Kecskeméti Ellenőr, 1938. március (2. évfolyam, 48-72. szám)
1938-03-06 / 53. szám
8. oldal KECSKEMÉTI ELLE NŐK 1938. március 6 Tegyen próbavásárlást özv.Gyenes Lászlóné cégnél, JLr ■DHfeflBHBH Bwfc ^ BHp^ jgBIBft: «HA JmMbt jwPal fiwpfc ipk JmEHgsDr Vt^ ^HAhH Vr HD Hng HHm i <gKL HfijH 9^H[ D^^^RLdHh luk ÍWDM^HÉÍ^^BHH^^SmÍI,*rff»3-~ .« "fe.W^ S3al»'J<,fe. ^jgrg' _, r. t lg*"' ^y,: ■ “ . wP ' '~* » 'V V~«ÍM'~'~y- 1 : „ .m"WVkrn i -wfefV- ' -Petőfi Sándor élete Március a magyar szabadság kivívásának dicsőséges hónapja. 90 év telt el az első nagy márciustól, szívünk mélyén mégis úgy érezzük, mintha a közelmúltban zengett volna a riadó a pesti utcákon, hol az ifjúság egy eredményes, szent, vértelen lázadásban szabadságot, egyenlőséget és testvériséget követelt a nemzet számára. A függetlenségi eszmék legelszántabb harcosa világhírű lánglelkű dalnokunk Petőfi Sándor volt. Nagysága és egyénisége nemhogy homályosulna a szívünkben, ellenkezőleg, mindig jobban visszavárjuk szellemét az árvaságra jutott magyarság új márciusában. Dicsőséges alakjának és emlékének most azzal hódolunk, hogy a »Mesevilág« márciusi számában vele foglalkozunk. 1823. év első órájában született Kiskőrösön, mint egyszerű iparos-család gyermeke. Iskoláit az Alföld, Dunántúl és a Felvidék különböző városaiban végezte. Pápán írta első megjelent dalát, az ottani híres Képzőtársaságban együtt küzdött az irodalom terén a nagy magyar mesemondóval ,Jókai Mórral. Megelőzőleg, illetőleg később Kecskemét is talai között fogadta a kis elemi iskolás Petőfit a lutheránusok iskolájában, majd a jogász Jókait az öreg kollégiumban. Petőfi első katonai állomása Sopron volt. Nyomora és csapongó hajlama azonban csakhamar a szülészethez sodorják, itteni rövid próbálkozás után rendületlenül küzd az irodalom harcmezején. Hitében nem csalatkozott. 1844-ben a Nemzeti Kör kiadja verseit. Már országszerte nagy hír aranyozza be dicsőségét, amikor feleségül veszi Szendrey Júliát. (1847.) A 48-as márciusi mozgalmak vezéralakja. Nemzeti dala a felszabadított sajtó első hírnöke. Családi életébe alig köszönt be egyetlen galambja: Zoltán fia, már ropognak az ágyúk és neki menni kell, mert hív a haza. A bátran bizonyságot tevő dalnok előbb mint százados, majd mint őrnagy szolgálja hőn szeretett hazáját. 1849 július 31-én a segesvári csatamezőn látták utoljára, valószínű ott is lelte halálát, mint ahogy azt végzetjósló költeményében előre megálmodta. Petőfi 20 évet élt és közel ezer kisebb, nagyobb költeménye és munkája van. Már ez a termékenység is páratlan a költészetben. Egy német tudós Petőfit a világ első öt dalköltője közé sorolja. Most lássunk néhány képet Petőfi megrázó életéből. / gyermek. »Fekszik Sándorka a magas ágyon, úgy teszi, mintha aludnék. Tűnődik megint és szabadon eresztett gondolatai mint a pillangók ide-oda repkednek. Hogy is volt régen? Egészen kicsi volt. Maris, a dajka altatta, a sötétségben érezte a szoba megszokott szagát, kint kopogó lépések elhaló hangja, közben Maris csendesen dúdolt: Cserebogár, sárga cserebogár. Sándorka egy megnevezhetetlen erőtől meghőköl ... hamar kísérjük végig, hogyis volt csak?... képzelete végig lebeg a melódia éles vonalán, a lélek telítve az emlékek bőségétől: Nem kérdem én sokáig élek-e?! De szép dolog valamire visszaemlékezni!« Az ifjú. »Kopott ruhában, gyalog, egy pár húszassal és egy kötet verssel utaztam Pestre. E kötetben volt minden reményem. Gondolom, ha eladom jó, ha el nem adom, úgyis jó, mert vagy éhen halok, vagy megfagyok és vége minden szenvedésnek. Minden ember födelet keresett. A süvöltő szél esőt szórt reám, arcomon megfagytak a könnyek, melyeket a dermesztő hideg és a nyomorúság fakasztott.« Az ember. »Hogynem tíz barátot szerezzek képmutatással, inkább szerzek őszinteségemmel száz ellenséget. Oh, előttem nagybecsű az őszinteség, mert ez a jó anyám ajándéka; bölcsőmbe tette pólyának s én elviszem koporsómba szemfedőnek.« S költő: »Ha néhol egyes kifejezésekre és tárgyra nézve szabadabb vagyok másoknál, ez onnan van, hogy én szerintem a költészet nem nagyúri szalon, hová csak fölpiperézve és fényes csizmákban járnak, hanem szentegyház, melyben bocskorban, sőt mezítláb is beléphetni. Nekem nem adta Isten a sorsot,, hogy kellemes ligetben, csalogánydal, lombsusogás és patakcsörgés közé vegyítsem énekemet. Az én életem a szenvedések és szenvedélyek csatatere.« Az apa. (Utolsó leveléből.) »Hogyan vagytok kedves, imádott telkeim? Ha valahogy szerét teheted, írj csak egy szócskát is édes angyalom! Szopik-e még a fiam? Válasszátok el mielőbb és tanítsátok beszélni, hogy meglepjen. Csókolom a kezeteket és szíveteket milyomszor, számtalanszor. imádó férjed: Sándor.« A hős. »Szilaj lelkesedés foly bennem, mint tűzár, a vérszag és a füst megrészegíte már. Előre rontok én, ha élek, ha halok: utánam katonák, utánam magyarok! ...Meddig alszol még hazám? Szántanak szomszédid. A magokéhoz odaszántják földed szélit. .Meddig alszol még hazám, szép Magyarországom? Föl sem ébredsz már talán, csak a másvilágon?... Föl nemzetemnek apraja, nagyja. Szégyen reá, ki lomhán vesztegel. Dicsőség arra, ki dolgozik. Válasszatok most: szégyen, vagy dicsőség?« Úgy történt, ahogy megálmodta. Méltó utóda lett a nagy elődöknek, kik egykor Európa homlokán tomboltak. A szerelmet, az életet odaáldozta a hazáért, a harc mezején folyt ki az ifjú vér szivéből és a szent világszabadság hőseként egy közös sírnak lett lakója, () tehát a dicsőséget választotta. Testét ugyan elrejtette a sír, de a lelke nem halt meg s amíg magyar él a világon, szelleme élni fog s a Petőfit vesztő-sirató forró magyar szivekben ott zsong időtlen időkig a »lassú gyász-zene,« ahol szőlészeti cikkekben nagy választékot talál. Izsákiját sarok. Reáliskolával szemben, télen sírva fakadt a bíró. Hosszas kérdésre, a legmagasabb rangú tisztnek elárulta fájdalma okát. Két rokona van a rabok között, azokat siratja. Szabadok! Feikte hálásan az orosz tiszt, így mentette meg a gyergyói bíró az orosz rabigától édes fiát és a nemzet édes költő-gyermekét. A legenda szerint, ezután a menekülés után Petőfi koldulásra szánta el magát és egész életére némaságot fogadott. Az összegyűjtött élelmiszert másnak adta, ő pedig az erdőkben lakott, tíz körmével ásta ki a növények édes gyökereit és azzal táplálkozott. Az öreg székelyek igen sokszor látták még a havasok lejtőin, amint megpihent egy tölgy alatt, vagy dalolgatott egy-egy vadrózsabokor tövében. Gyergyói rege Az a mondhatatlan szeretet, amellyel a magyar szivek átölelték a titokzatos módon eltűnt Petőfi egyéniségét, számtalan legendát szőtt a segesvári ütközet után. Az erdélyi bércek alatt, a székely lelkekben született regék szálltak szájról-szájra s valamennyi azt mondotta, hogy nem halt meg szeretett költőkirályunk. A győztes orosz seregek sok száz foglyot vezetve — útban hazafelé — pihenőt tartottak Gyergyóban. Az egyik irgalmasszívű orosz tiszt megengedte a falubélieknek, hogy élelmet és italt adjanak a hadifoglyoknak. Ilyen szándék vezette a faluvégre a gyergyói bírót is. illetőleg ennél ezerszerte több. A fiát kereste az átvonuló oroszok foglyai között. Szomorú arccal ballagott csoporttól-csoportig a fehérszakállas székely, Isten csodája, hogy az egyik társaságban a fia hangját hallotta. Óvatosan beszélt is vele és megígérte neki, hogy megszökteti. A hős fogoly csak úgy vállalkozott erre a merész lépésre, ha őrnagyával együtt szökhetnek. Ez az őrnagy Petőfi Sándor volt. Az aranyzsinórt és a csillagokat leszedte a mentéséről, ruhája tépett és sáros volt, a csizmája szaggatott, arcát dús szakáll fedte, hű cimboráján kívül senki sem ismerte fel. Azon az estén nagy lakoma volt a bíró lakásán. A hosszas nyomás alatt a székely bíró megtanult oroszul. Barátként üdvözölték vendégei, az orosz tisztek. Éjfélkor hir Olcsón trágyázhat tőzegest (kispesti) fekáltrágyával mert kevés kell belőle magas növényi tápanyag tartalma miatt. Ajánlat-ismertető ingyen Szabó József, Szeged Hunyaditér 3. - Kecskeméti képviselő: Weisz Géza, Sárkány utca 7. Istállótrágyát és műtrágyát is szállítok. Kiss Zoltán megfestette a kormányzó arcképét Meghívták a leleplezésre Nagy kitüntetés érte Kiss Zoltán festőművészt, akit a Vasutasok és Mozdonyvezetők Országos Egyesülete felkért, hogy az egyesület részére fesse meg Horthy Miklós kormányzó arcképét. A művész anapokban készítette el a kormányzó 80x125 cm. nagyságban festett portréját, mely igen kitűnően sikerült. Az országos egyesület meleg köszönetét fejezte ki a művésznek kiváló alkotásáért és meghívta a budapesti Uzsoki utcai székházban megtartandó képavató ünnepségre. A művésznek a kormányzóról készített portréja olyan nagy köztetszést aratott, hogy máris több megrendelést kapott Budapestről neves családoktól. A megrendelések elkészítése.. után a művész tanulmányútra megy Párisba vagy Olaszországba. Örömmel közöljük ezt a kitüntetést, amely Kiss Zoltánban arra érdemes, szorgalmas és tehetséges művészt ért. Minden nő megfigyeli azt a férfit, aki a Budapesti Gőzmosodában tisztíttatja gallérjait. Gyűjtőhely : Gáspár Andrásutca 3. szám, Kiss Imréné szűcsnél Gallért tisztit, fest, mos Sebők mosoda Kecskemét, Gáspár A.u.6. (Petőfi utca sarok) Harisnya szemfelszedést olcsón vállalok. Jó italárut, fűszerárut vehet Fűszerudvarból Villák mellett.