Üzenet, 1941 (6. évfolyam, 1-34. szám)

1941-01-12 / 1. szám

4 S­z­i­r­á­g Ab­ul községet említi Budai Fe­renc Magyar polgári históriájára való lexikonában. Szentgyörgyi Székely Tamás perjel (V. László és Mátyás király idejében) a jeru­­zsálem­i szent János vitézi rendjé­nek jóváhagyásával ajándékozott Mechorai Jánosnak Nógrád várme­gyében Szirág nevű falut 14534. esztendőben, mel­l ezideig az em­lített vitézi rend birt vola. A Jo­­hannitáknak a jelenlegi templom helyén kolostoruk volt, míg a refor­máció után Luther követői imahá­zat építettek. Ennek a lerombolása és a mostani templom építése köz­ben egy emberi főt ábrázoló szob­rot találtak s ez a szobor valószí­nűleg a zárdából származhatott. A sziráki gyülekezet alakulása a XVI század második felére esik. Első ismert lelkésze előtt már több papja volt: Bér, Dengeleg, Vanyarc, az első időkben idetartoztak s a leírások szerint Lányi Dániel sza­kította el ez utóbbit Galgagulához. Templomépítés és Róth , Johanna áldozatkészsége. A kicsiny és egyszerű templom nem elégítette ki a hívek igényeit, díszesebb templom után vágyódtak. Folyamodtak Mária Teréziához, aki 1779-ben vizsgálatot indított, majd megengedte az új templomépítést. 1782. j­un.­­3-án tette le az alapkövet Róth Tamásné, szül. Wattay Bor­bála, ennek 1784-ben bekövetkezett halála után gróf Telekyné, szül. Róth Johanna folytatta az építést s ez utóbbi patróna az egész költ­séget magára vállalta. Felszentelése 1788-ban történt Ez Nógrádnak talán a legszebb temploma. Csupán aranyozása 1381 forint volt. Szószékén elől a Róth címer díszült. Karzaton a Teleky, Wattay és Bozó címerek ékesked­nek. Nevezetesebb dátumok a gyüleke­zet életében: A templom fedele toronnyal egy­­gyütt leégett 1832 februárjában. Három harang elolvadt s az egész kár mintegy 5000 forint. 1743-ban leégett a régi paróchia. A következő évben felépítették. 1789-ben Róth Johanna a jelenlegi paróchiát épí­tette. A gyülekezet iskolája is a lángok martalékává lett 1852-ben. A mostanit 1867-ben építették. Patrónus családok. A sziráki gyülekezet történetében legkiválóbb érdemeket szerzett a Róth, Wattay, gróf Teleky, gróf Degenfeld és Bozó­ családok. Hogy Szirák mint jutott a Róth család birtokába, nem tudhatjuk, a XVIII. század elején már Róth Ádám tu­lajdona volt, ki Garamszegen halt meg 1744-ben s Ham­ilton családi sírboltjában temették el. Ennek testvérét, Györgyöt Karaffa Eper­jesen kínpadra vonta. Sebeiből ki­épülvén, még negyven évig élt és 100 esztendős korában hunyt el. Róth Ádám fia, Tamás alakítaná át a jelenlegi díszes sziráki kas­télyt. (1782-ben halt meg.) Egyet­len leányuk, Johanna férjhez ment gróf Teleky Józsefhez, Ugocsa me­gye főispánjához. Ennek déduno­kája, gróf Degenfeld Augusta 1889- ben férjhez ment ugyancsak Ugocsa megye főispánjához, gróf Csáky Lászlóhoz. Templom, pa­róchia stb. nagyrészt az ő áldozat­­készségükből épült. 1812. júl. 12-én gróf Telekyné. Róth Johanna vég­­rendeletileg a sziráki egyháznak 3000 forintot, a budapestinek­­3000- et, ev. középiskolások és ideológu­­sok részére ösztöndíjakra 100.000 forintot hagyományozott. Két fia: gróf Teleky László és József a vég­rendeletet készséggel érvényesítet­ték. József ivadékai később Erdély­be származtak, Lászlóé pedig ré­szint Gyomron, részint Szirákon laktak. A patrónus családokkal együtt kell említenünk Gyura Gá­bor szarvasgedei földbirtokost és nejét Thuránszky Teréziát, akik 1792-ben 12 mázsás harangot ön­tettek az új templom részére, vala­mint Balogh Péter egyetemes egy­házi és iskolai felügyelőt (mint ilyen az első). A gyülekezetnek első ismert nevű lelkésze Ph­obe Márton 1647-től. A következő Turdelius Sámuel (1712 —32-ig). Ettől az időtől kezdve anyakönyveink már mind megvan­nak. A lelkészek díszes névsorában a huszadik id. Wallenlinvi János ,(1815—52), főesperes, ki fiával, ifj. Wallenlinvi Jánossal (1852—64) ép­pen 50 évig működött. Wladár Miksa 18­35—1910-ig szintén espe­res is volt. Utána következett Be­­licza András 1910—24-ig, majd Ré­vész Alfréd 1935, aki ma is pász­­tora a gyülekezetnek. 1922: gróf Degenfeld Lajos halála. — Mai helyzet. 1922-ben hunyt el gróf Degen­­feld Lajos, az egyháznak 4­3 éven át nemcsak, buzgó felügyelője, de patrónusa is. Vele egy korszak zá­rult le a sziráki gyülekezet törté­netében, mely u­tán az egyh­ázfenn­­tartás és a közteherviselés minden­­súlya a hívekre hárult. A grófi bir­tok hat gyermek, mint örökös kö­zött feloszlatván, vidékenként szét­hullott. Ettől kezdve a gyülekezet minden épületének fenntartása rá­szakadt a gyenge anyaegyházra. Azoknak a híveknek, akik eddig ,soha nem érezték a megpróbáltatá­sokat, mindent kézhez kaptak, most keserűen kellett megtapasztalniok, hogy az köt a legjobban, ami a saját áldozatomból létesül. A szi­ráki gyülekezet ma elég gyenge és szegény gyülekezet, míg hajdani libája, Bér, Egyházasdengeleg, meg­erősödtek. A gyülekezetet azonban köti az ősi múlt minden parancsá­val. Az a gyülekezet, ahol ócsai Balogh Péter volt egyetemes egy­házi és iskolai felügyelő élt, az a gyülekezet, amelynek múltjában ilyen dicső név, mint gróf Teleky József­né, szül. Királyfalvi Róth Johanna szerepel, nagyrah­ívatott gyülekezet. Róth Johanna és ácsai Balogh Péter emlékezete. A sziráki templomban díszes tábla örökíti meg Róth Johanna emlékét. »Ez a tábla gróf Teleky Józsefné, szül. királyfalvi Róth Jo­hanna 1741—1831. emlékét hirdeti. Aki ezt a templomot építette és ev. tanulók­ számára nagy ösztöndíj alapítványt lelt. II., Tim. 4:7­8.­­ Állította a Magyarhoni ev. Egy­­ház 1928.« 1928-ban ócsai Balogh Péternek bedült kriptában pihenő hamvait exhumálták, pár hónapig a temp­lomiján őrizték, majd Kisbágyon­­ban új sírboltba helyezték. Sírfel­irata ez: »Itt nyugszik ócsai Balogh Péter val. b. f. l. a Magyar Honi Ev. Egyház Felügyelője, a Hétsze­mélyes Tábla bírája,­­ Zólyom és To­­rontál vármegyék főispánja, Nóg­rád vm. alispánja, az 1790—91. or­szággyűlés követe és azon a prot. jogainak ékesszavú védelmezője, szül. 1748. VIII. 25-én, meghalt 1816. okt. 16. Az igaznak emléke­zete áldott. U. e. sírban alusszák örök álmukat ócsai Balogh Péter közvetlen hozzátartozói. Emelte közadakozásból a Magyar Honi Ev. Egyetemes Egyház 1928.« Pásztor Pál. (Templomának képét lásd az V. évf. 26. számában.) Lelkészek. MORZSÁK Bokor főhadnagy Két háborút járt falusi embertől hallottam, hogy amikor egy kis beszélgetésre összejöttek, sohasem múlt el alkalom anélkül, hogy meg ne emlékeztek volna Bokor főhad­nagyról. Volt rá okuk. Mindkettő­nek századparancsnoka volt és egyszer, amikor a lövészárok előtt mindkettőjüket az ellenséges golyó találta. Bokor főhadnagy az ellen­ség golyózáporában is kimászott a két sebesült vitézért­ és a kötöző­helyre vonszolta őket. Az életüket mentette meg. Ha összejöttek, em­lékeztek is reá. Emlékszel-e te éle­ted megmentőjére, Jézusra, amikor testvéreiddel összejössz? —o— Kerékpárt, AUTÓT, motor­­kerékpárt vásároljon, javíttasson PAPP S. és FIA cégnél Kecskeméten, Luth. palota írógépek, varrógépek lerakata

Next