogy a vásárló közönség az üzletekben őrizetlenül járhat-kelhet, tehet-vehet, épen az árutol­vajoknak nyújtanak alkalmat a zavartalan működésre. G. 7. A czeglédi szoczialista halálára vo­natkozó sorokat csak a névaláírás be­küldésével közölhetjük. ITfflfr­ák WJT a bekövetkezett farsangi idők alkalmára­­—­­Jj| IfT * ■ a legegyszerűbbtől fogva a legdíszesebb kivitelig, gyermekkocsik, szőnyegek, függönyök, eredeti olajfestm­ényű képek, mindenféle minőségben és jutányos áron kaphatók, esetleg RÉSZLETFIZETÉSI feltételek mellett is Barna Sándor bútorraktárában Kecskeméten, ■v..................... Nagykőrösi-utc­a 13. szám alatt ....—----- ^

Next