Politikai Ellenőr, 1912 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1912-01-28 / 3. szám

a mTTI Válasz. A kecskeméti szociáldemokra­ták pártja, akiket szerkesztőnk soha egy szó­val meg nem bántott, egyes részakarónknak iniciativájára­­ újra kirohanást intéz szer­kesztőnk ellen. És, csodálatosképpen, ismét úgy kezdi cikkét, hogy megfogadja égre­­földre, hogy soha az életben egy szóval se reflektál többé szerkesztőnknek semminemű oly megjegyzésére, mely a szocialisták poli­tikai vagy társadalmi harcára és társadalmi elhelyezkedésére vonatkozik. És még nagyobb csodájára a helyes konzekvenciának, már­­ azon fogadkozásában is, valamint a múlt fo­gadkozásában — hasábszámra önti ellenünk az epét és tajtékot. Erre ismét csak röviden felelünk, még pedig nem is a mi cikkünk­kel, hanem a Pesti Hírlap 1912. január 21- én megjelent egyik hírével, mely a követke­zőképp szól: „Akit az „elvtársak“ halálba üldöztek. Egy elkeseredett munkás­ember öngyilkos­sági szándékka­ levetette magát egy lakóház harmadik emeletéről. A szegény áldozatot, aki egyébiránt jámbor és jóravaló munkás­­ember, súlyos sérülésekkel találták meg az utcán és azonnal a kórházba szállították. Az orvosok a sebesült megvizsgálása után kije­lentették, hogy aligha lesz megtartható az életnek. Az öngyilkos munkás különben el­készült a halálra, amit hátrahagyott levelé­ből is megállapítottak. Ebben a levelében ugyanis az öngyilkos elmondja, hogy szo­ciáldemokrata érzelmű munkástársai folyto­nosan bántalmazták és terrorizálták azért, mert nem akart a párthoz csatlakozni. Az állandó zaklatások annyira elkeserítették, hogy minden kedvét elvették az élettől és nem maradt részére egyéb hátra, mint a halálba keresni menedéket ... A rendőrség, amely tudomást szerzett a dologról, magához vette a levelet és széleskörű vizsgálatot indított meg a tényállás kiderítése céljából. A város­ban, ahol az eset történt, a szociáldemokra­tákat egyébként sem nagyon kedvelik és így érthető a város lakosságának felháborodása a terrorizmus és az erőszakos megfélemlítés ezen klasszikus epizódja miatt. A munkások szervezkedési szabadságát — így nyilatkoz­nak a városban — senki sem akarja korlá­tozni, de minden állampolgárnak tiltakoznia kell az ellen, hogy lelkiismereti és cselek­vési szabadságát, továbbá politikai meggyő­ződését akár egyesek, akár csoportok vagy pártok a mostanihoz hasonló módon befo­lyásolják. Ha a polgárság vagy a „polgári“ pártok cselekednének így, maguk a munká­sok és főleg a szociáldemokraták volnának azok, akik a legnagyobb felháborodással és erélylyel tiltakoznának az egyén legszentebb jogának ilyetén korlátozása miatt!“ — Tet­szik látni, nemcsak mi mondjuk, hogy a szociáldemokraták egyes felbujtók szavára határozottan terrorizálnak! A szobaleány nyaklánca. (Pikáns történet.) Érdekes esetet ír le most egyik aradi újság: „Három nőszemély volt X. jó­­nevű vendéglősnél Aradon. A szobaleány, a konyhaleány és kaszirleány. Mindennapos vendégük volt egy fél-fiatal, fél-öreg hiva­talnok. El­őbb természetesen a raffinált ka­szirleány hódította meg annyira, hogy már randevú­ adására is került a sor. Igen, de időközben jobb „pasas“ ígérkezett az Irénke kasszatündérnek és azzal becsapta a jelzett hivatalnokot. Helyette H­amannak adott sze­relmi légyottot. A hivatalnok, heves és ko­rához képest nagyon is tüzes udvarló, ész­­recsípte a „stiklit“. És átcsapott szerelme lángjával a szobaleányhoz. Néhány hétig an­nak tette a szépet és már­­ ők is szintén a találkánál tartottak. Ez időre azonban Irénke tündért elhagyta előbbi babája és szánva-leánya bűneit, szívesen gondolt vissza a becsapott hivatalnokra. Kezdett utána ér­deklődni. Megtudta, hogy az rém komolyan udvarol a szobaleánynak. Csakhogy ám azt is megtudta, hogy a szobacicus becsületes szerelemmel szereti a komoly korú férfit és jövőjét igyekszik vele könnyíteni — egyen­getni. Ugyanezt az esetet megneszelte a konyhaleány is. Most két tűz közzé fogták a szobacicust, ki — dacára foglalkozásának — egy csöppet se volt még svindler és ártatlan szívvel került a vendéglősök szalonjaiba. Újév volt. A komoly korú hivatalnok, suly­­lyal igyekezett bebizonyítani jószándékú sze­relmét. Vett a szobacicusnak egy szép és ér­tékes nyakláncot. A két intrikus „hölgynek“ se kellett több. Elővették a kis vajszivű és szép célú szobaleányt és . . . lebeszélték arról, hogy hű és őszinte legyen ideáljához. Randevút adattak, az az, hogy csak jelöl­tettek meg vele. A komoly ideál természete­sen ott is volt, de rendkívüli nagy bámu­latára : a szobaleány hiányzott a nagy re­ménységgel kikötött találkáról . . .. De még csak levelet se engedtek vele íratni, annyira beledudálták és úgy beleszuggerálták azt, hogy manapság már csak becsapásokon alapszik az „ilyen fajta szerelem.“ „És tenni ellene — fuják a követ együtt a kis intrikus kígyók — semmit se tehet, mert . . . felesége van!“ A komoly úr azonban, ebben a dologban sem ismert tréfát. Dacára, hogy felesége van — gondolta — bűnéért ő már (szerelmének fejeságyára esésével) úgy is megszenvedett, hát szenvedjen meg más is. Elment a rend­őrséghez. És . . . félóra múlva már kiakasz­totta „ő nagyságának“ — a szobaleánynak — nyakacskájából az arany láncot. Egyúttal csattant is valami a szobában ... Az új iskola csattant, a derék eljáró rendőrnek te­nyerén, hogy: „Nesze . . . Végy te tulajdo­nodba valamit, ellenérték és ellenszolgálta­tás nélkül! Hiszen az „ily után“ való „aján­dékszerzés“ is egy bizonyos neme a csa­lásnak és lopásnak!“ A másik két hölgyikét pedig — a két intrikust — a vendéglősök tiszta véletlenül éppen most tolvajságon ér­ték. A kis önzetlen társaság bekerült szépen a rendőrségre . . . Ahol elmélkedhetnek ama régi és mindig érdekes közmondás felett, hogy: „Mégis csak az nevet jobb szót min­dig, aki utoljára nevet!“ A Kecskeméti Polgári Kör zászló­alapja javára 1912. évi február hó 1-én, csü­törtökön a Beretvás-féle szálló termeiben tánccal egybekötött zártkörű, családias Far­sangi-estélyt rendez. Kezdete este 8 órakor. Belépő­díj személyenkint 1 korona. Család­jegy 3 személyre 2 korona. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyug­táztatnak. Műsor: 1. Rákóczi Ferenc Rodos­tón. Melodráma. Előadják ifj. Szabó Lajos (szavalat), Deák Ferenc (zongora), Goitein Aranka (cimbalom) és dr. Markó Imre (cello). 2. Énekel Bóka Gyuláné Szabó Juliska. Zon­gorán kiséri Deák Ferenc. 3. Hegedűn ját­szik Molitorisz János. Zongorán kiséri Deák Ferenc. 4. Páros jelenet. Előadják Fü­­vessy Rózsika és Stojakovics Szilárd. 5. Éne­kel Fekete Béla. Zongorán kiséri Deák Ferenc. Halálozás. Idősb réthei Réthey Ferencné szül. néhmai T­a­t­a­y Amália f. hó 24-én 58-ik évében Kecskeméten elhunyt. Halálát férjén és gyermekein: dr. Réthey Ferenc jogtanár és Réthey Gyula nagykeres­kedőn kivü­l­­ előkelő kiterjedt rokonság gyászolja. Kinevezés a Keresk. és Népbanknál. A Kecskeméti Kereskedelmi Iparhitelintézet és Népbank igazgatósága Baktay Albert cég­vezető titkárt ügyvezető igazgatóvá, Gáli József könyvelőt pedig főkönyvelővé nevezte ki. Új gőzmalmi igazgató. Goitein Sán­dort, a József-gőzmalom helyettes igazgató­ját a közgyűlés egyhangúlag igazgatóvá vá­lasztotta. A Kecskeméti Takarékpénztár Egye­sület évi rendes közgyűlésén, melyet folyó hó 20-án tartott, újra alakította az igazgató­ságot, melybe a régi igazgatósági tagokat választották meg újra. Új tag egyedül Csabay Gyula. Bolondos időjárás. Amilyen botrá­nyos időjárással végződött a múlt esztendő, olyan hallatlan módon viselte magát az új esztendő beköszöntője. Mert míg az ősz óta eső, havazás, locspocs, minden volt, csak hideg nem, addig januárban olyan borzasztó hideg váltotta fel az előző tavaszi időjárást, aminőre Kecskeméten csak kevesen emlé­keznek. 15—18° Celsiust mutatott a hőmérő, rengeteg károkat okozva; a nagy hidegben megfagyott igen sok krumpli, répa, a sze­gény osztály pedig még rengeteg fűtéssel is sokat szenvedett a hidegtől. Hát még azok, kiknek nem tellik tüzrevalóra! Bizony sokan vannak ezek is. A hegyek között azonban 25—30° hideg is volt némely helyen s igen sok ember is megfagyott. S hogy ez a meg­bízhatatlan, bolondos időjárás még betetőzze következetlenségét, most a nagy hidegre, 2 —3 fok meleget hozott hirtelen.­­ Állatorvosi oklevél. Kellermann Arnold állatorvos oklevelét a főállatorvos kedden terjesztette be a tanácshoz, a közgyűlésen való bemutatás végett. Agyonlőtt fuvaros. A kecskeméti kir. törvényszék f. hó 21-én tárgyalta Hullai Endre korcsmáros ügyét. Hullai Endre 1911. augusztus 10-én találkozott Lesi Menyhért fuvarossal, ki neki régi haragosa volt. Lesi Menyhért avval a kijelentéssel, hogy ő még paprikást eszik belőle, megtámadta zsebké­sével Hullait. Hullai az utolsó pillanatban azonban revolvert rántott és támadója ha­sába lőtt. Lesi a kapott sérülésbe pár nap múlva belehalt. A tárgyalás nagy érdeklő­dés mellett folyt le. A tárgyalást Tóth Antal tervszéki bíró vezette, a védelmet dr. Fritz Imre látta el. Az esküdtszék nem bűnösnek mondotta ki Hullai Endrét és fölmentették. A Kaszinó közgyűlése. A Kecskeméti Kaszinó január hó 28-án d. u. 4 órakor közgyűlést tart. Kincses Kalendárium 1912. Való­sággal tudományos jellegű tartalommal jelent meg az idén is a Kincses Kalendárium, melynek jelszava ott díszeleg címlapján: a magyarságért. Kézi Lexikona nemcsak az univerzális, az egész emberiséget érdeklő ismereteknek, de territoriális Bedeckerje ha­zánknak. A Kincses Kalendárium gyakorlati szükségletét elégíti ki s igy szinte nélkülöz­hetetlen, encyclopedikus rendszerénél fogva pedig úgyszólván pótolhatatlan. Megrendel­hető a Budapesti Hírlap kiadóhivatalában, ára 2 korona, vászonkötésben 3 korona, szattyánkötésben 4 kor. 40 fill. A Nyugat almanachja első évfolya­mában rendkívül értékes, változatos tarta­lommal jelent meg, Falus Elek magyaros motívumú, szindús címlapjával. Különös érdekességet kölcsönöz a kis munkának, hogy egyenként hozza a Nyugat gárdájának fényképeit, az írók ismertetésével, közölvén mindegyiktől egy kis apróságot, részletet, melyek közül kitűnnek: Csáth Géza: Anya­gyilkosság c. novellája, Móricz Zsigmond, részlet a „Sárarany“-ból, Ady Endre, Igno­tus stb. közlemények. Közgyűlés. Január hó 26-án tartotta a város tb. bizottsága rendes havi közgyűlését. A közgyűlés fontos dolgokat intézett el, melyek közül: a siketnémák intézetének el­helyezésére szükséges telek kisajátításának tárgyalása, a földrengéskárok helyrehozására szervezett városi építő­iroda működése, a Gyufagyár Részvénytársaság kérvénye telek­érték és tégla elengedése iránt, végül a ki­sajátítások és a városi tisztviselők, illetőleg alkalmazottak szabadságolási kérvényeket tárgyalták. Rei árak mén kés ben, min Gra: Let Rt Kecs rr U. t c fali nag­y Kés; falka vask Szí ké SZ! Csők Kisb Tata; s; 3 lu­sz fa-Beth S K E A ta Telefc Cs jután 30 d; értek I HM­/ H­ÍREK. POLITIKAI ELLENŐR 1612. január 28. kizárólagos rak­tára Kecskemét éS vidéke részérePollák Nándornál Nagykőrösi-utca 12. szám (Wersitz-féle :!: sarok­házban) :1:Kecskeméten Ajánlja a nagyközönség figyelmébe dúsan felszerelt raktárát: a legjobb minőségű úri, női és gyermek cipőkben! Valamint tiszti, vadász, báli, színházi és orosz­ sárcipők állandóan nagy választékban! — A szabott árak minden cipőben feltüntetve! 10-2 Ugyanitt javítások is elfogadtatnak! Ugyanitt javítások is elfogadtatnak ! az Egy tetik ..­g

Next