Reformátusok lapja, 1928 (14. évfolyam, 1-51. szám)
1928-01-01 / 1. szám
2 REFORMÁTUSOK LAPJA 1. szám. Az új esztendő legnagyobb feladata. Az új esztendő akkor új, ha benne új feladatokat látunk meg. Ref. egyházunk számára egy hatalmas feladat várakozik az új esztendő homályában. A református szellemű sajtó megteremtése. A forradalmak után Bangha jezsuita páter megteremtette a katholikus sajtóalapot, roppant lelkességgel és sok jóhiszemű református ember pénzével is. Ebből lettek a katholikus napilapok: a Nemzeti Újság, az Új Nemzedék, Képes Krónika. A liberális irányzatnak szintén megvannak a maga lapjai : az Estlapok a zsidóságé az Újság, klerikális ízű a Budapesti Hírlap. Református embernek manapság nincs napilapja. A mágnásoknak nagyon sok pénzbe kerülő Magyarság hiába próbál a magyar alkotmány szellemével ellenkező szélső legitimista eszméket betehinteni a józan református ember lelkébe. Ezenkívül folyóiratokban s szemlékben valami borzasztó kútmérgezés folyik. Nemzeti eszményeinket »átértékelik«. — Nemzetünk hőseit, vértanúit vádakkal szórják tele és talapzatukat csákányozzák. — Átformálják a magyar történelmet. Folyóiratoknak cikkei részegségnek, berugásnak nevezik 1848. március 15-ét. — Józan, imádkozó lelkű magyar keresztyén embernek, aki lapjaikat nem olvassa — fogalma sincs arról a dühről, lekicsinylésre, amivel a protestántizmust, sőt a magyar király ezeresztendős főkegyúri katholikus jogát támadják. Hol van az a magyar napilap, mely a magyar közvéleményt felvilágosítaná. Az a független napilap, mely másfélmillió református lélek gondolatait visszatükröztetné ? Amelyik egyszer már csakugyan építő, konstruktív munkát végezne? Amelyik meghallaná a néma milliók panaszát, kérését, bajait, szenvedéseit? Amelyik nem engedné a magyar nemzeti élet gerendáit, alkotmányos jogait, történelmi igazságait elfűrészelni. Soha még a magyar nemzet lélek ilyen veszedelemben nem volt. Eddig csak a testét ölték. Most félő, hogy elsorvad a magyar nemzeti lélek. Várjon lehet-e, szabad-e a reformátusságnak elnézni hazájának ezt a kétségbeejtő lelki pusztulását? Egyetlen erő állhat szembe ezzel a hadjárattal — a sajtó! Református magyar sajtó, jöjjön el a te országod. Reformátusok, beszéljetek róla, agitáljatok az érdekében és áldozzatok érette. Bocskai zászlója lobogjon felettünk: Istenért, Hazáért ! JA _________.__...................... - -Gyerekek. Mi az angyal ? Karácsony este rejtelmes varázsa hetekkel azelőtt hatalmába veszi a gyermek lelkét. Iskolában, gyermekszobában sok szó esik a kis Jézusról, akit jászolban találtak meg a pásztorok és sok szó próbálja festeni az angyalokat, akik a karácsonyi fényes égen átsuhantak. — Mik azok az angyalok? — kérdezte egy nagyszemű kis leány. — Én tudom, — felelte egy nyurga fiú, — a jó Isten leányai . . — Én már láttam angyalt ... — szól közbe egy kis lány, — selyem ruhája van . . . — De hát mi az az angyal? — kérdi újra a barnahajú leány. — Én tudom... — mondja köztük a legkomolyabb gyerek. .— mi az angyal? Egy lélek és két szárny „. . . . Egy lélek és két szárny. .. Ki tudná jobban megmondani, hogy mi az angyal? * A karácsonyi ajándék. A kis Belli első elemi osztályba járó komoly fiú. Egyetlen gyerek, az ilyenek mindig felnőttek között vannak, észrevétlenül is a lelkükbe zárják az elröppent szavakat. Ki tudja, egy véletlenül meghallgatott beszélgetés milyen csodálatos mag, milyen különös érzések és gondolatok hajtanak ki belőle? Kérdezték a kis Rellit, mit kér karácsonyra Jézuskától? Elsorolta a kisfiú ezt is, azt is. Játék, vonat, faló és puska, mind ott vannak a gyerek álmai között. — Még van valami — mondja a kisfiú titokzatosan — amit kérek a Jézuskától. Semmi más nem kell, ha azt megadja nekem. — Mi az ? Rellike titkolódzó arcot vág. — Azt nem mondhatom meg. — Jól van, kis fiam — mondja az édesapa — hát írd le, tedd bele az apa kabátja zsebébe. Rellike leírja, összehajtja a papírt és amikor felbontja az édesapja ezt olvassa. — Jézuska én hazát kérek tőled ... — Talán házat kér? — mondja a mamája. De az édesapa nézi a kis papírszeletet és könny futja el a szemét. Nem, nem ... az ő kis fia csakugyan hazát kér a karácsonyi Gyermektől. Az elveszített hazát . . . amiről olyan sok szomorú fájó szó hullott a lelkébe. A hazát kéri vissza hat éves tiszta gyermeklelke minden ártatlan hitével. . . . Az, aki áldóan néz le ránk a magasból, bizonyára meghallja a kis Relli karácsonyi kérését... By, Falumban* Hiába te dölyfös, sok csodájú város, nem vagy oly hatalmas mint ez a csöpp sáros, nincstelen falucska, aki vissza tudta adni, amit hazug, csinált ragyogásban annyiszor kerestem benned s nem találtam. Oly szomjasan űzte ezer vágyódásom ! És most itt fekszik egy szelíd kis dombháton, s úgy ölel hogy többet talán ezt a földet el sem tudom hagyni soha ! hisz fehéren csendje adta vissza önmagamat nékem. Bakó József. * Új magyar költőt mutatunk be. Egy fiatal vasi cipészlegény irta ezeket a verseket, akit mint a magyar irodalomnak reménységet karolt föl Kapi Béla evangélikus püspök.