Politikai Ellenőr, 1909 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1909-01-30 / 1. szám

FÜGGETLEN IRÁNYÚ LAP. MEGJELENIK HAVONKINT EGYSZER. VII. évfolyam. Kecskemét, 1909. január 30. —Előfizetési ár — Egész évre kor Félévre . 2 sor. Negyedévre 1 kor. Egyes szám ára 20 fll.POLITIKAI ELLENŐR Hirdetéseket elfogad a kiadóhivatal és FiKITE (Schwarcz) SOITIfl könyvkereskedő Kecskeméten. Egész oldal hirdetés 24 korona. — Fél oldal 15 korona. Negyed oldal 8 korona. — Nyolczad oldal 5 korona. Tizenhatod oldal 3 kor. — Nyilttér soronként é0 fill. Szerkesztő és kiadó Somogyi János. Politikai főmunktárs: Goitein Miksa. Szerkesztőségi és kiadóhivatal: Kecskeméten, Könyves­ utca (a törvényszéki palota mellett.) A „Politikai Ellenőr“ és „Országos Ellenőr“ előfizetési ára együtt egész évre 10 korona. Külön a „Politikai Ellenőr" egész évre 4 korona. Bérmentetlen leveleket nem fogadunk el. Kéziratokat nem adunk vissza. 1-ső szám. —Megrendelhető — és számonként­ kapható a szerkesztőségben és Fekete Soma könyvkereskedésében Izees-piac, Népbank alatt Kecskeméten Balpárti vagyok-e hát ? Levél a szerkesztőhöz. Tekintetes Szerkesztő úr! Becses lapja a „Politikai Ellenőr“ múlt számának vezércikke a kecskeméti Felsőkerületi Függetlenségi és 48-as Körben a múlt év december havában lefolyt s az Andrássy-féle választási tör­vényjavaslat tárgyában tartott vitaesté­lyek eredményével foglalkozik s ennek kapcsán igénytelen személyemről is megemlékezve, a következőket mondja: „Dr. Kovács Pál hatpártisága nagy megütközést keltett és nyitott a felsőkerületi független­pártiak so­raiban.“ Engedje meg it­t. Szerkesztő úr mindenekelőtt megjegyezni, hogy beszé­dem­ után én ezt a „nagy megütközést“ sem nem láttam, sem nem hallottam. Ellenkezőleg, zajos tapsnak és éljenzés­nek voltam hallója. A nagy megütkö­zések pedig tudtommal nem ilyen for­mában szoktak megnyilatkozni. De ez mellékes. A fődolog az — és ez irány­ban való nézeteim rövid kifejtésére ké­rek kevéske helyet b. lapja hasábjain, — hogy az általam mondottak hatpárti álláspontnak felelnek-e meg? Én ugyanis beszédemben azt fej­tegettem, amint ezt b. lapja is konsta­tálja, hogy az Andrássy-féle választási törvényjavaslat nem felel meg a függet­lenségi és 48-as párt hivatalosan is proklamált alapelveinek, mert az a sza­vazati jog, amelyet Andrássy javaslata kontemplált, sem nem titkos, sem nem általános és nem községenkénti. A függetlenségi és 48-as pártnak az 1905 iki nagy választások alkalmá­val megállapított és proklamált, de a párt létezése óta is folyton hirdetett el­vei szerint pedig a párt az általános, egyenlő, titkos, községenkénti szavazati jogot követelte mindig és 1905-ben — de előbb is számtalanszor — a párt idevonatkozó hivatalos proklamációit, a párt elnöke, Kossuth Ferencz maga is aláírta. Aki ebben kételkedik, üsse fel a párt annaleseit és állításom igazsá­gáról (sajnos, hogy ezt ma már bizo­nyítgatni kell!) minden kétséget kizá­rólag meg fog győződhetni. Nem én mondottam tehát, hanem az országos függetlenségi és 48-as párt és annak elnöke Kossuth Ferencz, hogy a párt hivatalos álláspontja a választói jog kérdésében, Irányi Dániel nagy ha­gyományaihoz képest, az általános, egyenlő, titkos, községenkénti szavazati jog csorbítatlan követelése. Az országos függetlenségi és 48-as pártnak idevonatkozó hivatalos pártha­tározata és programmja újabb országos párthatározattal mindezideig megváltoz­tatva nem lett, tehát ma is érintetlenül fennáll, érvényes s a függetlenségi és 48 as p­át minden tagja által — ha megha­ll) isítatlanul vallja a párt elveit — tisz­teletben tartandó és követendő. Én, a kecskeméti felsőkerületi füg­getlenségi és 48-as körben lefolyt vita­estélyen nem mondottam és követeltem tehát egyebet, mint azt, hogy az új választási törvény valósítsa meg a maga teljes tisztaságában a függetlenségi és 48-as párt idevonatkozó programmját és elveit. Ha ez balpártoskodás, akkor bal­párti maga Kossuth Ferencz is. Mert én azt hirdetem, amit ő hirdetett, csak azt vallom, amit ő vallott az országos függetlenségi és 48-as párt legutóbb 1905-ben közzétett és azóta is változat­lanul érvényben lévő hivatalos programm­­jában. Ha ezek az elvek Andrássy gróf belügyminiszternek opportunitásból ma már nem kellenek : ez a dolog lénye­gén nem változtat és az elvhű függet­lenségi és 48-as polgárságot nem menti fel szerintem ezen elvek hirdetésének és megvalósításuk követelésének haza­fias kötelessége alól. A tek. Szerkesztő urnak kiváló tisztelettel kész hive: Kecskemét, 1909. január hó Dr. Kovács Pál­ meg­­kérésére megjelentek helyette Nagy Emil és képviselőtársai. A díszközgyűlést a Cegléd város egyik legnagyobb hazafia­­ B. Molnár Sámuel nyitotta meg, aki a szívből fakadó szavakkal üdvözölte a­­ megjelenteket, röviden vázolta a nagy­ nap jelentőségét és végül sajnálkozásának adott kifejezést, hogy Kossuth Ferenc be­tegsége miatt nem jelenhetett meg. Majd­­ Takács József ref. lelkész hatalmas ünnepi beszédet mondott, amelynek vezérfonala Kossuth Lajos nagyságának kitüntetése körül forgott. Nagy Emil képviselő üdvö­­­­zölte Kossuth Ferenc nevében Cegléd vá­­­­ros hazafias polgárságát, majd széles me­derben folyó, gazdag beszédével valóság­gal elragadta a hallgatóságot. A hatásos beszéd után B. Molnár Sámuel felolvasta Kossuth üdvözlő táviratát, mely­ben szeretettel üdvözli Cegléd város pol­gárságát s áldását kéri arra a szent em­lékre, amely a százas küldöttség még élő­­ tagjait e napon összehozta. Végül a da­­­­lárda énekelt hazafias dalokat. A dísz­­­közgyűlés után a százas bizottságnak még életben lévő 86 tagja tartott ér­tekezletet. Egy órakor a Polgári Körben bankett volt, amelyen dr. Dombos Lajos polgármester Kossuth Ferenczet, Nagy Emil pedig Cegléd város hazafias polgárait, Takács József a meg­jelent képviselőket éltette. Számos felkö­­­­szöntő hangzott el ezeken kívü­l és a ban­­­kettről táviratot küldöttek Kossuth Lajos­­ nagy fiához, amelyben erőt, egészséget kívánnak neki, hogy apjának szellemében élhessen még nagyon soká . Nem mulaszthatjuk el felemlíteni, hogy az emlékünnep tervezői és éltető elemei B. Molnár Sámuel és B- Molnár Albert voltak, kik minden alkalmat meg­ragadnak, hogy a Kossuth kultuszért való törhetlen rajongásuknak kifejezést ad­hassanak. Ilyen lelkes, ügybuzgó és hazaszere­tettől áthatott vezetőkkel megáldott város haladhat csak a köznép javára, oly mér­tékben, amilyenben azt Cegléd teszi pár rövid évtized óta! (ld.) A turinti zarándokút emlékünnepe Czegléden. Harminckét esztendeje volt január 26-án, hogy Cegléd város lelkes polgárai közül százan áthatva a hazaszeretetet izzó tüzétől, elzarándokoltak Magyarország legnagyobb fiához, a bujdosó Kossuth Lajoshoz, hogy reábírják a hazájába való viszszatérésre és Cegléd város mandátu­mának elvállalására. E zarándokút, mint tudjuk, nem sikerült, mert Kossuth Lajos nem tudott visszatérni abba a hazába, ahol mindenki imádta, ahol nevének hal­latára is sebesebben lüktet minden honfi­vére s ahonnan csak egy ember tartotta vissza! Ezt a napot ünnepük meg a ceg­lédiek minden évben, nem mulasztják el felgyújtani sziveikben a megemlékezés fáklyáját s örömmámorban, hazafias fel­buzdulás közepette dicsőítik a Kossuth­­kultuszt. Már a hajnali órákban megdördültek az ágyúk s jelezték az évforduló elérkez­­tét. A délelőtt folyamán hálaadó isteni­­ tisztelet volt az ev. ref. templomban, majd pedig a városháza nagytermében ünnepi közgyűlés volt, amelyen — Kossuth Ferenc betegsége folytán nem jelenhetvén HÍREK. Justh Gyula a királynál! A magyar politikai helyzet néhány nap óta rendkívül válságost.) fordult. A nemzet évtizedekig való­ várak­ozás és hite­getés után ma végre egész határozott for­mában kezdi követelni az ígéretek bevál­tását. Ezek egyike az önálló bank. A bank­kérdés ,most a magyar politikai élet uralkodó momentuma. Ennek a kérdésnek a felmerülése rendkívül bonyolulttá tette a politikai helyzetet és a helyes megol­dás ma még csak nem is gyanítható. Az osztrák­ kormány most is, mint mindig , valahányszor a magyar nemzet jogos ér­dekeiről van szó megtesz mindent, hogy minél nagyobb akadályokat támaszon. A magyar kormány minden lehetőt elkövet, hogy az ország érdekeit úgy a külső, mint a belső ellenségtől megóvja. Mert sajnos, a kormánynak rendkívül sok ellensége és irigye van az ország határain belül is, akik most mindent elkövetnek, hogy a hely-

Next