Kecskeméti Ellenőr, 1938. április (2. évfolyam, 73-96. szám)

1938-04-01 / 73. szám

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Arany János utca 6. hát. átjáró udvar, félemelet. . . . Kecskemét, 1938. április 1. ___________Ara 6 fillér.__________ Péntek, II. évf. 74. szám. KECSKEMÉTI/' c­ég/to A­AH VHP VHP VH­SP~­ffyCCCTION fLUTIKAI NAPILAP Telefon: 745. Postatakaréki csekkszámla: 38.547. Előfizetési árak: egy hóra 1.40 P, negyed­évre 4.20 P, félévre 8 P. Egy pohár víz Lehet, hogy némelyek más szerepet óhajtanak annak a, ha nem is kanálnyi, de pohárnyi víznek, amit két héttel ezelőtt helyeztek a szerkesztő­ asztalára. E szán­dékkal nem törődünk, kétheti várakozás után szóvá tesszük e pohárnyi víz történe­tét, mely a maga szennyes mocskosságában is világosan kiáll Kecskemét mai közálla­pota felé. Két hétig vártunk a víz történetének megírásával azért, mert nem mertük gon­dolni, hogy az a Hosszú utcai kút, amely­hez messze környék lakossága látogat, az első panasz elhangzása után még két hét­tel is ugyanolyan állapotban maradjon és még ma is ezt a förtelmes, még súrolásra sem alkalmas vizet engedje ki magából. Nem idézzük ezúttal azokat a felhá­borodott sorokat, amelyeket éppen a kor­mánypárti sajtó jórésze fűz a magyar köz­­kutak statisztikájához, csak szárazon le­közöljük ezeket az adatokat: Magyarorszá­gon a megvizsgált 28.083 kút közül 20.745 kifogásolható állapotban van, tehát csak 28 százalék a megfelelő ... Nem fűzünk kommentárt ahhoz a sta­tisztikai adathoz sem, amely azt mondja, hogy Európában talán éppen Magyarorszá­gon a legmaga­sabb a tífuszmegbetegedések szánta, csak a kutak és a tífusz adatait mint egymásba kapcsolható okokat meg­említjük. De kérdeznünk kell joggal: mivel tö­rődnek, ha nem az egészségügy legelemibb kívánalmával, az egészséges, jó ivóvizű ku­tak létesítésével? Nem kell ehhez milliós befektetés még százezres, többezres sem, csak egy kis gondoskodás és akarat. Magánházaknál 60 pengőért fúrnak ku­­tat és számos helyen jó ivóvízre akadnak, lehetetlen helyzet, hogy a városban csak egyetlen ilyen kút is legyen mint a Hosszú utcai, már pedig nem egy ilyen van, ha­ltéri szá­r­talan. Szörnyű mulasztásnak minősíthetjük azt a helyzetet, hogy két hét után is élve­zésre alkalmatlan maradhasson bármelyik nyilvános közkút. Nemcsak a meglévőket kell sürgősen, haladéktalanul, mindennél gyorsabban megjavítani, h­anem építeni, lé­tesíteni újakat, a mostaniaknál sokkal na­gyobb mennyiségben. Ennek a csekély fel­adatnak elvégzését joggal várhatja a város lakossága, amely csatornázás és vízvezeték hiányában is zúgolódás nélkül fizeti a száz százaléknál magasabb pótadót. Olyan a mi helyzetünk, szegény kecs­kemétieké, mint azé a csecsemőé, akitől gyors futó rekordot vár az apja, holott még tipegni sem tud . .". 26.447 választó A város, illetékes hivatala most ké­szült el az 1938. évi országgyűlési képvi­selőválasztók névjegyzékének kiegészítési munkálataival és ma délelőtt terjesztette jelentését a központi választmány elé. A jelentés szerint a múlt évben 26.414 vá­lasztó volt a névjegyzékbe felvéve, ezek közül 1414 választó Kecskemét területén belül változtatta meg lakhelyét illetve he­lyeztetett át más szavazó­körbe. A legutóbbi névjegyzék kiegészítése óta 327 választó meghalt, 581 választó pedig ismeretlen helyre költözött. Eszerint e két címen összesen 908 választó töröltetett a­­névjegyzékből. Azon férfi és női választó­jogosultak közül, akik a f. évben érték el 24-ik, illetve 30-ik életévüket, hivatalból felvétetett 941 választó, így a természetes szaporulat 33 főre rúg, ami által az 1938. évi képviselőválasztó névjegyzékben a vá­lasztásra jogosultak száma 26.447-re emel­kedett. Tahy államtitkár bugaci beszédének súlyos bonyodalmai Felfüggesztették állásától a fővárosi mérnököt, aki a beszéd közben Száláéit éltette A közigazgatási tanfolyam szombati bugaci kirándulása óta másról sem beszél­nek a v­árosban, mint arról a kínos incidens­ről, ami Bugacon a kiránduló színben folyt le és ami előreláthatólag súlyos következ­­m­­ényekkel járt. Kissé nehéz a történteket megállapí­tani, mert az a közbeszólás, amely az in­cidens alapját képezi, már derült hangu­latban, víg poharazás közben hangzott el és aki tette, talán nem is szántszándékkal tette, bár sok emberből éppen az alkohol hozza ki az őszinteséget. .. Napok múltán most megállapítható, hogy Tahy László államtitkár beszéde köz­ben, éppen akkor, amikor a magyar köz­­igazgatás megújhodásáról beszélt, valaki félhangon felkiáltott: — Éljen Szálasa !.. . Az államtitkárt rendkív­ül kínosan érin­tette ez a közbeszólás, nyomban ki is tért rá és keményen megbélyegezte. Már elin­­dulóban erről az incidensről beszéltek, de a tömegben nem tudta senki sem ponto­san, ki volt a közbeszóló. Sokan egy kecskeméti ügyvédre gya­nakodtak, aki abban az irányban ült, ahon­nan a közbeszólás elhangzott. A gyanúba vett ügyvédet ma megkérdeztük, teljes őszinteségre kértük és a következő választ kaptuk: — Nem én voltam! Aki kiáltott, kö­zelemben ült. Megtudtuk, más forrásból, hogy a köz­bekiáltó, már kissé italos fiatalember egy fővárosi tisztviselő volt. Megtudtuk azt is, hogy ellene a fegyelmi eljárás megindult. Ma már közölhetjük is ennek a tiszt­viselőnek a nevét: Heim Ernő fővárosi mér­nök, akivel szemben a belügyminiszter uta­­sította a székesfőváros polgármesterét, hogy indítson fegyelmi eljárást, mert olyan szél­sőséges pártot éljenzett, amelyet program­jának alkotmányellenes, felforgató volta mi­att előzőleg feloszlattak. A polgármester nyomban felfüggesztette állásától a mér­nököt. Ezzel az üggyel kapcsolatban megírtuk azt is, hogy hasonló eset miatt egyenesen elbocsátottak állásából egy OTI-tisztviselőt. A városban arról is beszélnek, hogy az államtitkár beszédét egy másik felszólalás is követte, amely állítólag megvédte volna a közbeszólót. Ez csak abban a formában történt meg, hogy a felszólalás elhangzott, de ellenkezőleg, éppen abban az irányban, hogy Magyarországnak az alkotmány útján kell haladnia. Húsvétra elkészül a kistemplom új Kovács Sándor pápai prelátus ünnepélyes keretek között áldja meg Gyűrűk, arany- és ezüstnemük az ajándékok között A­­ Szent Erzsébet templom ellopott kegytárgyainak pótlására a hívek egymás­után ajánljanak fel értéktárgyakat, kisebb­­nagyobb pénzösszegeket, az adakozás min­den várakozást felülmúl. Az eddig rendel­kezésre álló ezüst és arany értéktárgyakat, valamint pénzbeli adományok lehetővé tet­ték, hogy a zárda vezetősége az ellopott kegytárgyak helyett újakról gondoskodjék. Az Áldoztatókehely és az Oltáriszent­­ség-tartó beszerzését már elintézték. . Az Oltáriszentség-tartó rajza a készítő fővárosi cégtől megérkezett. Valószínű, hogy Húsvétkor már az új Oltáriszentség-tartó lesz a kistemplom fő­oltárán.­­ A kegytárgyakat Kovács Sándor pápai prelátus, apátplébános áldja meg ün­nepélyes keretek között.

Next