Kecskeméti Ellenőr, 1939. augusztus (3. évfolyam, 173-196. szám)

1939-08-01 / 173. szám

Kecskemét, 1939. augusztus 1. Ál*3­0 fillér. Kedd III. évf. 173. szám KECSKEMÉTI/^ gll^ A A­QHp ^Ap Vp S% F ÜLLEPLEM VOUfIKAIN­APILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Arany János­ utca 6 sz., hát. átjáró udvar, félemelet. Postatakaréki csekkszámla: 38.547. Telefon: 745. Előfizetési árak: egy hóra 1.40 P, negyedévre 4.20 P, félévre 8 P. 1100 mázsáról 300-ra zuhant a barackfelhozatal A vörös szilva tragédiája: ma eladatlanul vissza­vitték - Igen szigorúan vizsgál a kecskeméti növényvédelmi szolgálat-Kezdjék későbben a piacot — A Kecskeméti Ellenőr piaci tudósítása — A piac súlypontja a barackról áttere­lődött más gyümölcsökre. Amíg vasárnap még 1151 mázsa rózsabarackot hoztak fel, addig ma már csak 335 mázsa rózsabarack volt a piacon. Vasárnap meglehetősen élénk, üzlet alakult ki a barackból, az apróbb­­szeműeket is vették, ma azonban már csak böngészték­ a kereskedők a barackot, mert a legtöbbnek már nincs szállítási engedélye, így jelentős tételeket vettek f­el szeszfőzési célokra, főleg a nagykőrösi Gschwind­l-gyár mely most először jelent meg a kecskeméti piacon. A termelők előadása szerint még van barack a fákon, ha nem is nagy mennyi­ségijén. A minőség mindenesetre már nem­ a megszokott jó. Amint eltűnt már a piac­ról teljesen a kajszi, úgy fog lassanként eltűnni a rózsabarack is, de biztosra lehet venni, hogy még egy hét múlva is vásárol­ható­ lesz vagont megtöltő mennyiségben is. A vörösszilva tragédiája bekövetke­zett. Vasárnap főként a Leitner-cég vásá­rolta kilónként 5 fillérért és fel is vette a piacra hozott áru túlnyomó részét, a töb­bit is eladták az utolsó szemig a gazdák. A cég a szilvát olyan országba akarta kül­deni, hol növényvédelmi szempontból nincs vizsgálat, mégis a helyi növényvédelmi szolgálat nem engedte útnak indítani a 114 mázsa vörösszilvát, hiába volt minden ér­velés. Ez a körülmény teljesen rányomta bélyegét a mai piacra, amennyiben a ke­reskedők már nem vásároltak és a gazdák eladatlanul visszavitték a vörösszilvát. A szilva sorsa, most már többször je­lentettük, teljesen bizonytalan. Súlyos sé­relem, hogy a nyári aszalót csak augusztus 10-től lehet kiszállítani, mert eddig az ideig az aszaló már nagyobb részben le fog érni. A későbbi szállítás is kétséges azért, mert a szilvát Németországban 30 márka autonóm­ vám terheli a múltévi 10 márká­val szemben, így ha lesznek is kiviteli en­gedélyek, akkor sem fogja tudni használni a német importőr. Az illetékesek dolga közbelépni az igen magas vám leszállítása érdekében. Szilvára még nincsenek kiviteli enge­délyek, viszont a szőlőre már megjöttek, de míg szilva lenne, szőlő még nincs olyan mennyiségben, hogy szállíthatnák. De ha lenne is, akkor sem tudnának mit kezdeni vele, mert a németek éppen még a szőlőre nem állapították meg az átvételi árakat. A kereskedők a fenti eseten kívül is panaszkodnak a helybeli növényvédelmi szolgálatra, amely most i­gen szigorúvá vált és előfordult, hogy barackot, almát sem engedett útjára. Ez természetesen nagy veszteséget je­lent és bizonytalanná teszi a kereskedelem kalkulációját, megdrágítja az exportot, am­e­lynek végeredményében a termelő látja a kárát. Ugyanezek a jelenségek kísérik azt­ a körülményt is, hogy a németek rendsze­resen dobják vissza a szállítmányokat, már nemcsak a barackot, hanem az almát is. A piac kérését tolmácsoljuk, amikor indítványozzuk, hogy a piacot kezdjék már későbben. A felhozatal egyre kisebb lesz, ez sem indokolja a túl korai kezdést, de ezenfelül több kereskedő csak reggel haj­landó átvenni a gyümölcsöt, amikor már a nappali világításban láthatja annak minő­ségét. A piacnak hajnali 3 órakor való kezdése feltétlen célszerűnek látszik. 400.000 pengős kölcsönt vesztet a város, hogy alkalmazottait zavartalanul fizethesse Kecskemét egyik súlyos pénzügyi pro­blémája a városi tisztviselők és alkalmazot­tak illetményeinek folyósítása. A város ugy­anis nehéz pénzügyi helyzete miatt csak kisebb-nagyobb (inkább nagyobb­ késede­lemmel tudja fizetni alkalmazottait. Kecs­kemét város vezetőségének törekvése már évekkel ezelőtt arra irányult, hogy hitel­művelettel hidalja át a nehézségeket. Ezt azonban eddig különböző nehézségek mi­att nem lehetett megtenni. Most azután a Kecskeméti Magyar Kereskedelmi Bank rt. ajánlatot tett a városnak, hogy az illet­mények folyósításának céljára hajlandó köz­vetlenül a városnak kölcsönt nyújtani. Dr. Nyúl Tóth Pál h. polgármester ennek a kérdésnek a megbeszélésére érte­kezletet hívott össze, amelyen résztvettek a Kecskeméti Kereskedelmi Iparhitelintézet és Népbank, a Kecskeméti Magyar Keres­kedelmi Bank rt., a Kecskeméti Takarék­­pénztár Egyesület és a Magyar Általános Hitelbank kecskeméti fiókjának vezetői,­­akik a legnagyobb készséggel ajánlották fel szolgálataikat Kecskemét városának. Hiva­talosan is fel fogják kérni az említett pénz­intézeteket, hogy Kecskemét városának az illetmények folyósítására 400.000 pengős kölcsönt nyújtsanak. Bizonyosra vehető, hogy szeptember 1-én a város a kölcsön folytán már abban a helyzetben lesz, hogy pontosan folyósíthatja az illetményeket. Kecskeméti cserkészlányok közt a Béke Táborában Elhozzák norvég és angol társnőiket lányaink, akiknek igen nagy sikerük van a világtáborban A Béke Táborában felejthetetlenül szép az élet. Mintha a világjamboree sátoror­szága támadt volna fel, csakhogy a mókás, jókedvű fiúk helyett most mosolygó, bol­dog cserkészleányok kacagása kel verseny­re a gödöllői cserkészerdő énekl­ő madár­­seregével. Edzett, lelkes, százszázalékig cserkész­lányok gyűltek össze. Huszonöt nemzet Leányai, akik első­sorban a világ politikusai-

Next