Országos Ellenőr, 1913 (12. évfolyam, 3-52. szám)

1913-01-18 / 3. szám

XII. évfolyam. Kecskemét, 1913. január 18. 3. szám. Országos Ellenőr Társadalmi, közgazdasági és szépirodalmi lap. Megjelenik a „Politikai Ellenőr„-rel hetenként egyszer. Képviseli főkép Budapest és Szeged között Cegléd, Nagykőrös, Kecskemét és Félegyháza városok érdekeit. A „Politikai Ellenőr" és „Országos Ellenőr“ előfizetési ára együtt egész évre 10 korona, félévre 1 7, 5 korona. Egyes szám ára 20 fillér. ... ■ Szerkesztő és kiadó: SOMOGYI JÁNOS. Főmunkatársi Rávay Gyula és Dallos Kálmán. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Werbőczy utca 4. szám. Régi szám: Könyves utca 235. A törvényszéki palota mellett-Megrendelhető és számonként kapható a szerkesztőségben, továbbáFekete Soma és Szél Nándor könyvkereskedő uraknál Kecskeméten. Szomorú farsang. — Levél a szerkesztőhöz. — Tisztelt Szerkesztő Ur! Mint a derült égből előcikázó villám, úgy hat rám egy-egy újsághír, mely arról szól, hogy tekintettel a közgazdasági helyzetre, ez idén itt, vagy ott nem fognak farsangolni. Nem fognak bálokat rendezni. Nem akarom elhinni, hogy a közgazdasági helyzet oly súlyos lenne, mely kötelezné, hogy az életnek minden öröméről lemondjunk. Nem akarom ezt elhinni, mert az élet napi jelenségei mást hirdetnek. Például Budapesten az orosz császári ballet valami tíz estén négyszeresen felemelt helyárakmellett vendégszerepeit és olyan érdeklődés volt, hogy napokkal előbb kellett jegyekről gondoskodni annak, aki a borsos nézni valót látni akarta. Színházak, kabarék, állandóan zsúfolva vannak és ha Auffenberg lovag úr volna még most is a hadügyminiszter, félnünk kellene, hogy a sok mulató embert meglátja (a bakkarat asztalokat nem is véve számba) és menten az ármádiának kivasalandó új-új milliócskákra gondol. Hogy nehéz viszonyok között élünk, ki tagadná azt ? De hogy minden farsangi mulatságtól el kellene tekinteni, azt tagadom. 1849-ben sokkal szomorúbb farsangja volt a magyarnak. Amikor a nemzet teste valóban ezer sebből vérzett. Azért nem akadt olyan kishitű magyar, aki az ifjúságot Terpsicherétől el akarta volna tiltani. Akkor is botorság lett volna, most még inkább az. A mostani közgazdasági helyzet egyáltalában nem igazolja az ilyen savanyú elhatározást. Más okban kell keresnünk a farsangi kedv teljes megszűnését. És talán helyes nyomon vagyunk, amikor azt hisszük, hogy a farsangi mulatságok beszüntetését a társadalom fényűzése teremtette meg. Az az oktalan és nevetni való versengés, melyet a bálbamenők öltözékben és ékszerekben kifejtettek. Manapság már nem táncolni mennek az emberek a bálba, hanem a ruhájukat mutogatni és egymás epéjét fakasztani. Ez az oka, hogy a mi báljaink nem a pajzán kedv, a vigadás, az otthon hagyott gondok tanyája, hanem a szigorú és előkelő, kevésszavú kimértsége, fádság, blazirtság, elsavanyodott és titokban sóhajtozó embereké, kiknek a fényűzés itt kiterjesztett mérete gondot okoz. Hej! ami apáink nem így mulatoztak. Akkor még elég volt a perkálinganó s az egész báli költség nem rúgott annyira, amennyibe ma a kozmetikus szerek kerülnek. Úgy vélem, jó nyomon tartok, amikor azt hiszem, hogy ha ezeket a nem hálózunk jelige alatt megjelenő újsághíreket azok szellemi szülöttjének tartom, akik már megroskadoztak a fényűzés versenyében és amint a letört lovat törlik minden versenyről, ő is letörve, kétségbeesve kiáltja a nem hálózunk jelszavát. De ezeknek mi viszont azt kiáltjuk fűtökbe: Budapesten van egy „Hólapda“ nevű társaság. Tagjai csupa jónevű emberek. Ez a társaság „vissza az egyszerűhöz“ elvet írta zászlajára és csak látni kellene, hogy e varázsos elv következetes végrehajtása mellett milyen mesés mulatságokat rendez. A toalettek talán otthon készülnek, muszlin és kreppdesin helyett batuszt és perkál, ezekért nem fáj senki feje, azért a jókedv immár száműzött gráciája mosolyog be az egyszerűség e reneszánszába .... Ne azt hirdessük tehát, hogy nem hálózunk, nincs jogunk az ifjúság örömeit elorozni és elfogyasztani, hanem hirdessük azt, hogy egyszerű ruhában, de apáink jókedvével megyünk farsangolni ebben a nehezebb esztendőben is. És az egyszerűségnek ezt a Hólapdáját a mi városunkban is a társaság előkelőségének kell elkezdeni, mert csak így csinálhatunk az egyszerűségnek divatot. Vajha némi foganatja lenne szerkesztő úr régi hívének, a kis bakfisnak. Hogy: a régi házunk most másnak tanyája, A széles világ lett kislánya hazája ! Hogy: kint a világban kevés a jó ember, Hogy: olyan az élet, mint haragos tenger: Nem találok sehol egy meleg szigetre, Nincs nekem otthonom, nincs aki szeretne ! És tovább beszélek, tovább panaszkodom. Vállára borulok, zokogva csókolom. Ő meg a hajamat sirva simogatja, Szegény, szegény asszony, halkan mondogatja. Grigássy Jánosné. HÍREK. Idegenben. Ha úgy álmaimban — anyámmal beszélek, Érzem közelgését szerető lelkének. Ezerszer megcsókol, hajam simogatja, „Édes kicsi lányom“ — csak azt mondogatja. És beszélek néki, — elpanasztok mindent, Hogy mi — minden történt, amióta elment. A segélyző bizottság munkája. Minden szombaton összeül a földrengéskárosultakat segélyző bizottság s egyremásra intézi el a segélykérvényeket, mégpedig a segélykérők teljes megelégedésére és a méltányosság elveit követve. Összesen már körülbelül ötszáz segélykérvényt intézett el az agilis tagokból álló segélyző bizottság, Pestvármegye székházának újjáépítése. Pestvármegye már régebb idő óta foglalkozik azzal a tervvel, hogy a mostani régi székház helyébe új, modern, közigazgatási palotát építtesen. A már megállapított terv szerint a pestvidéki törvényszék, mely a megyeházával egy épületben van elhelyezve, kiköltözködne és a régi megyeház telkén építenék fel az új vármegyeháznak négy utcára nyíló hatalmas épületét. Az építési költséghez arányosan hozzájárulnak a vármegyén kívül az egyes érdekelt minisztériumok is. Művészestély. A Kereskedő Ifjak Egyesülete nagy művészestélyét folyó hó 25-én tartja meg. Az egyesületnek az estélyre sikerült megnyerni a következő művészeket, illetve művésznőt, u. m. Rózsa S. Lajost, az Operaház kiváló tagját, Kuruc Jánost, ismert zeneköltőt, ki saját szerzeményű dalait fogja énekelni ; a helybeli színtársulatból M. Turchánnyi Olgát, a kecskeméti közönség kedvenc primadonnáját, továbbá B. Kovács Andort, ki verseket fog szavalni. A részletes műsort lapunk legközelebbi számában fogjuk közölni. E fényesnek ígérkező művészestélyre felhivjuk a közönség figyelmét. Mennyi az európai nagyhatalmak hadereje? Mikor olyan puskaporos az egész kizárólag magyar gyártmány. b£ ¡U 'CSKO RAK ! POLLÁK NÁNDORNÁL Pártoljuk a magyar ipart. CIPŐK A LEGJOBBAK! Kecskemét és vidéke részére egyedüli raktár : Nagykőrösi utca 12. szám. : 7Q T3 Javítások saját műhelyemben pontosan és lelkiismeretesen készíttetnek.