Országos Ellenőr, 1914 (13. évfolyam, 2-32. szám)

1914-01-10 / 2. szám

XIII. évfolyam. Kecskemét, 1914. január 10. ________2. szám. Országos Ellenőr Társadalmi, közgazdasági és szépirodalmi lap. Megjelenik a „Politikai Ellenőr“-rel hetenként egyszer. Képviseli főkép Budapest és Szeged között Szeg­ed, Nagykőrös, Kecskemét és Félegyháza városok érdekeit. ilz „SHSZIEQS ellehSR" és „romra EttEn­ár ■ MbMéiUoiM: Somogyi János. fi'~ ii "ratoái Tájékozásul. Lapunk mult évi (1913.) utolsó száma a karácsonyi ünnepekre való tekintettel december 20 (szombat) he­lyett, december 24-én, szerdán, vala­mint ez évi első száma december 27 helyett, csütörtökön, újév napján jelent meg. Mai lapunkat azonban már a szokásos szombaton veszik kézhez olvasóink, amint azt rendes időben évről-évre kapják. * HETI SZEMLE. A titkos román és szerb szerző­dés rettenetes port vert fel nemcsak Magyarországon, de még a külföldön is. A derék román és szerb „bará­taink“ legfelsőbb, vagyis királyi jóvá­hagyással közös szerződést kötöttek arra nézve, hogy Magyarországot egymás közt szétosztják. Meg volt már a mappa is, hogy melyik rész, kié lesz a tejjel és mézzel folyó Khánaán­­i­ból. Az egész bűnös dolgot a Pesti­­ Hírlap leplezte le és most megindul­­j­tak a kormány részéről is a legna­gyobb fokú cáfolatok. Persze, hogy Románia és Szerbia egyaránt mentege­tőzik és tagad, valamint a magyar kormány is elkövet mindent, hogy a tervet és bűnrészességet elsimítsák. Bármint álljon a dolog, annyit azon­ban a legsemlegesebb ember is el­mondhat — tekintettel a román és szerb „régi barátságra“ velünk szem­ben, — hogy: „Bűzlik valami Dániá­ban !“ •­­ Kecskeméten az 1913. év utolsó napján tárgyalta a törvényhatósági közgyűlés a folyó évi költségvetést. Az „előirányzatban“ 146.225 korona hiány van feltüntetve, amelynek fede­zésére a tanács „pótadó“ kivetését javasolta. A közgyűlés azonban I. Szabó László dr. és Steiskal Ottó dr. bizottsági tagok hatalmas érvelésére — a tanács javaslatát nagy többséggel elvetette és a hiányt ideiglenes kölcsön­nel kívánja fedezni. A közgyű­és igen népes és épp olyan zajos volt. A Kecskeméti Lapok „Futó bo­lond“ címen erősen sürgeti a „Kecs­keméti Elmegyógyintézetetet“, és a sürgősséget azzal indokolja, hogy­ nálunk újságriportokban és népszintű bolondokban veszi be és leli meg a nagyközönség a maszlagos dolgokat és hülye embereket. Igaza van a „K. L/*~nak! Mert azok a „riporterek“, akiknek lapját a darabont világban a „Kecskeméti Gazdasági Egyesület“ hivatalosan és nyilvánosan elégette, meg azok a „szerkesztésért felelős“ emberek, akikről egyik lap „Az alkohol áldozata“ címen cikket írt akkor, mikor az éjszakai „hölgy-vizit“ alkal­mával a háztetőről — az udvarra lelépett, és meg azon sikkasztok, akik a legszebb karrier, a legjobb hivatal és busás testvéri, rokoni támogatás mellett is — 50-60 ezer koronáig oldalba lopták a várost, azok­ rég megértek már a bolondok házára. Egyébként, ha talán egyes lapoknak és egyes úri­embereknek rossz a memóriája, szóról-szóra leközölhetjük azon lapok cikkeit, melyek a szóban­­forgó „okos emberek“ dicsőségét zengedezik! A városi gazdapárt megalakulása tzemáten. És első sikerei. Örvendetes és kihatásaiban nagy hord­erejű ülést tartottak Kecskemét t­. város törvényhatósági bizottságának gazda tagjai vasárnap Kecskeméten, a Gazdasági Egye­sület helyiségében. Az értekezleten megjelentek megalakí­tották az első városi pártot, amely kifejezet­ten kikapcsol működéséből minden országos politikai és vallásfelekezeti vonatkozást, és kizárólag csak Kecskemét város közérdekei­vel és jogos magánérdekeinek érvényesítésé­vel kívánnak vállvetve foglalkozni. E lap hasábjain már régebben és ismé­telten kifejtettük azon meggyőződésünket, hogy teljesen egészségtelen Kecskeméten azon állapot, hogy városi pártok hiányában a bi­zottsági tagok vallás felekezetek szerint cso­portosulnak és így akaratlanul beleviszik a városi ügyekbe is a vallás felekezeti kérdé­seket. A felekezeti vezérek így kénytelen kel­letlen az első csata sorba kerültek tisztán városi ügyekben és ez áldatlan állapot köve­tkeztében sok súlyos támadásban volt részük, amelyek a felekezeti békés együtt­működésnek és saját jogos felekezeti érde­keiknek is ártottak. Örömmel értesültünk arról is, hogy a városi gazdapárt nem kíván szűkkeblűen csakis a saját gazda tagjaira támaszkodni és kizárólag a maga osztályérdekét előse­gíteni, hanem tárt karokkal befogad tagjai sorába mindenkit, aki a városi közérdek szemmel tartásával érzékkel és hajlandóság­gal bír a kecskeméti gazdák évtizedes jogos kívánságának teljesítése iránt. Reméljük, hogy a gazdák felbuzdulása nem lesz szalmaláng, hanem maradandó és közérdekű eredményt fog teremteni Kecskemét város fejlődése és felvirágzása terén. Az új párt részletes program­ját később fogja közzétenni. A pártalakulásnak első fényes ered­ményei már a múlt havi közgyűlésen jelent­keztek, ahol az öntudatra ébredt gazdák már három esetben is keresztül tudták vinni a pénz­ügyi bizottsággal, tanáccsal és polgármester­­rel szemben jogos álláspontjukat. A városi költségvetés ugyanis a pol­gármester ellenzése dacára is azonnal az önálló indítványok után tárgyaltatott a költ­ségvetés feletti általános vita 3 óráig tartott szokatlanul magas színvonalon és ennek eredményeképen a városi pótadó felemelése mellőztetett. Teljesen szabálytalan volt a pénzügyi bizottság és tanács azon álláspontja is, hogy a bugaci közlegelőre idegen jószágok is be­­eresztessenek akkor, amikor azt érvényben álló szabályrendelet tiltja és amikor a kecs­keméti gazdák jószágainak igen jelentős csoportja eddig még ki volt zárva a köz­legelőből állítólagos hely hiánya miatt. Igen megnyugtatólag hatott a gazda közönségre Szegedi György tanácsnok azon kijelentése is, hogy nincsen semmi akadálya annak, hogy a bugaczi városi közlegelőnek már régen elhatározott telekkönyvenyezése a következő közgyűlésen keresztül vitessék. Ezek voltak az első eredményei a gaz­dák öntudatos pártalakulásának, ami a köz­érdek szem előtt tartásával még sok szép eredményre nyújt reményt. Ez eredményekből egyáltalában nem von le semmit sem egyes lapok azon eljá­rása, amellyel a közgyűlés mikénti lefolyá­sát és a határozatok mikénti keletkezését egészen egy­oldalú szempontokból tekintve, elferdítve közölték és csak következetesek maradtak e lapok önmagukhoz, amikor az általuk a polgármester választásnál használt modorban és hangon egyes felszólalók ellen megrendelésre vagy önbuzgalomból intézett durva személyes támadásokkal igyekeznek ezeket megakadályozni abban, hogy a bi­zottsági tagságaikkal járó kötelezettségeiket híven és ha meggyőződésük szerint a köz­érdekben gyakorolják. Reméljük, hogy ez nem fog nekik sike­rülni és ez az eljárásuk arra lesz alkalmas, hogy a nagy­közönség összeköttetésükkel, modorukkal és megbízhatóságukkal tisztába jöjjön. Referens. Színház és mozi. Rákosi Jenőnek jól hangzik a neve a magyar drámairodalomban is, drámai mun­kásságának egyik nagybecsű terméke az „Éjjel az erdőn“ című népszinmű. A szerző a darab mélyére nagyon sok kincset, sok szépséget rakott le s az előadás igazi mű­vészeket kiván meg. Amikor vasárnap este végignéztük a színészek játékát, örömmel konstatáltuk, hogy a mű felszinre hozását sikerrel vitték keresztül. Turchányi pár ex­cellence kitűnő volt, mint mindig. Bihari kiváló a kiválók között, a többiek, Matolcsy, Lukács Sári, Justh, Szilágyi, Gulyás lénye­gesen hozzájárultak a sikerhez. Hétfőn a „Diákhercegnőt“ adták, friss, rutinos, eleven játékkal. Kedden nagy repriz volt színházunk : szigligeti „Csikós“-át újították föl. Remeke a népszinműirodalomnak a „Csikós“ ! Amilyen jó drámaíró volt Szigligeti a népszinmű terén, olyan nem egyhamar akad az új irodalom terén sem ! Az előadásban a színpadot Ma­­tolcsi dominálta, érchangja egyre-másra aratta a tapsokat szép nótáival. Balázs Rózsi meg­felelő jó volt, Szilágyi Marci bácsija tőről metszett tipikus alak volt. Bihari, Járai s a többiek kitűnő ensemble-t nyújtottak.

Next