Kecskeméti Ellenőr, 1938. október (2. évfolyam, 221-246. szám)

1938-10-01 / 221. szám

Kecskemét, 1938. október 1. Ára 6 fillér. Szombat 11. évf. 221. szám. KECSKEMÉTI,K­­UTIKAI NAPILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Arany János utca 6. hát. átjáró udvar, félemelet. Telefon: 745. Postatakarék, csekkszámla: 38.547. Előfizetési árak: egy hóra 1.40 P, negyed­évre 4.20 P, félévre 8 P. Békés Béke! Három hónap múlva mienk a Felvidék! A müncheni megegyezés alapján a németek az éjjel megkezdik a szudétaföld megszállását Az Ellenőr legújabb jelentései Béke van hát, béke!. . . ezt rebegi, sóhajtja megkönnyebbülten, fellélegezve ma az egész világ. Hitler győzött és győzelmei­vel győzött az igazság. Nincs már német probléma, amikor éjszaka az óra elüti a ti­zenkettőt, az első német katonák átlépik a cseh határt és előreláthatóan teljesen simán birtokukba veszik azt a területet, amelyhez sohasem volt Csehországiak semmi köze. Magyar szempontból nemcsak azért óriási jelentőségű az éjszakai müncheni ha­tározat, mert az a békét jelenti, hanem az­ért is, mert minden akadályt elhárított már a magyar igazság álja elől és minden ma­gyar lelkében immár kiolthatatlanul fel­gyújtotta a remény lángját: visszajön ször­nyű rabságából hozzánk a Felvidék. Több ok késztet bennünket arra, hogy ez a reményünk a legteljesebb legyen. Ezek közül az okok közül ezúttal csak azt ra­gadjuk ki, hogy Münchenben a nagyhatal­mak immár minden kétséget kizáróan el­ismerték a magyar követelések igazságát. Másodszor: a magyar követeléseket egy­­vonalra hozták a lengyel követelésekkel, így azokat most már 40 millió ember követeli minden kaput döngetően, minden ellenve­tést megsemmisítően. Egységessé vált a ma­gyar és lengyel követelés, teljesen támogat­va Olaszország és Németország erkölcsi és haderejével, ezért egy pillanatig sem kétel­kedünk, hogy a követelések valóra válnak. Várjuk ki türelemmel azt a három hó­napot, ami alatt a­ kérdésnek megoldást kell találnia, várjuk ki ezt az időt abban a tu­datban, hogy a magyar igazság ezen időpon­tot ittt egy napig sem késhet már tovább. Természetesen hosszú ez az idő, nagy meg­próbáltatás vár az itthoniakra és az elsza­­kítot­tak­ra, akiknek megvédése most már nemcsak a magyar kormány és a nemzet, hanem az önmagára ébredt Európa köteles­sége is, lépésre. Az optálás részleteit német-cseh bizottság állapítja meg. 8. A csehek négy héten belül kötele­sek elbocsátani a katonai és rendőri kötelé­kekből a szudétanémeteket, akik ezt óhajt­ják és kötelesek elbocsátani az összes szu­­détanémet foglyokat. A fenti egyezményhez több pótegyez­­m­ényt csatoltak: 1. A négy­ nagyhatalom kormányfői kijelentik, hogy a csehszlovákiai lengyel és magyar kisebbségek problémája, amennyi­ben 3 hónapon belül az érdekelt kormá­nyok közti megállapodások útján nem ren­­deztetik, a négy nagyhatalom itt jelenlévő kormányfői további összejövetelének tár­gya lesz. II. Anglia és Franciaország garantál­ják az új cseh határokat nem provokált támadás esetén. Mihelyt a csehszlovákiai lengyel és magyar kisebbségek kérdése ren­­deztetik, Németország és Olaszország a ma­ga részéről garanciát ad Csehszlovákiának. III. Az említett nemzetközi bizottság a német külügyi hivatal államtitkárából, Ang­lia, Franciaország és Olaszország berlini nagyköveteiből és a cseh kormány által ki­nevezett tagból fog állani. IV. Minden a terület átadásából adódó kérdés a nemzetközi bizottság illetékessége alá tartozónak tekintetik. Prága az egyezmény megkötése előtt új engedményeket tett, ezekben azonban annyi kibúvó és köntörfalazás volt, min­denekelőtt az időhúzást célzó szándék, hogy a nagyhatalmak különösebb figyelembe nem vehették. A szlovákok­ Hlinka titkára táviratot küldött a mün­cheni értekezlet résztvevőinek, amelyben felsorolja, milyen kegyetlenségben élnek a szlovákok, akik el akarnak szakadni a cseh köztársaságtól. Cseh terror A csehek tovább erőszakoskodnak. Egy­másután tartóztatják le a magyarság veze­tőit, a katonakötelesek magyarokat elszál­lítják, az élelmet rekvirálják. Elpusztítják azokat az adatokat, amik az 1918-as álla­potokra vonatkoznak, azzal a szándékkal, hogy megnehezítsék az elkövetkező népsza­vazást. A megegyezés szövegét elküldték Prá­gába is, előzőleg Chamberlain és Daladier fogadták a cseh követet és vázolták, milyen körülmények között jött létre a megegyezés. " A müncheni megegyezés A Német Távirati Iroda repítette szét először a világnak, hogy péntekre virradó éjjel fél 1 órakor a négy nagyhatalom mi­niszterelnöke megegy­ezett. Ezt a mindenütt óriási örömmel fogadott békehírt azután az összes távirati irodák megerősítették, nyomban közzétették a megegyezés teljes szövegét is. A négy nagy­hatalom elvben megálla­podott a szudétaföld átadásáról és egyen­ként is felelősnek jelentették ki magukat az egyezmény teljesítésének biztosítására. Az egy­ezmény így szól: 1. A szudétaföld kiürítése október 1-én kezdődik. 2. Anglia, Franciaország és Olaszország megállapodnak, hogy a területet október 10-ig kell kiüríteni, mégpedig minden be­rendezés megrongálása nélkül, a cseh kor­mány veszélyére. 3. A kiürítés módozatait német, angol, francia, olasz és cseh nemzetközi bizottság állapítja meg. 4. A túlnyomórészt németlakta terü­leteknek német csapatokkal való szakaszon­f­énti megszállása október 1-én kezdődik a mellékelt térkép szerinti sorrendben. 5. A nemzetközi bizottság állapítja meg a népszavazás alá eső területeket, a népszavazás befejezéséig e területeket nem­zetközi alakulatok szállják meg, a népszava­zást a Saar-vidék szavazása szerint bonyo­lítják le legkésőbb november végéig. 6. A határokat a nemzetközi bizottság állapítja meg és csak kis mértékben tehet változásokat. 7. Dptálási jogot biztosítanak az át­engedett területekre valló átlépésre és ki- A legújabb jelentések Vlündhenből először Mussolini utazott el, akit Hitler kísért ki a pályaudvarra a lakosság szűnni nem akaró ovációja között. A megszállás sorrendje A beavatott német hely szerint a szu­détaföld megszállása a következő módon történik: október 1­ 2-án a német haderő megszállja a délnyugati határtól, a cseh erdő déli részétől a Passautól északra ter­jedő részt; 2—3-án az északi határt, Bo­­denbachot, Rum­burgot stb.; 3—4—5-én az égeri tartományt a világhírű fürdőhelyek­kel, Asch-sal,­­ len­gevi lakóhelyével; 6—7- én az északkeleti sziléziai határt. A francia sajtó kitörő örömmel üdvöz­li a müncheni hírt és Mussolini és Hitler békeakaratát emeli ki azzal, hogy Hitler a közvetlen tárgyalások politikájával a leg­­n­agyobb sikert aratta és meggyőzte Prá-

Next