Politikai Ellenőr, 1913 (11. évfolyam, 1-51. szám)
1913-01-05 / 1. szám
fr Js {j*** ^ (yl \y^i e^t'V 4j0)| XI. évfolyam. I ^3 ! ’fd . I/O • ^, y, / ^ r / . • v j ^ ^ /✓/ 1 L y Kecskemét, 1913. január 5. 1. szám. Független politikai újság. Megjelenik az „országos Ellenőr„-rel hetenként egyszer. Képviseli főkép Budapest és Szeged között Cegléd, Nagykőrös, Kecskemét és Félegyháza városok érdekeit. Az „Országos Ellenőr“ és „Politikai Ellenőr“ előfizetési ára együtt egész évre 10 korona, félévre -------- 5 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Szerkesztő és kiadó: SOMOGYI JÁNOS. Főmunkatársi Révay Gyula és Dalét Kálmán. Szerkesztőség és kiadóhivatal, Werbőczy utca 4. szám. Régi szám: Könyves-utca 235. A törvényszéki palota mellett-Megrendelhető és számonként kapható a szerkesztőségben, továbbá a Fekete Soma és Szél Nándor könyvkereskedő uraknál Kecskeméten. Bagi László: A múlt hó végén az a kósza hír járta be Kecskemét városát, hogy szeretett h. polgármesterünk nyugalomba vonul. A hírt, hivatalból is megerősítették. Bagi László tényleg beadta nyugdíjaztatása iránti kérvényét. Bagi László méltán megérdemelné a pihenést, hosszú negyven éves munkálkodása után. Mint minden nagy embernek, úgy Bagi Lászlónak is vannak, — hál isten — irigyei, ellenségei, ő negyven éven keresztül gyűjtötte azokat. Most aztán sokan szívesen hitték, hogy a nyugalomba vonulás okát a a közelmúltban az ő személyét ért hírlapi támadásokban, alávaló rágalmakban kell keresni. Csakhogy a rágalmak, a vádaskodások, mint a márványoszlopra lőtt pisztolygolyók, pattantak vissza az ő kifogástalan, gyanúsítást nem tűrő egyéniségéről. S sziklaszilárdan áll az ő becsületessége, a rágalmazók ellenben porig szégyenítve. Az alaptalan támadásokkal szemben Baginak fényes elégtételt szolgáltatott a város közgyűlése. Mivel őt, a nyugalomba készülő h. polgármestert teljesen igazolta, sőt kérve kérte, hogy: ne fossza meg a várost további eredményes működésétől! Maradjon meg h. polgármesteri és pénzügyi tanácsnoki székében! Bagi László a ragaszkodás eme fényes megnyilvánulásától meghatva mondott köszönetet a határtalan bizalomért s megígérte, hogy továbbra is vezetni fogja az eddigi resszortjába tartozó ügyeket. A város közönségének ez a rokonszenve nagy dicsőségére szolgált, polgármesterünknek s viszont — megszégyenítője rágalmazóinak. (d.: Szőnyegen a választójog. Az újév problémája. Hogy ne vessük el túlságosan a sulykot, mondjuk, húsz esztendeje annak, hogy a közélet zsibbasztására a választójog kiterjesztésének kérdése ránehezedik. Ez a kérdés egy évtized óta vihargyűjtő és nagy elmék mélységes aggodalmának tárgya. Alapjában mindenki amellett van, hogy aki a hazának jóvoltához ésszel, munkáskézzel adózik, annak joga is legyen. Azt a nagy elvet, hogy a választójog általános és titkos legyen, egységes nyelvű és nagy nemzetek már gyakorlatilag megvalósították. Azt hisszük, hogy az általános választójog klasszikus hazája Franciaország és ott is egyre hatalmasabb a népek kívánsága, hogy a korlátlan jogkiterjesztés következtében a nemzeti elmúlás szűnjön meg. Vagyis, hogy érthetőbben és képlet nélkül fejezzük ki magunkat, hogy az általános szavazati jog reformáltassék s jog csak anna v adassék, aki azzal élni tud. Ezt csináld a művelt Franciaország, mely a népjogokért a világ minden nemzete között a legtöbb vért ontott. Azért tiszteletreméltó minden hazafinak aggodalma, hogy minálunk a proletáriátus ajkán megrögzött utcai jelszó micsoda gyászos eredményekkel járhat. Senki közöttünk még gondolatában sem akarna jogcsonkító lenni és kész örömmel vezetjük be az alkotmány bástyáiba a jogától megfosztott nép millióit, de mint a paradicsom bosszúálló angyala, kirántjuk pallosunkat, ha a nemzet biztonsága a nagy jog kiterjesztésében veszélyeztetnék. Pedig akit nem vakított el a politikai jelszó bűbája, még ha értelmes tagja is annak a társadalmi rétegnek mely jogát olyan tiszteletreméltó erővel, elszántsággal kiküzdeni akarja, s még az is, ha van benne hazafias szív, töprengve áll meg követelése előtt, mely vészes és nemzetmálasztó. Olyan azért, hogy nemzeti mivoltunkat elveszítsünk, ki lenne bátor akármilyen jogelveket hangoztatni ? Hol van az a lelkiismeretlen ember, aki nemzetét meggyilkolná, mert európai eszmeáramlatnak divatos rabja? A nemzetfenntartó magyarság józanságában bízunk, hogy amint fejlődik előtte a csábos jelszó nemzeti veszedelme, mindenkitől el fog fordulni, aki nemzetét válságba akarja kergetni. Közállapotaink oly kószáltak, annyi belső bajunk van, és a gondoktól annyira roskadozunk, hogy a megváltást valami nagy politikai fordulattól várjuk. S ezek a várakozók egyesülve a jogkiterjesztés elméleti hőseivel és politikai szájhőseivel, — elég nagy tábor arra, hogy a választójogi amúgy is szép menyasszonyt—még szebbnek, még kívánatosabbnak tartsa. De mi a magyarok fülébe ezeket kiállítjuk. Nézzétek a délvidéki „szerb testvéreinket“, akikről eddig nem azt hallottuk, hogy külön nemzeti életet élnének s akikről az a jóleső optimisztikus vélekedésünk volt, hogy beolvadtak a mi nemzeti életünkbe. Oh nem! Ezzel a nemzetiséggel aszszimiálódásunk éppenséggel nincs. És a románok? Tótok? Az erdélyi németség? Hogy állunk ezekkel ? Biztosak vagyunk abban, hogy a titkos és általános választás Magyarország nemzeti fennállásának lelkes fiait gyűjti össze bennük? Szó sincs róla! Ilyen kába reménye nincsen senkinek. De nem is lehet. Ha pedig ezt előre tudjuk, ki volna az a nemzetgyilkos, aki ezt a kifent kést — ellenségünk kezébe adná, hogy öljön meg vele? Ennek az esztendőnek a problémája a választójog — egy szent alkotmányos törvény megszavazása. Százezreket kell belevonni az alkotmány sáncaiba és jogot kell adni nemzete sorsának intézésére. Ez a szent szándék nem mehet odáig, hogy nemzeti gyilkosság számba menjen! Ez a felfogása minden magyarnak, pártkülönbség nélkül. És méltán tart mindenkit ellenségének, aki nem így gondolkozik. (V.) Kizárólag magyar gyártmány. 'CIbION *ALANUJKO RAK POLLÁK NÁNDORNÁL CIPŐK A LEGJOBBAK! Kecskemét és Vidéke részére egyedüli raktár : Nagykőrösi utca 12. szám. : ft)crq ft) -oft) Javítások saját műhelyemben pontosan és lentiismeretesen készíttetnek.