Kecskeméti Ellenőr, 1939. október (3. évfolyam, 223-246. szám)

1939-10-02 / 223. szám

Kecskemét, 1939. novem­ber 2 óra 6 fillér. Hétfő III. évf. 223. szám BK! II­I Mill Mil 'HI I Szerkesztőség és kiadóhivatal: Arany Ján­os­ utca 6 sz., hát. átjáró udvar, félemelet. Postatakaréki csekkszámla: 38.547. Telefon: 745. Előfizetési árak: egy hóra 1.40 P, negyedévre 4.20 P, félévre 8 P. Gróf Ciano Berlinben nem a háborúról, hanem a békéről tárgyal A pápa szózata a lengyel néphez - „Németország lett a földkerekség­­ második legnagyobb szláv állama“ - Éles megnyilatkozások a világsajtóban s Két huszonnégy óra történetét kell ösz­­szefoglalnunk az alábbi sorokban. .Munkánk nem nehéz, mert a legközelebbi múltban nem történtek nagy események, a háború átterelődött diplomáciai útra, a diplomáciai tárgyalásokról pedig köztudomás szerint csak a­ legszűkebb jelentéseket szokták ki­adni, ha egyáltalán értesítik is azok ered­ményéről a nagyközönséget. Ciano Berlinben Egyetlen kiemelkedő esemény történt: gróf Ciano olasz külügyminiszter Berlinbe való meghívása. Az olasz lapok most már bővebben foglalkoznak ezzel az élttal és megállapítják,, hogy Ciano Berlinben nem a háborúról, hanem a békéről tárgyal. Cianot tájékoztatni fogják a moszkvai tár­gyalások lefolyásáról és eredményéről. A Messaggero szerint nem fenyeget az a ve­szély — amiről sokan beszélnek — hogy a szerződés megnöveli a bolsevista veszélyt Európában, mert megnyugtatásul szolgál­hat Hitler azon kijelentése, hogy a szerző­dés a két ország belpolitikai kérdését nem érinti. Ugyanezen lap szerint a Duce küz­dött nagy sikerrel a bolsevizmus ellen, de ugyanakkor elsőnek ismerte el a Szov­jet­uniót. A nyugati hatalmak sajtója is úgy tudja, hogy Olaszország­ nem változtatja meg eddigi álláspontját, megmarad a láb­hoz tett fegyver és a munka békepolitikája mellett. Úgy tudják a ny­ugati lapok, hogy Ciano berlini útja összefüggésben van a moszkvai paktumban jelzett békeakcióval. Londoni vélemény szerint Berlin Cianót kéri fel, hogy Angliában a békeakció szá­mára a talajt előkészítse, esetleg a béke­­tervezetet Londonba, vagy Párizsba eljut­tassa. Hírek csatája Amíg az egyes fővárosokban lázas dip­lomáciai tárgyalások foly­nak, addig az illető országok újságjai különböző feltevésekről írnak éspedig egyre izgatottabb, élénk­ül­ hangnemben. A német sajtó leszögezi, hogy Német­sz­ág és a Szovjet közé a jövőben már nem lehet éket­ verni és hogy a lengy­el háborús veszély további hangoztatása a végleges határ megvonása után a Szovjet megtá­madását is jelentené. A német lapok utal­nak Hitler dan­zig­i beszédére, amelyben a Führer kijelentette, hogy Anglia és Fran­ciaország felé nincsenek igényei, de az el­dobott kesztyűt felveszi és ha kell, fok­tatja a harcot a végső győzelemig. A francia sajtó szerint a francia had­sereg most abban a helyzetben van, hogy Az angol lapok és a rádió közzéteszik a statisztikai adatok alapján, milyen lett az új határ megállapításával Németország összetétele. A német birodalom 19—20 mil­lió lakost kapott most, a Szovjet 16—16 milliót. A németekre eső részen a másfél milliónyi némettel szemben 18 millió len­ Genfi jelentés szerint a Szovjet haj­landó biztosítani a Balkán-államok semle­gességét, ezzel szemben kizárólagos uralmat követel a Fekete tengeren azzal, hogy a Dardanellákét zárják el az idegen hajók elől és csupán az orosz hadihajók számára tartsák nyitva. A svájci lapok szerint a Balkánon egyre csökken a nyugati hatalmak befolyása és mindjobban előtérbe lép az Olaszországhoz való közeledés szü­kséges­­sége. A mai jelentések számolnak be arról »szörnyű választ adjon a német-szovjet fe­­nyegetésekre katonai téren is«. A francia lapok írják: »Nincs olyan francia, aki ne szerelne le szívesen, de olyan nincs, aki ne tudná, hogy ha most leszerelne, két-há­rom, vagy hat hónap múlv­a megint hadba vonulhatna. Ez a játék pedig kissé fá­rasztó,e­gyes és egyéb szláv nemzetiség lakik. A német birodalom területén élő szláv ki­sebbségek száma így 29 millióra emelke­dett, ami az egész 105 milliónyi népesség 28,6 százaléka. »így lett Németországból — írják és mondják — a földkerekség­­ második legnagyobb szláv állama.« vígasztaláét. A felebaráti szeretet és az igazság adhatja vissza a ma vergődő világ­ a­inak a békét, amelyet olyan aggódva várnak a népek és amelyért az egész világon buz­gón imádkoznak az Istenhez, a világ egye­düli Urához.E­szédet mondott, és kifejtette, hogy őt vér­ségi kötelékek fűzik a magyar szabadság­hoz, mert anyai nagyapja két testvére 1849- ben sra­rcolt a magyar honvédek frontján a lengyel légióban és mindkettő magyar földön hősi halált halt. Raczkie­iicz meg­rázó magyar és lengy­el tragikumként je­lölte meg, hogy a magyar fégetlenségért­ és szabadságért elesett lengyel harcos tete­me idegen ország földjében ,porlad: Szlo­vákiában­ és Romániában...)­z is, hogy a párizsi, londoni, de az amerikai sajtó is egy­értelműleg nemmel válaszol a moszkvai békekezdeményezésre. Apró, de fontos hírek Mai jelentéseink szerint Ciano tegnap este tárgyalásokat folytatott Ribbentrop je­lenlétében Hitler vezér és kancellárral Az­után Ribbentropnál vacsorát fogyasztott el. Idézünk az­­észt sajtóból is, amelyből az a megkönny­ebbülés látszik, hogy elodá­­zódott a Szovjet és az É­sztország közötti Németország nemzetiségei A pápa szózata a lengyelekhez XII. Pius pápa fogadta az Olaszor­­­szágban tartózkodó lengyeleket és hozzá­juk beszédet intézett. Ezt mondotta töb­bek között: »Mint a virágok a vastag hó­takaró alatt várják a tavasz lágy fuvallatát, ti is bizakodó imával várjátok a mennyet Az új lengyel elnök és a magyarság Mai jelentésünk között emlékezünk meg arról, hogy a Moscicki lengyel köztár­sasági elnök lemondása után új köztársasági elnökké emelt Raczkievvicz volt miniszter kezébe Párizsban letette az esküt az új lengy­el kormány , amely a régi hazában erős ellenzéke volt a megszűnt kormánynak és Moscickinek. (Raczkievvicz, az új lengyel köztársa­sági elnök, régi barátja Magyarországnak. 1934-ben részt vett a tokaji szüreten, de­ A Szovjet és a Balkán

Next