Kecskeméti Ellenőr, 1938. július (2. évfolyam, 145-171. szám)

1938-07-01 / 145. szám

Kecskemét, 1938. július 1.____________________Ára 6 fillér.______________________Péntek II. évf. 145. szám. KECSKEMÉTI/­ B ^p ^Bp w p^p ^p% tUCCEflEN ■.ETIKAI NAPILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Arany János utca 6. hát. átjáró udvar, félemelet. Telefon: 745. Postatakaréki csekkszámla: 38.547. Előfizetési árak: egy hóra 1.40 P, negyed­évre 4.20 P, félévre 8 P. Ma iktatja be új főispánját Kecskemét törvényhatósága Reggel ünnepélyes istentiszteletek voltak, azután kétperces kisgyűlés • Délután 6 órakor lesz a beiktató rendkívüli közgyűlés A városháza homlokzatán az ünnepi városi színeket lengeti az alig mozgó forró szellő, a lépcsőházban serény kezek szor­goskodnak és virágokkal, zöldekkel díszítik fel az előcsarnokot, porolják a lépcsők sző­nyegeit, főispánt­ avató rendkívüli közgyű­lésre készül Kecskemét törvényhatósága, ma iktatják be új hivatalába dr. Kiss Endre főispánt. Ref. templomban Az ünnepségek sorozatát reggel fél 8 órakor a ref. templomi istentisztelet nyi­totta meg. Részt vett ezen két díszhajdú kí­séretében az új főispán, dr. Nyúl Tóth Pál h. polgármester vezetésével a város tiszt­viselő kara, Pásthy János tanácselnök a tör­vényszék, Keresztes Andor a rendőrség kép­viseletében, azonkívül az összes hivatalok küldöttsége, dr. Révész László elnök veze­tésével a 48-as Kör csoportja, az evang. egyház részéről Friedrich Lajos lelkész és igen sokan mások. Bibliát olvasott és imád­kozott dr. Hetessy Kálmán lelkész, végül a Himnusz hangjai zárták be az ünnepi is­tentiszteletet. Rk. Nagytemplomban A­rkat. nagytemplomban reggel fél 9 órakor volt az ünnepi istentisztelet, me­het Kovács Sándor pápai prelátus végzett. Ezen is megjelent az új főispán, dr. Nyúl Tóth Pál h. polgármester vezetésével a városi tanács és tisztviselők, dr. Tormássy Lambert a törvényszék, Slalmy Lajos a pénzügyigazgatóság, Bakay Gábor a MÁV, Vándor Manó a posta képviseletében, kül­­döttségileg jelen volt a MANSz, a rendőr­ség, ipartestület. Az istentiszteleten közre­­m­űködött a Kát. Egyházi Énekkar Póta Aladár vezetésével, orgonázott Szennay Ist­ván s. kántor. Mindkét istentiszteleten a honvédség képviseletében vitéz nemes Kovács István alezredes jelent meg, jóvá kinevezte. A kisgyűlés dr. Nyúl Tóth Pál elnöki előterjesztése után a leiratot tu­domásul vette azzal, hogy azt a délutáni Kétperces kisgyűlés Pontosan egynegyed 10 órakor tar­tották meg a rendkívüli kisgyűlést a város­háza bizottsági termében, amely pontosan 2 percig tartott. Slarkay Béla főjegyző is­mertette a belügyminiszter leiratát, amely szerint a kormányzó dr. Kiss Endre pol­gármestert Kecskemét th. város főispán- rendkívüli közgyűlés elé terjeszti. Du. 6 . közgyűlés A rendkívüli közgyűlés délután 6 óra­kor lesz a városháza dísztermében. Ezen küldöttség hívja meg az új főispánt, aki a Polgári Daloskor Magyar Hiszekegye és dr. Nyúl Tóth Pál elnöki üdvözlése után leteszi a hivatali esküt, majd elmondja szék­foglaló beszédét. Az új főispánt Kovács Sándor pápai prelátus és Sándor István ország. képviselő beszédben üdvözlik. A közgyűlésen csak meghívottak ve­hetnek részt a th. bizottság tagjain kívül. A közgyűlést követően társasvacsora lesz az új főispán tiszteletére, amelyen szá­mos pohárköszöntő fog elhangzani. Kecskemét sorsa a hegyközségi törvényjavaslatban Sándor István parlamenti beszéde a Kecskemétet sújtó, a gyümölcs- és szőlőtermelésre egyaránt veszélyes törvényjavaslat ellen A képviselőház hétfői ülésén, mint je­lentettük, Sándor István ország­ képviselő általános figyelemmel kísért, nagy beszédet mondott a Kecskemétre rendkívül fontos hegyközségi törvényjavaslat vitájában. Beszéde első szavaival belekapcsolódott az előtte szóló beszédébe, áld aggodalmát fejezte ki a közterhek örökös emelése ellen. Gondolkoztam rajta, hogyan lehet az, hogy például Czermann igen­­. képviselő­­társam a statisztikai adatokból kihozta, hogy nagy túltermelés van. Rájöttem arra, hogy tévedés van ebben a tekintetben s rájöt­tem arra is, hogy ez honnan ered. S nem veszi figyelembe, hogy a bortörvény az amerikai direkttermék termésének borként való forgalombahozatalát eltiltotta, amit az indokolás 500 ezer hektoliterre tesz, to­vábbá nem veszi figyelembe azt, hogy ugyancsak a bortörvény eltiltotta a 9 szesz­fokon aluli borok forgalomba hozatalát is és ezeknek kifőzését rendelte el, így tehát 600—700 ezer hektoliter bor és nem must — kiesik évente a borforgalomból. Már régebben összeállítottam az ada­tokat az 1925—1933-as időszak csonkama­gyarországi musttermésére vonatkozólag. A musttermés 1930-ban éppen csak elérte a 4 millió hektolitert, de például 1926-ban csak 1.164.000 hektoliter termett. Ha pe­dig az utóbbi idők átlagát nézem, akkor azt látom, hogy 1931-től 1935-ig bezárólag a bortermés nemcsak mindig 4 millió hekto­liter­ alatt maradt, hanem lement annyira, hogy az átlag 2,850.000 hektoliter. Hang­súlyozom, hogy mustban, mert ez a must­mennyiség nem jelent ugyanannyi bor­Akár államosítanak valamely szakmát — folytatta beszédét Sándor István — akár valamely hasonló intézkedés történik, ha nem is adó alakjában, mint ebben az eset­ben is, hanem illeték és járulék formájában, — a lakosság, illetve egy rétege mégis új és új teherrel kénytelen megküzdeni a mennyiséget, hanem párszázezer hektoliter­rel már a forrás és fejtés következtében csökken ez a készlet. Ha azt számítom, hogy 2.850.000 hektoliter az évi mustter­­més és leütöm az amerikai direkttermék 500.000 hektoliteré­t, s a 9 fokon aluli, for­galomba nem hozható bormennyiségeket, akkor alig marad több, mint 2.200.000 hek­toliter átlagos tényleges bortermés. Az indokolás szerint majdnem 39 liter a fogyasztás fejadaga Magyarországon. Én csak 35-tel számítottam és ha ezt 9 millió lélekre át­viszem, akkor kiderül, hogy Ma­gyarország belső szükséglete évenként 2.250.000 hektoliter. Nem látok tehát itt olyan nagy bajt, hogy olyan nagynak lát­szik a túltermelés, azt egyéb körülmények okozzák. Először is okozza az, hogy az utóbbi esztendők sorozatában a kereseti le­hetőségek idehaza alászállottak, ennek kö­vetkeztében a borfogyasztás csökkent.­­ Ugyanakkor kedvezőtlen volt külföldre is az eladási lehetőségünk, továbbá ebben az időszakban még nem álltak fenn a bor­törvénynek azok a rendelkezései, amelyek a termésnek az átlagterméshez viszonyítva igen jelentékeny mennyiségét kivonják a forgalomból, mint bort. Ezek figyelembe vételével már nem látom ezt a túltermelést. Tévedés: nincs túltermelés!

Next