Üzenet, 1941 (6. évfolyam, 1-34. szám)
1941-01-12 / 1. szám
4 Szirág Abul községet említi Budai Ferenc Magyar polgári históriájára való lexikonában. Szentgyörgyi Székely Tamás perjel (V. László és Mátyás király idejében) a jeruzsálemi szent János vitézi rendjének jóváhagyásával ajándékozott Mechorai Jánosnak Nógrád vármegyében Szirág nevű falut 14534. esztendőben, mell ezideig az említett vitézi rend birt vola. A Johannitáknak a jelenlegi templom helyén kolostoruk volt, míg a reformáció után Luther követői imaházat építettek. Ennek a lerombolása és a mostani templom építése közben egy emberi főt ábrázoló szobrot találtak s ez a szobor valószínűleg a zárdából származhatott. A sziráki gyülekezet alakulása a XVI század második felére esik. Első ismert lelkésze előtt már több papja volt: Bér, Dengeleg, Vanyarc, az első időkben idetartoztak s a leírások szerint Lányi Dániel szakította el ez utóbbit Galgagulához. Templomépítés és Róth , Johanna áldozatkészsége. A kicsiny és egyszerű templom nem elégítette ki a hívek igényeit, díszesebb templom után vágyódtak. Folyamodtak Mária Teréziához, aki 1779-ben vizsgálatot indított, majd megengedte az új templomépítést. 1782. jun.3-án tette le az alapkövet Róth Tamásné, szül. Wattay Borbála, ennek 1784-ben bekövetkezett halála után gróf Telekyné, szül. Róth Johanna folytatta az építést s ez utóbbi patróna az egész költséget magára vállalta. Felszentelése 1788-ban történt Ez Nógrádnak talán a legszebb temploma. Csupán aranyozása 1381 forint volt. Szószékén elől a Róth címer díszült. Karzaton a Teleky, Wattay és Bozó címerek ékeskednek. Nevezetesebb dátumok a gyülekezet életében: A templom fedele toronnyal egygyütt leégett 1832 februárjában. Három harang elolvadt s az egész kár mintegy 5000 forint. 1743-ban leégett a régi paróchia. A következő évben felépítették. 1789-ben Róth Johanna a jelenlegi paróchiát építette. A gyülekezet iskolája is a lángok martalékává lett 1852-ben. A mostanit 1867-ben építették. Patrónus családok. A sziráki gyülekezet történetében legkiválóbb érdemeket szerzett a Róth, Wattay, gróf Teleky, gróf Degenfeld és Bozó családok. Hogy Szirák mint jutott a Róth család birtokába, nem tudhatjuk, a XVIII. század elején már Róth Ádám tulajdona volt, ki Garamszegen halt meg 1744-ben s Hamilton családi sírboltjában temették el. Ennek testvérét, Györgyöt Karaffa Eperjesen kínpadra vonta. Sebeiből kiépülvén, még negyven évig élt és 100 esztendős korában hunyt el. Róth Ádám fia, Tamás alakítaná át a jelenlegi díszes sziráki kastélyt. (1782-ben halt meg.) Egyetlen leányuk, Johanna férjhez ment gróf Teleky Józsefhez, Ugocsa megye főispánjához. Ennek dédunokája, gróf Degenfeld Augusta 1889- ben férjhez ment ugyancsak Ugocsa megye főispánjához, gróf Csáky Lászlóhoz. Templom, paróchia stb. nagyrészt az ő áldozatkészségükből épült. 1812. júl. 12-én gróf Telekyné. Róth Johanna végrendeletileg a sziráki egyháznak 3000 forintot, a budapestinek3000- et, ev. középiskolások és ideológusok részére ösztöndíjakra 100.000 forintot hagyományozott. Két fia: gróf Teleky László és József a végrendeletet készséggel érvényesítették. József ivadékai később Erdélybe származtak, Lászlóé pedig részint Gyomron, részint Szirákon laktak. A patrónus családokkal együtt kell említenünk Gyura Gábor szarvasgedei földbirtokost és nejét Thuránszky Teréziát, akik 1792-ben 12 mázsás harangot öntettek az új templom részére, valamint Balogh Péter egyetemes egyházi és iskolai felügyelőt (mint ilyen az első). A gyülekezetnek első ismert nevű lelkésze Phobe Márton 1647-től. A következő Turdelius Sámuel (1712 —32-ig). Ettől az időtől kezdve anyakönyveink már mind megvannak. A lelkészek díszes névsorában a huszadik id. Wallenlinvi János ,(1815—52), főesperes, ki fiával, ifj. Wallenlinvi Jánossal (1852—64) éppen 50 évig működött. Wladár Miksa 1835—1910-ig szintén esperes is volt. Utána következett Belicza András 1910—24-ig, majd Révész Alfréd 1935, aki ma is pásztora a gyülekezetnek. 1922: gróf Degenfeld Lajos halála. — Mai helyzet. 1922-ben hunyt el gróf Degenfeld Lajos, az egyháznak 43 éven át nemcsak, buzgó felügyelője, de patrónusa is. Vele egy korszak zárult le a sziráki gyülekezet történetében, mely után az egyházfenntartás és a közteherviselés mindensúlya a hívekre hárult. A grófi birtok hat gyermek, mint örökös között feloszlatván, vidékenként széthullott. Ettől kezdve a gyülekezet minden épületének fenntartása rászakadt a gyenge anyaegyházra. Azoknak a híveknek, akik eddig ,soha nem érezték a megpróbáltatásokat, mindent kézhez kaptak, most keserűen kellett megtapasztalniok, hogy az köt a legjobban, ami a saját áldozatomból létesül. A sziráki gyülekezet ma elég gyenge és szegény gyülekezet, míg hajdani libája, Bér, Egyházasdengeleg, megerősödtek. A gyülekezetet azonban köti az ősi múlt minden parancsával. Az a gyülekezet, ahol ócsai Balogh Péter volt egyetemes egyházi és iskolai felügyelő élt, az a gyülekezet, amelynek múltjában ilyen dicső név, mint gróf Teleky Józsefné, szül. Királyfalvi Róth Johanna szerepel, nagyrahívatott gyülekezet. Róth Johanna és ácsai Balogh Péter emlékezete. A sziráki templomban díszes tábla örökíti meg Róth Johanna emlékét. »Ez a tábla gróf Teleky Józsefné, szül. királyfalvi Róth Johanna 1741—1831. emlékét hirdeti. Aki ezt a templomot építette és ev. tanulók számára nagy ösztöndíj alapítványt lelt. II., Tim. 4:78. Állította a Magyarhoni ev. Egyház 1928.« 1928-ban ócsai Balogh Péternek bedült kriptában pihenő hamvait exhumálták, pár hónapig a templomiján őrizték, majd Kisbágyonban új sírboltba helyezték. Sírfelirata ez: »Itt nyugszik ócsai Balogh Péter val. b. f. l. a Magyar Honi Ev. Egyház Felügyelője, a Hétszemélyes Tábla bírája, Zólyom és Torontál vármegyék főispánja, Nógrád vm. alispánja, az 1790—91. országgyűlés követe és azon a prot. jogainak ékesszavú védelmezője, szül. 1748. VIII. 25-én, meghalt 1816. okt. 16. Az igaznak emlékezete áldott. U. e. sírban alusszák örök álmukat ócsai Balogh Péter közvetlen hozzátartozói. Emelte közadakozásból a Magyar Honi Ev. Egyetemes Egyház 1928.« Pásztor Pál. (Templomának képét lásd az V. évf. 26. számában.) Lelkészek. MORZSÁK Bokor főhadnagy Két háborút járt falusi embertől hallottam, hogy amikor egy kis beszélgetésre összejöttek, sohasem múlt el alkalom anélkül, hogy meg ne emlékeztek volna Bokor főhadnagyról. Volt rá okuk. Mindkettőnek századparancsnoka volt és egyszer, amikor a lövészárok előtt mindkettőjüket az ellenséges golyó találta. Bokor főhadnagy az ellenség golyózáporában is kimászott a két sebesült vitézért és a kötözőhelyre vonszolta őket. Az életüket mentette meg. Ha összejöttek, emlékeztek is reá. Emlékszel-e te életed megmentőjére, Jézusra, amikor testvéreiddel összejössz? —o— Kerékpárt, AUTÓT, motorkerékpárt vásároljon, javíttasson PAPP S. és FIA cégnél Kecskeméten, Luth. palota írógépek, varrógépek lerakata