Országos Ellenőr, 1909 (8. évfolyam, 1-40. szám)

1909-01-09 / 1. szám

Vili. évfolyam. Kecskemét, 1909. január 9. __ __ l-ső szám. és siémonként kapható a szerkesztöségben és F«k«(* Siein a kjöoy.T kereskedéséb­en- Itc és­ piac,Népbank alatt Koeakométon EgyMizáin iraSOf .. — BffoeUi­ Itf —* Éjé»» 4tr« 10 kor, PéMvr*. . • kor. N*fj*dévr« 2 K. 50országos Ellenőr Szerkesztő és kiadó Somogyi János. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kecskeméten, Könyves­ utca (a törvényszéki palota mellett.) — Scm­idilktU — Társadalmi és közművelődési lap. Megjelenik a POLITIKAI ELLENŐR-rel havonként 4-szer: 1-én, 7-én, 14-én és 21-én Képviseli főkép (Szeged s Budapest között) Czegléd, Nagykőrös, Kecskemét és Félegyháza városok érdekeit Hirdetéseket elfogad a kiadóhivatal és FIcKbTK (Schwarcz) SOITtfl könyvkereskedő Kecskeméten. Égése oldal hirdetés 24 korona.­­ Fél oldal 15 korona Negyed oldal 8 korona. — Nyolc­ad oldal 5 korona. Tizenhatod oldal 3 kor.­­ Nyilttér soronként 60 fill. Az „Országos Ellenőr“ és „Politikai Ellenőr“ előfizetési éra együtt egész évre 10 korona. Külön a „Politikai Ellenőr“ egész évre 4 korona. Bérmentetlen leveleket nem fogadunk el. Kéziratokat nem adunk vissza. Visszatekintés a múlt évre. Egy esztendő végzete ismét betel­jesedett. Eltűnt és sok ember emléke­zetébe kiirthatatlanul beírta magát. A többség szomorúan fog visszagondolni ez év eseményeire s csak a kissebbség lelke vidul fel, ha visszagondol 1908-ra.­­ Mert úgy vagyunk ezen a sártekén, hogy sokkal több szomorú esemény történik az emberrel, mint vidám. Szí­vünk vérével, ifjúságunk múlásával, keserves tapasztalásokkal kell megfi­zetnünk, hogy élhetünk ezen a szép­­ világon. Aki jó egészségben éli meg az új esztendőt, az már örvendezhet. Mert ebben a gyorsan előtörtető, robo­­tos világban az is nagy eredmény, ha az ember megőrzi a szervei, az idegei épségét. Epekedve, reménykedve néz az ember a jövőbe, melynek fátyolát Szil­veszter éjszakája lebbenti fel. Felleb­benti, de még mindig sűrű a köd, a­mely látni vágyó szemeink elől el­takarja a jövőt. Aggodalmaskodva tesz­­szük fel lelkünkben a kérdést : vájjon jó esztendőnk lesz-e 1909-ben? A föld, a hold, a műhely, a hivatal, a pénz jobban, rosszabbul fog e fizetni ? Hát a h­aza sorsa jobbra fordul-e ? Nem esik-e nekünk az emberiség legrettenetesebb ellensége: a háború, amelynek vészha­rangját kongatja már hónapok óta az európai sajtó. Megenyhül-e a felekezeti és társadalmi harc, amely az elmúlt esztendőben is mind mélyebbre ásta az örvényt ember és ember, polgár és polgár között? Vajha mindezeket meg­hozná az új esztendő ! Az év krónikája. Eseményekben gazdag esztendőt hagytunk mögöttünk. Politika, diplomácia, tudomány és társadalom egyaránt nagy dolgokat produkáltak, melyek közül nem egy bele fog kerülni a világtörténelembe. Az eseményekből a magyar glóbusz is kivette a maga részét, küzdelmekkel tel­jes esztendő volt ez is, de diadalmasan kerül ki belőle a nemzeti gondolat, amely itt minden szépnek és jónak fundamen­tuma. Se gazdagabb, se boldogabb nem irtható életerejének és törhetetlen akara­tának, egy jobb jövő kivívásáért. Nem volt meddő ez az év és nem is volt rossz. Megnyugvással tekinthetünk vissza az elmúlt napokra. A szocializmussal az idén kevesebb baja volt a hatóságoknak és a hazafias társadalomnak, mint a megelőző évben. Tart persze még egyre a szociális izgatás, de már nem olyan véres. Ennek okát elsősorban abban a szigorban kell keres­nünk, amelylyel a belügyminiszter a tör­vénytelenül működő munkásszövetkezése­ket megrendszabályozta.­­ A falvakban csaknem teljesen elült a szocialista moz­galom, amivel nem azt akarjuk mondani, hogy teljesen megszűnt, inkább azt hisz­­szük, hogy nem a hatóságok szigora fogja megoldani a szociális kérdést, hanem a társadalmi munka és a szociális törvény­hozás. Csak az év vége felé beszéltettek magukról szocialistáink, amikor kongresz­­szusukon elhatározták, hogy a választói javaslat ellen általános sztrájkkal fognak harcolni. Azt hisszük azonban, hogy ez csak afféle formalitásos fenyegetés, amely­nek megvalósítására aligha fog kerülni a sor, mert ezzel csak maguk alatt vágnák a fát és semmit el nem érnének. Sokkal gyengébbek ehhez. Mindenesetre korsza­kot alkotó esemény a választói reform, melyet őszintén szólván, vegyes érzelmek­kel fogad az ország. Ha törvény lesz a reformból, sok minden megváltozik hazánk politikai és társadalmi életében, reméljük, hogy jobbra változik. A másik nagy jelentőségű esemény, melyet erről az évről fel kell jegyeznie minden idők krónikásának. Bosznia Her­cegovina annektálása volt A természet minden kincsével és szépségével megáll­­dott tartomány, amely nagyságára nézve vetekszik Svájccal. Gyönyörű vidékei vannak, melyek csábíthatnak minden tu­ristát. A magyar ifjúságnak nagystílű al­kalom nyuttatott arra, hogy megismerked­jék az annektált tartományok szépségeivel, vagy harmincötezer magyar fia van oda­lent, várván az egyesült szerb montenegrói bandák invázióját. Reméljük, hogy ebből nem lesz semmi és fiaink odalent nem vérük árán fognak tapasztalatokat sze­rezni. Örvendetes jelenségképpen számol­hatunk be arról, hogy a kivándorlás az idén egyötödére csökkent. Ennnek okát — sajnos — nem abban kereshetjük, hogy az amerikaiak rosszabbodtak. Rosz­­szul ment a trösztöknek, számtalan gyár és bánya beszüntette az üzemét és — a visszavándorlás óriási dimenziókat öltött. Újabban azonban javulnak Amerikában a kereseti viszonyok, pénz van megint vál­lalkozásokra és Amerika lapjai és ügynö­kei ismét csábítják ki a magyar munká­sokat. Tavaszszal megint nagy a kiván­dorlás Bűnügyi, rendőri szenzáció is akadt elég az elmúlt esztendőben. Fölakasztot­ták Húsz Ábrahámot, aki felbérelt cimbo­ráival rablógyilkosságot követett el.­­ Tiszaeszlár óta nem volt olyan hosszan­tartó per, mint amilyen a dánosi rabló­gyilkosság tárgyalása volt. Általános meglepetést keltett, hogy Tutát és társait nem halálra ítélték, ámde törvény a tör­vény, amely azt mondja, hogy csak köz­vetlen bizonyítékok alapján lehet meg­hozni a halálos ítéletet. A „Dános“ szó azonban felette szomorú a magyarországi vándorcigányokra nézve, mert a hatóság a dánosi eset óta kíméletlenül üldözi őket, mindenképpen arra törekedvén, hogy ezt a veszedelmes fajtát kiszorítsa az ország­­­­ból. Sok ezer cigány már kívül is va­n az ország határán, többnyire Oroszországba, Szibériába mennek Fáraó üldözött fiai. Világra szóló szenzáció volt az újpesti­­ bankrablás, amelyet két primitív lelkű munkás az összes Nick Cartereket meg­szégyenítő furfanggal és vakmerőséggel hajtott végre. Amilyen zseniális volt a rablás, olyan ostobául történt a zsákmány­nyal való menekülés és ez okozta azt, hogy a két gézengúz negyvennyolc óra alatt megkerült Az őszszel előkelő vendégei voltak a székesfővárosnak. Maga a király két hó­napon keresztül itt tartózkodott udvarával és itt fogadta a nyurga csufarcú spanyol királyt s elragadóan bájos hitvesét. De most már nézzünk szét a külföldön- Itt is történtek nagyjelentőségű események. — Egész Európát megbotránkoztatta az Eu­lenberg erkölcstelenségi pere. Az agg nagy úr, aki Vilmos császár legbensőbb, barátai közé tartozott, börtönbe került er­kölcstelen üzelmek miatt. Vajjon lehetsé­ges lenne ez nálunk is? A német impe­­rátornak egyébként is igen kellemetlen esztendeje volt az idei. A császár valami zseniális diplomáciai sakk húzást akart csinálni az angolokkal szemben és meg­alázkodó hangon szerelmet vallott nekik egy angol világlapban. De az angolok­nál éppen az ellenkező hatást érte el, az egész angol nemzet gyűlöttel eltelve for­dult a ravaszkodó imperátor ellen s a német nemzet borzasztóan szégyelte ma­gát. Olyan vihar támadt Németországban a császár ellen, hogy ez kénytelen volt megígérni, hogy a jövőben hasonló bak­lövéseket nem fog elkövetni. Egy szörnyű világháború rémét takargatja az angol és német nemzet versenye a tengeren. A német kereskedelmi tengerészet már­is elérte az angol nívóját, haditengerészetét pedig oly mohón tökéletesíti, hogy az méltán fölkeltheti a tenger uralma révén világhatalmas Anglia féltékenységét. Ang­liában már komolyan foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy háború esetén a né­met hadsereg — három négyszázezer em­ber — átkelhet a csatornán és saját ha­zájukban támadja meg az angolokat. Ez a félelem készteti Angliát arra, hogy most behozza az általános védkötelezett­­séget s egymillió főnyi haderőt szer­vezzen. Az inváziótól való rettegést csak fo­­­kozza Zeppelin gróf sikere a kormányoz­ható léghajójával és a Wright testvéré­nek még nagyobb sikere a repülőgéppel. . Ez az esztendő döntő lépéssel vitte előbbre a levegő meghódításán­ak dolgát. Ameri­kában most szervezik az első rendszeres légutat. Naponta bizonyos számú repülő­gép fog meghatározott órában e légvona­lon közlekedni, éppen úgy, akárcsak két vasúti állomás között a vonatok. Nem­ adunk rá tíz évet és a léghajó, vagy a repülőgép rendes közlekedése eszközzé válik, akárcsak az automobil. Az automo­bil rohamosan hódít, ugyannyira, hogy ma már kockázatos vállalkozásnak tartják új villamos és a gőzvasutak építését, amennyiben a tudomány és a gyakorlat meggyőződéssel vallja, hogy olcsóbb,, gyorsabb és biztosabb közlekedési eszköz nincs az automobilnál. Ki hitte volna, eljutottunk a sinaiak alkonyához! Krónikás.

Next