Kecskeméti Ellenőr, 1939. január (3. évfolyam, 1-24. szám)

1939-01-01 / 1. szám

Kecskemét, 1939 január 1. Ára 6 fillér. KECSKEMÉTI uttcccTifN s>oa.aTaa<Aa MAff>aiAS> Szerkesztőség és kiadóhivatal: Arany János utca 6 sz., hát. átjáró udvar, félemelet. Postatakaréki csekkszámla: 38.547. Telefon: 745. IM. évf­­i- s/ém Előfizetési árak: egy hóra 1.40 P, negyedévre 4.20 P, félévre 8­­. Akadályok A miniszterelnök úr újabb nyilatkoza­tai a készülő reformról némi homályt hagy­tak. Sok aggasztó tünet jelentkezik. Itt­­ott a késedelmet és a felmerülő felemás terveket már nagybirtokosaink ellenállásá­nak kezdik tulajdonítani. A mi nagybir­tokosaink hazaszeretetben elől járnak, a jobbágyfelszabadítás alkalmával belátt csuk­­jáak és önzetlenségüknek tündöklő jeleit adták. Akiknek őseik érdeme, azok szor­galma vagy saját szorgalmuk, vagy a sze­rencse a haza földjéből nagy darabokat jut­tatott, azok magasabb műveltségüknél fog­va is tudják, hogy ez a szép vagyon szá­mukra és utódaik számára Magyarországon a legbiztosabb. Hazafiságuknál, tudásuknál fogva egykép igyekeznek tehát arra, hogy ezt az országot minél több elégedett magyar óvja és védje. És ha a nép jobbléte érde­kében földbirtokuk egy részét más formájú vagyonná kell is változtatniok, a vagyon és jövedelme az övék marad, azt ismét a nemzet erősítésére használhatják fel más alakban, a nemzetet erősítve és tulajdonu­kat védve ama tömegek segítségével, me­lyek a földtulajdonban hálás osztályos tár­saikká válnak és amelyek boldogulására; egyetlen lehetőség a földhöz jutás, holott ők tudásuk és vagyoni erejük segítségével annak értékálló elhelyezését, jövedelmező­ségét házbirtokba, pénzgazdaságba, ipar­­vállalatokba elhelyezve is maguk és az or­szág javára biztosítani tudják, ahogy erre m­ás országok szemléltető példákat nyúj­tanak. Az akadályt tehát nem itt, hanem bi­zonyos bátortalanságban, részben a pénz­hiányban kell keresnünk. Erre mutat a miniszterelnök úr ama terve is, mely kis­bék­ét- rendszerrel kívánja a kérdést megol­dani. Ez azonban egymagában már nem célravezető megoldás. E sorok írója szak­­folyóiratban éppen 30 évvel ezelőtt indít­ványozta, hogy a nagybirtokosokat tör­vénnyel kötelezzék szántóföldjük bizonyos hányadának kisbérletek útján való haszno­sítására. Ha ez akkor megtörtént volna, ma sok kivándorolt magyarral volna erő­sebb a nemzet. A kishaszonbérletek rend­szere hasznos ott, a­hol tisztességes megél­hetést nem nyújtó törpebirtokok, közvetlen közelükben alkalmas nagybirtokok vannak, különösen ha ott egyidejűleg önálló és egészséges szövetkezetek alakításáról gon­doskodunk, melyek közösen szereznek be egy-egy kisgazdaság erejét meghaladó szük­ségleteket, közösen végzik az értékesítést, a gazdálkodás módjait, általában a terme­lés fokozását kényszer nélkül irányítják. Erre Dániában és más haladottabb mező­­gazdasági országokban viszonyainkhoz ala­kítható hasznos példákat találhatunk. Ma azonban ez már nem elegendő. A miniszterelnök úr legutóbb a földreform szót »földbirtokpolitika« kifejezéssel he­lyettesítette, magyarázatul adván az evo­lúciót. A fogalomhelyesbbítést elfogadjuk. Elsősorban nem az evolúció miatt, melynek gyors szükségességét a miniszterelnök úr is hangoztatta. Hanem főkép azért, mert nem­csak gazdasági és szociális intézkedésnek, hanem a nemzeti erő kifejlesztése és forrása kérdésének kell tekintenünk ama tényállást, melyet a kisbirtokszaporítás a nemzet szá­mára jelent. Kiterjedt országrészeinken el­uralkodott az egyke nemzetpusztító nya­valyája. Ott új vér kell az elmeszesedett nemzeterekbe. Véglegesnek tekinthető, vagy kevéssé csorbított határaink közelében az ősi gyepű intézményét korszerű alakban (de persze nem a szó Szálasi-féle értelmet­lenségében) erőteljes magyarság odatelepí­tésével meg kell oldanunk. És ezek olyan sorsdöntő kérdései hazánk és nemzetünk fennmaradásának, hogy ez előtt minden, tiszteletreméltó más érdeknek háttérbe kell szorulnia. És ha e célra egyes nagybirto­koknak százalékos és egyéb korlátozás nél­kül való igénybevételére lenne szükség, cse­réljük ki e birtokokat az ország más, ke­­vésbbé veszélyeztetett helyén fekvő nagy­birtokokkal. Más országrészeken viszont a mezőgazdasági népesség duzzadt fel an­­­nyira, hogy ott annak elegendő földet és munkát semmiféle mesterkedéssel sem ad­hatunk. E feszülő erejű magyar földműv­­esrétegek számára kell utat nyitnunk mun­kaerejük kifejlesztésére az áttelepítéssel, amíg duzzadó erejük sorvadásnak nem in­dul. És ez nemcsak szociális politika, nem­zetvédelem is. Erre tehát kell pénzünknek lenni. És hogy elég legyen, meg kell keres­nünk az alkalmas módokat, hogy aránylag csekély eszközökkel, bár a magántulajdon lényegének megkímélésével, minél nagyobb és minél gyorsabb eredményt érhessünk el. Nem épít az O­TI? Segíteni kell az ügyvédek építkezését Legnagyobb sajnálatunkra szolgál, de a jelen viszonyok között nem tudunk mást jelenteni, mint azt, hogy az OTI minden valószínűség szerint a jövő évben sem épít­kezik Kecskeméten. Nemrég Kecskeméten járt az OTI két benfentes faktora, akik a kecskemétiek sürgető kérdésére kijelentet­ték, hogy az OTI jelenleg elsősorban a Felvidéken fog építkezni és bármennyire indokoltnak tartják is a kecskeméti épít­kezést, arra előreláthatólag jövő évben nem fog sor kerülni. Ugyanezen faktorok kijelentették azt is, hogy az OTI-nak feltétlen kötelessége a kecskeméti építkezés, még­pedig foko­zott mértékben, de újabb türelmet kérnek, hogy ezekre az építkezésekre rövidesen sor kerüljön. Szeretnénk hinni, hogy az OTI vezető­sége nem osztja a fenti véleményt és végre valahára munkához juttatja azt az iparos­ságot, amely súlyos százezreket áldozott eddig mindne ellenszolgáltatás nélkül a Tár­sadalombiztosító Intézetnek. Ismételten hangsúlyoznunk kell, hogy az OTI-nak el­sősorban munkásházak építése a legfőbb feladata, csak­­ezután kerülhet sor a szék­ház és bérpalota építésére.­­ Az OTI tervével szemben itt áll az ügyvédi kamara terve. Az ügyvédek Nyug­díjintézete, amint már jelentettük, hajlan­dó Kecskeméten építkezni és ezt az épít­kezést azonnal megkezdeni, mihelyt a vá­rostól ingyentelket és téglában stb. meg­felelő hozzájárulást kap. A helyzet jelen­leg az, hogy az ügyvédek az első barátságos szóra megkezdenék az építkezést. Nem lehet mást tanácsolni tehát, mint ezt, hogy a város siessen segítségére ne csak az OTI-nak, hanem az ügyvédeknek is. Dr. Liszka Béla polgármester az új kórházról: Remélhetőleg a régi helyén és igen hamar megépül az új kórház Átadták rendeltetésének a kórház új, modern konyháját A városi belső kórházban dr. Liszka Béla polgármester tegnap délben ünnepé­lyes keretek között adta át a használatnak a közkórház modernül berendezett kony­háját. A meghívott vendégeket dr. Cserey Pechány Albin igazgató-főorvos fogadta és kalauzolta végig a kórházban. A kórház udvarán még az ősszel meg­építették a modern konyha épületét kb. 6500 pengő költséggel. A konyhában a leg­modernebb tűzhelyet állították be, mely magasállványú víztartállyal rendelkezik és így a konyha összes melegvíz-szükségletét költségmentesen szállítja. A hatalmas, fe­lülről fűthető tűzhelyen kívül 2 üjst és egy modern, rendkívül ötletesen megszerkesz­tett mosókészülék áll a konyhában. A kony­ha belső berendezése­­tűzhely, két üst.

Next