Kecskeméti Ellenőr, 1939. február (3. évfolyam, 26-48. szám)
1939-02-01 / 26. szám
Kecskemét, 1939. február 1.________________Ára 6 fillér._________________________Szerda III. évf. 26. szám KECSKEMÉTI^ lyCCCTUN FOUY9KA8 NAPILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Arany János utca 6 sz., Ivat- átjáró udvar, félemelet. Postatakaréki csekkszámla: 38.547. Telefon: 745. Előfizetési árak: egy hóra 1.40 P, negyedévre 4.20 P, félévre 8 P. Ez: földreform! » Eckhardt Tibor javaslata a magyar földkérdés megoldására VII. Összegezés összegezve az 1-től 14-ig felsorolt birtokkategóriák kisajátítás alá eső földjét, az alábbi eredmény adódik: 1. a külföldi tulajdonban lévő birtokokból 150.000 hold 2. zsidóbirtokból 385.000 » 3. hitelintézeti földbirtokból 85.000 » 4. részvény társasé vesületi, társulati stb. földbirtokból 80.000 » 5. kettős, vagy többes foglalkozású birtokosok birtokól 150.000 » 6. a kincstár tulajdonát képező birtokból 50.000 » 7. községi, városi és törvényhatósági földbirtokból 200.000 » 8. a köz- és magánalapítványi földbirtokból 150.000 » 9. a hitbizományi földbirtokból 350.000 » 10. a római katolikus egyházi és iskolai földbirtokból 350.000 » 11. a ref. egyházi és iskolai földbirtokból 15.000 » 12. adóssággal terhelt földbirtokból 970.000 » 13—14, rosszul művelt birtokokból és tartósan külföldön lakó birtokaiból stb. 65.000 » Összesen: 3.000.000 hold a felhozható ellenvetések cáfolata A fentiek szerint nyilvánvaló, hogy a földbirtokpolitikai célokra szükséges hárommillió hold föld rendelkezésre áll s kizárólag a kormányzati politikán múlik, hogy ez a földbirtokterület minden komolyabb ellenállás, vagy bárkinek a megkárosítása nélkül, a méltányosság és magántulajdon elveinek a teljes figyelembevételével, kisbirtokok létesítésére tényleg fel is használtassék. Kiemelem, hogy javaslatom annál inkább garantálja a reformhoz szükséges hárommillió hold földet, mert a nagybirtoknak egy egész kategóriáját teljesen számításon kívül hagyja s azt kizárólag tartalékként állítja be arra az esetre, ha bármi oknál fogva valamelyik birtokkategória az előre kontemplált földmennyiséget nem tudná rendelkezésre bocsátani. Az eddigiek során nem esett ugyanis szó az ezer holdon felüli tehermentes szabad forgalom birtokokról, holott az ezer holdon felüli szabadforgalmú birtokok összterülete 1.932.562 hold, amiből a kisbirtok alakításra alkalmas szántó, rét és legelő együttes területe 1.358.099 holdat tesz ki. Nyilvánvaló, hogy szükség esetén a nagybirtoknak ebből az ezer holdnál nagyobb, teljesen érintetlen kategóriájából még bőven lehetne meríteni. Erre előreláthatólag szükség is lesz, mert az 1-től 14-ig felsorolt birtokkategóriák csekély mértékben ugyan, de részijén fedik egymást s így kétségtelenül lesznek olyan birtokok, melyek jelen javaslatomban kétszer vétettek számításba. Ilyen eset előfordul az adóssággal terhelt birtokkategóriában, amely egyéb birtokkategóriákban részben már szerepel. A kétszeres számbavétel azonban mégsem lehet jelentékeny és hozzávetőleges számításom szerint 150.000 hold alatt marad, mert javaslatom főleg a korlátok forgalmú birtokokat óhajtja a földbirtokrendezés keretébe bevonni, ez a birtokkategória pedig aránylag csak igen csekély mértékben van kölcsönökkel megterhelve. Másik hibaforrás lehet az, hogy a kettős és többes foglalkozású földbirtokosok részben a zsidó birtokosok között is számításba vétettek. Ez a kettős számbavétel azonban az 5. pont szerint kisajátítandó kettős és többes foglalkozású birtokosok földjének legfeljebb egyharmadára, vagyis 50.000 holdra terjedhet ki, s így számításom szerint legfeljebb 200.000 hold lehet összesen az a földterület, melynek rendelkezésre bocsátására az ezer holdon felüli tehermentes szabadforgalmú földbirtokokat kell majd kötelezni. Minthogy a 3000 holdon felüli szabad forgalmú latifundium szántóterülete egymagában 511.166 holdat tesz ki, nyilvánvaló, hogy bekapcsolva a szükséges mértékig a latifundiumnak ezt a kategóriáját is, a szükséges 3.000.000 hold föld bőségesen rendelkezésre áll. Minthogy az ország egyes vidékein a különböző nagyságú birtoktípusok helyes arányát is biztosítani kell, nem is volna kívánatos, hogy a latifundiumnak ez a kategóriája teljesen kihagyassék s nézetem szerint a szabadforgalmú tehermentes latifundiumokat az egyes vidékeken netalán jelentkező aránytalanságok megszüntetése során kell majd bevonni, a mutatkozó szükség szerint, a földbirtokrendezés keretébe. (Folyt. köv.) Kossuth Lajos szobrának csak a városháza előtt lehet helye! Érdekes felszólalások az év első városi közgyűlésén A törvényhatóság ezévi első közgyűlését tegnap délután tartották meg meglepően nagy érdeklődés kíséretében. A karzaton az egyik leányiskola növendékei foglaltak helyet és hallgatták végig a gyűlés lefolyását, melyről iskolai dolgozatot kell majd írniok. Egynegyed öt órakor nyitotta meg a közgyűlést dr. Kiss Endre főispán. A december hónap közigazgatásáról szóló polgármesteri jelentést Harkay Béla főjegyző olvasta fel. A jelentésben a polgármester bejelentette, hogy a IV. honvéd jegyesdandár parancsnokság nevében vitéz Iluszkay tábornok, hadtestparancsnok köszönetet mondott Kecskemét város polgárságának az őszi nagy eseményekkor tanúsított magatartásáért, amikor nagy előzékenységgel, igaz magyar szeretettel adott szállást a sokszorosodott honvédség részére. A legfőbb szolgálat nevében mondott köszönetet. A polgármester jelentésében hálatelt szavakkal emlékezett meg a Rongyos Gárda tagjairól, köztük a hősi halált halt Szabó Józsefről és Mészáros Ferencről. A kegyeletes szavakat a közgyűlés felállva hallgatta végig. Ugyancsak a város közönségének köszönetét és háláját tolmácsolta az »illavai«-aknak is, majd Koncz József főhadnagynak, aki életének feláldozásával tett tanúbizonyságot a magyar föld szeretetéről. Bejelentette továbbá a polgármester, hogy a kormányzó úr engedélye alapján a közeljövőben sub auspiciis gubernativos avatják doktorrá dr. Sántha Györgyöt, akinek személyében először ér ilyen magas kitüntetés kecskeméti fiút. A polgármesteri jelentéshez vitéz dr. Papp István szólalt elsőnek hozzá, aki kijelentette, hogy Kecskemét város polgármestere a múltban, úgy a jövőben is teljesíteni fogja történelmi feladatát és hazafias kötelességét. Annak a reményének adott kifejezést, hogy a IV. honvédhadtestparancsnokságtól elszakadt Kecskemétet katonailag tovább fejlesztik. Indítványára a közgyűlés köszönetet mondott vitéz Ruszkay Jenő tábornok-hadtestparancsnoknak, valamint a kecskeméti tisztikarnak, amely a válságos, történelmi órákban atyai gondosságot tanúsított a legénységgel szemben. Dr. Horváth Ödön a Rongyos Gárda tagjainak mondott köszönetet és kijelentette, hogy Kecskemét városa soha sem felejti el, mit tettek a hazáért. Sándor István a polgármesteri jelentéssel kapcsolatban szóvátette, hogy a fennálló törvény értelmében minden városién