Üzenet, 1943 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1943-01-03 / 1. szám
Radvánszky Béla báró pedig ugyancsak a Magyar Szentkorona őre volt. Közeli atyafiságban állott Tisza István gróf miniszterelnökkel. Radvánszky Albert báró most múlt (32 éves, 1880. szeptember fán született a Hatvan melletti Puszta-Ovarsányban. Édesatyja, Radvánszky János báró, Zólyom vármegye főispánja, édesanyja, szül. Radvánszky Sarolta bárónő. Besztercebányán és Budapesten végezte középiskoláit, a budapesti tudományegyetem jogi karán államtudományi vizsgát tett s a magyaróvári gazdasági akadémia előadásait hallatta. Majd pusztavarsányi birbán gazdálkodik s azt nagy odaadással mintagazdasággá fejlesztette. 1905-ben örökös jogon tagja lett a főrendiháznak és belekapcsolódott a vármegyei közéletbe. 190-ban kezdődik evangélikus egyházi, magasra ívelő pályafutása: galgagyörki egyházfelügyelőből gyors egymásutánban lesz pestimagyar egyházközségi másodfelügyelő, a budapesti egyházmegye felügyelője, azután a krisztusi szeretetmunkát végző Evangélikus Egyetemes Gyámintézetnek és a Luther-Társaságnak világi elnöke. 1923-ban a magyarországi evangélikus egyház első tisztviselőjévé, egyetemes felügyelőjévé emelte a közbizalom. 1926-ban megalapította a református egyház vezetőségével együtt a protestáns egyházaknak a világprotestantizmus tájékoztatására német és angol nyelven is megjelenő sajtószolgálatát, amely a felföldi nyilvánosság és a külföldi egyházi körök informálását a Magyar Értesítő keretében látja el. Meghívására 1927-ben Magyarországon tartotta üléseit a Lutheránus Világkonvent Végrehajtóbizottsága, 1928- ban pedig nagygyűlését a Protestáns Világszövetség. Az 1929-es kopenhágai Evangélikus Világgyűlés tanácskozásain ő is elnökölt. 1931- ben (magyar evangélikus részről négyszáz év óta a külföldön először,) hivatalos látogatást telt a németországi evangélikus egyháznál, viszonozva a német egyházi elnök itteni útját és ez alkalommal Hindenburg birodalmi elnök saját kezükig aláírt fényképével ajándékozta meg. A németországi Evangelischer Bund a protestantizmusnak tett szolgálatáért az arany Lutherérmet ítélte oda neki. Az országgyűlés felsőháza, ahol egyházi méltósága alapján foglal helyet. — 1935. május 1-én választotta Radvánszky Albertet elsőízben alelnökévé és ezt a bizalomnyilvánítást azóta még kétízben is megújította. A Kormányzó Úr a Magyar Érdemrend nagy keresztjével tüntette ki és a magyar kir. titkos tanácsosi méltóságot adományozta Radvánszky bárónak. A pécsi tudományegyetem Sopronba székelő ,evangélikus teológiai kara a hittudományok tiszteletbeli doktorává avatta. Cs. és kir. kamarás, a Johannita-rend lovagja és a magyarországi osztály helyettes kommendátora. Az Evangélikus Országos Zsinat elnöki székében ugyancsak teljes megbecsülést vívott ki. Elnöke a protestáns egyházak Baldácsy-alapítványának és a Protestáns Közös Bizottságnak. Egyik irányítója, NAz élet első nagy döntése: vállalni azt, ami közöttünk van. Háromféle ember élt a világon. Van lázadó típus, aki ökölbe szól Holt kézzel nézi, hogy másnak több jutott a kenyérből és kevesebb a szenvedésből. Van menekülő típus, aki mindent itt akar hagyni, csak el ebből a világból, a szennynek, hidegnek, sötétségnek világából, el a hazugságok szövevényéből, el meszszire a szenvedéstől, sorsrállátástól, jöjjön a kolostor vagy az embergyűlölő magány remetebarlangja. A harmadik típus a mindent vállaló ■ember. Tudja, hogy nem vaksors igazgatja az életet, hanem Isten. Szenvedése lehet büntetés, vállalja keményen és bűnbánóan. Lehet, hogy próba, vállalja hűségesen. Lehet, hogy más célja van, vállalja boldogan. Isteni célok és emberi sorsok közöli összefüggés van. Ennek az összefüggésnek a titkáról néha lehűl a lepel. Jól az Isten és a sátán perében volt tanú. Pádnak azért adatott tövis a testébe, hogy senki se mondhassa: emberi erő végezte el az evangélium terjesztésének nagy munkáját. Újabb háborús év virradt ránk, tarsolya jelezve újabb szenvedésekkel, újabb nyomorúságokkal. Nem lelve vezetője a Magyar Vöröskereszt-Egyletnek, az Országos Gyermekvédő Ligának, az Erzsébet királyné-szanatóriumnak, a Fehér Kereszt Egyesületnek és a Nemzeti Kaszinónak, tagja a Magyar Nemzeti Bank főtanácsának, a Felvidéki Egyesületek Szövetségének díszelnöke. (»Evangélikus Élet«) azért harcolunk és nem azért szenvedünk, hogy nagyobbak, gazdagabbak legyünk, hanem egyedül azért, hogy legyünk. Ebben a helyzetbennincs szükségünk lázadóiéra, elégedetlenkedőkre, zúgolódókra, de nincs szükségünk menekülőkre sem. Ma minden magyar keresztyénnekaz a kötelessége, hogy vállalja azt, amit Isten reámért. Vállalniuk kell az ifjaknak a harcterek poklát, a pergőtüzek és rohamok borzalmait,a sebeket, a bénaságot, a halált. Apáknak, anyáknak, hitveseknek vállalniuk kell az egyedül maradást, árvaságot, aggodalmat átvirrasztott éjszakákat. Mindnyájunknak vállalnunk kell a keményebb munkát, a kevesebb kenyeret, a több komolyságot és a kevesebb világosságot. Az élet másik nagy döntése: vallani azt, ami felettünk van. Vannak vakok, akik botorul bezárják a széplákét s nem akarnak tudni arról, ami és aki felettünk van. Vannak hitetlenek, akiknek kemény a szívük és keményen összeszorított azajkuk s nem vallanak. A hívő ember egész étele vallomás: ebben az anyagias világban a lélek világáról, ebben az istentelen korban Istenről, a gyíkölet áradásában a szeretetről. Vállalni és vallani Irta Dr. Kékén András Finn védőállás az északi fronton 3