Kecskeméti Ellenőr, 1939. április (3. évfolyam, 74-97. szám)

1939-04-01 / 74. szám

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Arany János utca 6 sz., hát. átjáró udvar, félemelet. LEVÉLTÁRA Kecskemét, 1939 április 1. Ára 6 fillér. Szombat III. évf. 74. szám KECSKEMÉTI/­ SOCCETUN VODNIKAI NAPILAP Postatakaréki csekkszámla: 38.547. Telefon: 745. Előfizetési árak: egy hóra 1.40­0, negyedévre 4.20 P, félévre 8 P. Dolgozzunk többet és politizáljunk kevesebbet! A kormányzó nagyjelentőségű beszéde Magyar terület kellene a szlovákoknak A világpolitika új hírei Az Országos Alföldi Bizottság ülésén Horthy Miklós kormányzó nagyjelentőségű beszédet mondott: A kormányzó beszéde — Minden állam vezetésének és min­den kormányzatnak természetesen első kö­telessége az életszínvonal emelése, oly mó­don, hogy alulról fölfelé valamennyi tár­sadalmi osztálynak több jövedelmet biz­tosítson, tehát az ország gazdagságát nö­veljük. Természetesen az életszínvonalat nem lehet úgy növelni, hogy attól az ál­lampolgártól, akinek van valamije, a vagyo­nát vagy annak egy részét egyszerűen el­vesszük és másnak odaadjuk, hanem gon­doskodni kell arról, hogyan tehetjük az országot egészében gazdagabbá. — Nekünk — mondotta a kormányzó — Kárpátalja visszacsatolása életkérdés volt. Kárpátalja legnagyobb része erdő. Az ottani lakosság másból, mint favágásból nem tud élni. Ha ezeket az erdőket kivágják, természetesen karszt lesz ebből a vidékből és ha egy évben sok hó esik, hat hét helyett három nap alatt folyik le a síkságra és minket, mint az ürgét, kiönt az Al­földön és ismét mocsár lesz az Alföld. Ha karszt lenne a Kárpátaljából, kiszáradnának a fo­lyók, kiszáradna a Tisza és az Alföld siva­tag lenne. Ezért volt nekünk életkérdés Kárpátalja visszaszerzése. — Hogy a Kárpátalja mit nyújt gaz­dasági szempontból, azt már évtizedekkel ezelőtt megállapították és azt is, hogy kö­rülbelül mennyi köbméter vizet lehetne tá­rolni, ami elegendő ahhoz, hogy az Alföldet egész éven át öntözzük vele, hogy a Ti­szát fölfelé minél messzebb hajózhatóvá tegyük és hogy kihozzuk belőle azt a ló­erőt, ami lehetővé teszi nemcsak az ország egy részének villamosítását, hanem gyárak létesítését is, elsősorban Kárpátalján, amely gyárak azután az így termelt olcsó áram­mal kitűnően dolgozhatnak.­­ Mindez különben lehetőséget ad bizonyos gazdasági átállításra is. Azok ugyanis, akik nagybirtokukból leadnak, vagy akiknek birtokából telepesek számára kihasítanak, részt veh­etnek ilyen gyárak ala­pításában. Éppen most, amikor mélyen bele kell nyúlnunk a zsebbe, hogy minden eshe­tőségre felkészüljünk, nagyon kell vigyáz­nunk arra, hogy ne álljon be a gazdasági életben visszaesés, legalábbis, hogy az minél kisebb irányú legyen. Hadseregünknek, hogy tökéletesítsük, még egyre s másra szüksége van. Hogy a Honvédség ezt megérdemli, azt láttuk. — Az az érzésem, hogy falunkat ré­g magyar-szlovák határmegállapító bi­zottság budapesti tárgyalásai ezúttal sem jártak sikerrel. A kiadott hivatalos jelen­tés szerint a magyar kormány javaslatára válaszként a szlovák delegáció kereken igényt jelentett be magyar területre, mit a magyar delegáció kereken visszautasított. A szlovákok kormányuktól új utasítást kér­tek. Magyar szempontból másik jelentőség­­teljes esemény, hogy a tegnap délutáni mi­nisztertanács törvényjavaslatot fogadott el, amely lehetővé teszi, hogy a nagybirtokokat átmenetileg felügyelet alá helyezzék és azokon kényszergazdálkodást vezessenek be Rendkívüli intézkedéseket léptetnek élet­be a vendéglői iparengedélyek és az ital­mérési jog terén. A zsidók számára eltilt­ják a keresztény egyházakkal kapcsolatos tárgyak készítését és árusítását. Lengyelország az előtérben A világpolitikai események közül ki­emelkedik Beck lengyel külügyminiszter szombati londoni útja. Úgy tudják, hogy Becket Párizsba is meghívták. Az angol alsóházban kérdést intéztek a kormányhoz szándékozik-e más országokkal olyan szer­ződést kötni, hogy ne szállítsanak Német­országnak hadianyag gyártásához szükséges nyersanyagot. Chamberlain egy szóval vá­ren rosszul vezették. A legnagyobb hiba talán az volt, hogy pazarolták a magyar vért, akkor is, amikor arra nem volt szük­ség; nem a tatárjárás vagy a törökdúlás idejében, hanem később. A magyarban an­­­nyi volt mindig a harci készség, hogy azt m­indenki kihasználta és bárhol is volt há­ború Európában, akárhol kellett meghalni, ott magyar csapatok álltak. És így volt ez a világháborúban is.­­ Most azután hozzá kell látni minden olyan munkához is, amelyet eddig lenéztünk és ha gazdagok leszünk, a magyar faj te­hetségével csodákat tudunk majd művelni Ehhez két dolog szükséges: minél több pozitív munkát kell és — ezt aláhúzom — m­inél kevesebb negatív munkát szabad vé­geznünk. Vagyis: dolgozzunk többet és po­litizáljunk kevesebbet. A kormányzó még megemlékezett az Alföldről, mely eddig mindig a legkeveseb­bet kapott, akár utakról, akár iskolákról, akár szociális intézményekről volt szó. faszolt: nem. Ifjabb jelentések Újabb jelentések szerint London re­pülőterén egy repülőgép szállt le, mely több cseh menekültet hozott Az angol ha­tóságok megtagadták az ott tartózkodási engedélyt és megparancsolták az utasoknak, hogy szálljanak vissza a repülőgépbe. Ezek azonban kijelentették, hogy akkor menet­közben kiugranak a gépből. Erre a pilóta nem volt hajlandó elindítani a motort. A Kurier Warsawski arról ír, hogy a lengyel-német viszonyt nem szabad meg­zavarni és ha akadályok vannak, azokat le kell győzni. Lengyelország hajlandó ugyan­azon engedményeket adni 250 ezer német alattvalójának, mint amit Németország ad a másfélmillió lengyel alattvalónak. Párizsi jelentés szerint Beck elfogadta Bonnet meghívását, de nem a londoni úttal kapcsolatban, hanem egy későbbi időpontra, amit még nem állapítottak meg. Angliában három városban bomba rob­bant, amik nagy károkat okoztak. A rend­őrség ír tettesekre gyanakszik. A MÁV jelentése szerint a Budapest ,Miskolc és a Budapest—Salgótarján kö­zötti vonalakon ma reggel helyreállt a for­galom, ami az árvízveszély miatt tegnap szünetelt. Mit nem akarnak a szlovákok? Elavult vágóhidunk miatt elesünk a vágott állat exportjától Dr. Vásáry József, vágóhidunk igaz­gató állatorvosa nem győzi kidolgozni az egyes városok vágóhídjainak építési terveit. Ugyanakkor az ország egyik legrégibb, leg­­elavultabb, legpiszkosabb vágóhídjának a vezetője... Vágóhídunkat nem kell bemutatni a közönségnek, mindenki tudja, milyen tart­hatatlan állapotok uralkodnak ott. Azt azonban kevesen tudják, hogy az elavult vágóhíd milyen nagy veszteséget jelent a városnak.

Next