Reformátusok lapja, 1924 (10. évfolyam, 1-48. szám)
1924-11-23 / 44. szám
43. szám. REFORMÁTUSOK LAPJA 179 vező jelei, a protestantizmus egységének demonstrálód egység a szabadságban. A protestantizmus egységének egy másik megnyilatkozása (már nem az egyházak szempontjából, hanem az evangéliumnak és Isten országa terjesztésének szempontjából), nemzeti vagy nemzetközi konferenciák rendezése a misszió, a béke érdekében (Nemzetközi jóbarátság szövetsége az egyházak által); az ifjúság evangelizálása érdekében (Kér. ifjúsági egyesület, Kér. diákszövetség); erkölcsi és szociális reformok érdekében (Vöröskereszt, kékkereszt egyesület, keresztyénszocializmus stb.). Róma ezzel szemben nem ismer más egységet, mint a csalhatatlan pápa, a látható fő tekintélyének való feltétlen engedelmességet. Nem is hajlandó képviselőt küldeni az ilyen konferenciára, holott ezt a keleti egyház megteszi, ha nem hatott is rá átalakítólag a 16. század reformja. A római egyház, az egy, az igazi Egyháznak tartja magát s nem járulhat hozzá, hogy képviselői mint egyenlő felek tárgyaljanak a protestáns egyházak megbízottjaival. A jövő, 1925 év augusztusában a különböző keresztyén egyházak 5 000 képviselője jön össze össze Stockholmban, hogy szabadon tegyenek bizonyságot keresztyén meggyőződésükről, hogy keressenek megoldást a szomorú és kilátástalan társadalmi bajokra. Természetesen Róma, az előbb említett elveknél fogva, itt sem foglegalább hivatalosan nem) megjelenni. Ennek a konferenciának a jelentőségét még ma nem vagyunk képesek felfogni. Hogy méreteiben nagy lesz, azt sejteti velünk az, hogy már több év óta folynak rá az előkészületek. Német, francia, angol és amerikai előkészítő, nemzeti bizottságok dolgoznak a programon, melyek időnként nemzetközi bizottságokká ülnek össze. Elég hatalmas megnyilatkozása lesz-e ez a XX. század keresztyénségének ahhoz, hogy méltó legyen Megalapítójához? Higyjük és akarjuk, s imádkozzunk érte. * Az »erkölcstelen irodalom elleni genfi bizottság« kérelmére öt újságárus magazint, amelyek párizsi erkölcsromboló lapokat árusított, a bíróság sütöröktől szenvedtek a kunok, hanem szabadságukat, birtokjogukat nagyhatalmú családok is megtámadták; ilyen volt a Paksi familia, mely 1561-ben Ferdinánd királytól Halast, mint Csongrádmegyéhez tartozó, úrnélküli paraszt helységet kérte és kapta birtokul. A zavaros időket mutatja, hogy a királyi kancellária épugy nem tudta, hogy Halas nem tartozik Csongrádmegyéhez, amint nem volt ismerős a kunok kiváltságaival sem. A Paksi-család nem sokáig örülhetett birtokának, mert Halas a sokszoros dúlás miatt nagyon is elpusztult, de a jogtalan birtokostól csak százötven esztendő múltán tudott megszabadulni. Kipusztult lakosságának helyére több felől, különösen Baranyából jöttek új lakók. »A baranyai jó földet a halasi homokon önként egy okos sem cseréli fel: kétségkívül valamely nagy szükség hajtotta hát fel a baranyaiakat Rekettye felé, melyet ők neveztek Rekettyének — amint a tanuk beszélik —, holott az azelőtt a város terrénumához tartozott« — írja szó szerint Tormássy püspök. Ezt a kényszerítő szükséget a török hódoltsági viszonyokban találjuk meg. Baranya és a határszélek török zászlósuraknak, a spahiknak voltak birtokai, míg az Alföld kincstári lyos pénzbírsággal sújtotta és megindította az eljárást az »Agence des Journaux« (újságügynökség) ellen, mely ezeket a lapokat Svájcba importálja. Itt lenne az idő, mondja »Semaine Religieuse«, hogy az igazgatója, aki városunk egyik legtiszteletreméltóbb családjához tartozik, megértse a »leckét«, melyet ez az ítélet ad neki. A szülők és a nevelők ezt a hírt nagy örömmel fogadták. Czmorek Jenő: Génévé, 1924 nov. 7. _____ Hírek Kiskunhalasról. Orgonaátvétel. Jó emlékezetű Toma Imre áldozatkészségéből épült orgonánk tudvalevőleg leszereltetett a háború alatt, csak néhány változatával szolgálhatott a buzgóság emelésére. Az egyház Angster József és Fia pécsi hírneves orgonaépítő céggel kijavíttatta, átalakíttatta orgonáját. A szerelési munkálatok tíz napig tartottak; november 14-én a kész orgonát szakértő bizottság vizsgálta meg és a végzett munkálatokat a szerződésben kikötött feltételekkel mindenben megegyezőknek találta. Különösen szép a most felszerelt új változat. Régi nemes hangján újra megszólaló orgonánk szolgáljon Isten dicsőségére, a lelkek buzgóságának emelésére. A főgimnázium Bethlen Gábor Köre Biky Gábor vallástanár vezetése alatt minden második vasárnap gyűlést tart. Legutóbbi gyűlése november 9-én volt, ima, bibliamagyarázat, szavalat, énekszámok és a Heidelbergi Káté ismertetése műsorral. A kör járatja a Kálvinista Szemlét, a Keresztény Családot, a Reformátusok Lapját és a Protestáns szemlét. Könyvtára, mit ebben az évben szerzett, 71 kötet vallásos munkát tartalmaz. A kör belépett a Protestáns Irodalmi Társaság tagjai közé, s az ifjak nagy buzgalmat fejtenek ki az iratterjesztésben. Szép jövőt ígérő munkásságuk ne lankadjon az Úr szolgálatában. A református ifjúsági egyesület második összejövetelét tartotta november 16-án Pataky Dezső lelkész vezetésével. Az alakulás nehézségein átesve, megválasztotta dr. Gusztos Károly h. polgármestert elnöknek, Hatházi Lászlót titkárnak, Paczolay Győzőt jegyzőnek. A többi tisztségek betöltését és a választmány megalakítását november 26-iki gyűlésére birtok. Amott a gyakran változó földesurak képtelen módon sarcolták a lakosságot, a kincstári birtokon legalább némileg kímélték az adózókat. Ezért vándoroltak a török harácsolásait már nem tűrhető baranyaiak az alföldre. Baranyába visszatért 70—80 esztendős emberek vallják, hogyaz egyik gyermekségében járt Halason, a másik, mint szolgalegény, négy esztendeig lakván ott, kaszálta, szántotta annak földjét. Buda felszabadulása után enyhült némileg az alföldi lakosság helyzete, így a kunoké is. A Paksicsalád hatalmaskodásától Halas csak 1692-ben szabadult meg, mikor Esterházi Pál nádornak, a kunok grófjának és birájának előterjesztésére Lipót király megsemmisítette Ferdinándnak adománylevelét és a kun jussot visszaállította. Ennek is kevés ideig örülhettek kunjaink, mert ugyanaz a Lipót háborús szükségektől kényszerítve 1702-ben a jász-kun kerületeket eladta a Német Lovagrendnek. A rend a birtokjogot továbbadta a »pesti ispotály«-nak s ettől önerejükből váltották ki magukat a jász-kunok. Ez volt a redemptio, mit még ma is emlegetünk. (Folyt. köv.) *