Kecskeméti Ellenőr, 1938. május (2. évfolyam, 97-121. szám)
1938-05-01 / 97. szám
Kecskemét, 1938. május 1. ________Ára 6 fillér._______ Vasárnap II. évf. 97. szám. KECSKEMÉTI/' |P|A tffe (BP* Wbe IHp Ep llliyHV Etfr Ur%VttCCCTifN POLITIKAI z* pl •9 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Arany János utca 6. hát. átjáró udvar, félemelet. Telefon: 745. Postatakaréki csekkszámla: 38.547. Előfizetési árak: egy hóra 1.40 P, negyedévre 4.20 P, félévre A P. A tanyaiak Más vidékek lakói sokszor csodálkoznak, sokan egészségtelen fejlődésnek is gondolják, hogy városunk nagy határa a lámákkal, azokban kint lakókkal olyan nagy mértékben benépesedett. Pedig e tanyarendszer természetes fejlődés eredménye. És hogy egészséges fejlődésé, semmi sem bizonyítja jobban, mint e fejlődés gyorsasága. Hiszen a mi tanyarendszerünk alig több mint száz éves. És ma már több ember lakik a tanyákon, mint bent a városban. Bár már előbb is voltak szétszórt, sokszor elhagyott, másutt újraépült külső lakások , a tanyarendszer komoly kezdete öszszeesik Borbás, Szentkirály, Felsőalpár puszták kiosztásával, ahol a kecskeméti lakosság örökáron, törlesztésre aránylag nagy földdarabokat v zsárolhatott. A tanyaépítés és oda való kiköltözés olyan mértékű volt, hogy a város már 1854-ben 10 tanyai iskola építését határozta el. A külső területek gyors és sűrű benépesülésének a második lendületet az a nagy lehetőség nyújtotta, melyet a filoxéra pusztítása a homoki szőlőültetés, vele a gyümölcstermelés — akkor már nagyarányú gyümölcskiviteli kereskedelmünkkel együtt — nagyarányú kifejlesztésére szolgáltatott. A város vezetősége felismerve a helyzetet, a múlt évszázad 90-es éveitől kezdve egymás után építtette a helyiérdekű vasutakat, így könnyen megközelíthetővé tett homokpusztáit kedvező feltételek mellett kis parcellákban eladogatta. Az élelmes kecskeméti ember nyomban felismerte a nyújtott új vagyonszerzési lehetőségeket, vásárolta a parcellákat, telepítette a gyümölcsös szőlőket. És mert a szőlőt gyümölcsöt állandóan gondozni kellett s védeni az akkor már erősen hanyatló legelőgazdálkodás és a pásztorok gyakori kártételeivel szemben és az olcsó tanyai építkezés könnyűszerrel lehetővé tette saját lakóház szerzést is: kiköltözködött új kis birtokára, a tehetősebbek pedig kintlakó kapások alkalmazásával gondoskodtak gyümölcsös szőlőjük állandó gondozásáról és őrzéséről. Ezzel és mert a gazdaközönség látta a kint lakosok jobb gazdasági eredményeit és olcsóbb megélhetését és mert a nagyobb birtokparcellák a családtagok szaporodásával kisebb és kisebb birtoktestekre osztódtak s azokon is új és új tanyák épültek, új családok telepedtek meg, rohamosan szaporodtak a tanyák és azok lakosai. A kintlakásnak azonban hátrányai is voltak és vannak. A gyerekek iskoláztatása eleinte nehéz volt. A szülő nőkről, a betegek gyógyításáról is gondoskodni kellett. Nehéz volt az érintkezés a tanyai és a városi lakosság között. Eleinte templomba is csak a városba, vagy valamelyik közeli községbe mehettek. Társas és szellemi szükségleteit a tanyai lakosság nehezen elégíthette ki. Apró-cseprő bevásárlásokért a városba kellett jönni. Születést, házasságkötést, halálesetet csak a városban lehetett bejelenteni. Munkásokat a városból kellett kivinni. Nem volt hely és alkalom, ahol a külső lakosság a maga gazdasági és egyéb ügyeit megbeszélhette volna. Ezeknek és más hátrányoknak úgy a tanyai lakosság, amint a város vezetősége egyre jobban tudatára jött s azokon segíteni igyekezett. A benépesedés, a fejlődés azonban olyan gyors, a szükséges intézkedések olyan költségesek voltak, hogy a szükségletet soha sem tudták utolérni. A város vezetősége folyton javítgatott, most is sokat javítgat a helyzeten. A világháború előtti években is sok akció kezdődött vagy volt előkészítés alatt, melyet a világháború kitörése kettévágott. Közvetlen a világháború kitörése előtt már a kormány figyelme is reáterelődött a tanyai lakosság szükségletére. Az utóbbi években már város és kormány egykép igyekezett a hiányokat pótolni. Ma már törvény útján is készülnek a tanyai lakosság helyzetét, közigazgatását rendezni. Időszerű tehát, hogy e kérdésekkel behatóbban foglalkozzunk. Időnként külön cikkekben kívánunk foglalkozni azzal is, mi történt eddig a tanyai lakosság érdekében és azzal is, sürgősebben és kevésbbé sürgősen mire van még szükség? Bár e szükségletekkel általában tisztában vagyunk, mégis szívesen látjuk, ha tanyai olvasóközönségünk a maga kívánságait velünk közli. Mert mégis csak az tudja legjobban, hol szorít a csizma, aki azt viseli. De rendszeres munkát óhajtunk végezni. Ne vegye tehát senki rossznéven, ha az általa felvetendő kérdés megbeszélése esetleg későbbre marad. Akkorra, amikor a kérdések ama csoportjáról írunk, melybe az ő kívánsága tartozik. Október 1-én az államé lesz a város pusztaszeri birtoka Az 1077 hold szántóföldért 616,393 pengőt fizető Ötven hold földet adott el a város 70 ezer pengőért Garzó Lajos tanácsnok a kisgyűlésnek bejelentette, hogy a város eredményesen tárgyalt a földművelésügyi minisztériumban a pusztaszeri városi birtok eladása tárgyában. A földművelésügyi kormány hajlandó a város tulajdonában lévő pusztaszeri földekből 1077 kát. hold szántóföldet telepítés céljára átvenni kát. holdanként 572 pengős áron, összesen 616.393 pengő értékben. A város a magánbecslők jelentése alapján 658 ezer pengőt kért a minisztériumtól, de ott kijelentették, hogy 620 ezer pengőn felül semmi esetre sem lehet megkötni a vételt. A vétel megkötése esetén a földművelésügyi minisztérium 310 ezer pengőt ez év október elsején, a birtok átvételekor fizet. 90 ezer pengőt 1939. év január elsején, a hátralévő összeget pedig két tételben két év leforgása alatt. A kisgyűlés a jelentést örömmel vette tudomásul, valamint azt is, hogy a polgármester a vételárral szeretné rendezni a városházi tisztviselők fizetésének súlyos, az egész város gazdasági életére kiható, marasztaló kérdését. Ugyancsak Garzó Sándor tanácsnak jelentette be, hogy a város Szabó Imre és István gazdáknak eladja a Szegedi úton lévő 20 és 30 holdas földparcelláit 1400 pengős vételáron összesen 70 ezer pengőért. Az ajánlattevők a vételárat azonnal kifizetik, viszont a földet csak október elsején veszik birtokba és így a jelenlegi bérlőkön nem történik sérelem. 105 százalék a pótadó! A város múlt évi zárszámadása a kisgyűlés előtt Polgármesteri Jelentés a fagykárról A kisgyűlésnek Garzó Sándor tanácsnok 35 percig tartó, tömör és mégis minden legkisebb részletéig áttekinthető, amellett élvezetes előadásban ismertette a város 1937. évi zárszámadását, mely az 1928. év óta először zárul, nyereséggel. A zárszámadás a pénzügyi bizottságot is megjárta, mely annak megszerkesztéséért köszönetet mondott Soós Gyula, már nyugdíjba ment főszámvevőnek és a Pécsre helyezett Fehér Sándor számvevőnek, valamint a számvevőség minden tagjának. Dr. Horváth Ödön bizottsági tag szokása szerint örömmel vette tudomásul a kisgyűlés nevében a felesleggel záruló zárszámadást és a kisgyűlés köszönetét tolmácsolta a város tisztviselőkarának kötelességfeletti munkateljesítéséért, azonkívül a névtelen kecskeméti adófizetőnek is. Hangoztatta azonban, hogy ez az örvendetes zárszámadási jelentés még nem adja meg a lehetőséget a városfejlesztés fellendülésére, mert az az adófizető rovására menne, akinek a jelenlegi 105 percentes pótadón kívül most a milliárdos államberuházásban is a vagyondézsma alakjában ki kell a megfelelő részét venni. Szükségesnek tartotta, hogy a városi tisztviselők fizetésének kérdését sürgősen rendezzék. A polgármester a tisztviselőkar nevén