Kecskeméti Ellenőr, 1940. március (4. évfolyam, 50-72. szám)

1940-03-01 / 50. szám

Kecskemét, 1941­. március 1. Ara 6 fillér, Péntek, IV. évfolyam, 50. szám. lyCCCTION VOUTIKAI NAFILAF Szerkesztőség és kiadóhivatal: Arany János­ utca 6. sz. hát. átjáró udvar, félemelet. Postatakaréki csekkszámla: 38.547. Telefon: 745. Előfizetési árak: egy hóra 1.40 P, negyedévre 4.20 P, félévre 8 P. Francia vélemény szerint: Mussolini nem akarja, hogy a mostani háborúban bármelyik fél győzzön Olaszország hadihajókat akar küldeni a Fekete tengerre - Kiéleződött az angol­olasz viszony - A finnek megtartják Viipurit (A Kecskeméti Ellenőr háborúval kap­csolatos és katonai vonatkozású minden közleménye a MTI hivatalos jelentésein alapszik.) Akik azt állítják, hogy csodák ma már nincsenek, alaposan tévednek. A finn-orosz Német jelentés szerint az orosz csapa­tok 15 km-re vannak Viipuritól, melyet állandóan lőnek. Három irányban támadják a finnek állásait, főként a Viipuri előtti háború mutat fel olyan csodákat, ame­lyekre senki sem gondolhatott és amelye­ket a történelem az idők végezetéig arany­lapjain fog megörökíteni. Csoda, hogy a finnek még mindig állanak és csoda, hogy a kék-fehér zászló leng még mindig Viipuri ormain­ szigeteket, de a finnek valamennyi táma­dást visszaverték. A finnek új védővonala gránitból készült, amely tökéletes védelmet nyújt még a tankok ellen is. Finn sikerek A VEZÉR Húsz évvel ezelőtt a Trianon börtöné­­be kényszerített ország romjain kellett új otthont építenie a nemzetnek. Horthy Miklós ennek a szinte megfoghatatlanul nagy teljesítményt kívánó munkának állt az élére. Politikailag, erkölcsileg, kultúrában és gazdasági életben egyaránt érezhető volt a serkentő, vezető, irányító hatás, amely a kormányzóból a nemzet felé áradt és húsz év múltán a megnagyobbodott haza való­ságával és reménységével állunk az elkö­vetkező évtizedek eseményei előtt. Mind­­annyiunk emlékezetében van a kormányzó szolnoki megnyilatkozása, amelyben az Al­földnek e dzsentriszellemtől átitatott sas­fészkében utat mutatott a magyar ifjúság­nak a gazdasági pálya megbecsülése felé és ezzel legmagasabb helyről adott kifeje­zést annak, hogy nemzetünk jövőjének egyik legfontosabb záloga és legjelentősebb biztosítéka, smt az erősödő és fejlőd­ő gaz­dasági életben a magyar és keresztény­ fia­talság a maga tevékenységi körét látja. Tekintetünk, mint húsz év előtt, ma is bizakodással nyugszik kipróbált, hű és bölcs vezérünk, Magyarország kormányzó­jának, Horthy Miklósnak alakján. Kor­mányzónk megszilárdította a jogrendet, új­játeremtette az alkotmányos életet, amely­nek nemzeti, keresztény és magyar tartal­mat adott, és emberi értékének súlyával és varázsával külföldön megalapozta és biz­tosította Magyarország presztízsét. És me­gint fényesre igazolta a magyar történelmi lét jogát. Megint birodalmat kötöző, vonzó és nyűgöző erőt töltött abba a szent szim­bólumba, amely e táj népeinek már annyi boldog és termékeny békességet adott­ Szent István magyar koronájába. A magyar lelkek áhitatos ünnepein, a kormányzó húszéves országlásának jubi­leumán a magyarság vezére, Horthy Miklós nemes alakja és férfias arcéle mint a ma­gyar történelmi hivatás legméltóbb szim­bóluma jelenik meg a művelt emberiség előtt. Kiéleződött az angol-olasz viszony A háborús frontról csak a fenti hír számol be, a diplomácia frontjáról már több hír érkezik. Az olasz sajtó szerint az angol-olasz kereskedelmi tárgyalások igen nehézkesen haladnak előre. Anglia mereven ragaszkodik elhatározásához és az Olaszor­szágnak szállítandó szénért hadfelszerelési cikkeket követel, amelyekre pedig Olasz­országnak is szüksége van. Ezenfelül Anglia nagyon szétteríti a tárgy­alásokat és azoknak politikai színezetet is akar kölcsönözni. A francia sajtó felette elégededetlen Olaszország magatartása miatt és attól tart, hogy Róma szolidaritása Berlin iránt ismét elmélyül. Párizsban úgy tudják, Mussolini nem akarja, hogy a mostani háborúban bár­melyik fél győzzön. Jelentős diplomáciai lépésnek kell mi­nősíteni Olaszországnak a török kormány­hoz intézett kérelmét. Eszerint Olaszország a montei egyezményre hivatkozva kéri, hogy hadihajókat küldhessen a Fekete­tengerre kereskedelmi hajóinak megvédé­sére. Olaszországot nem hagyhatja közöm­bösen, amik a közelkeleten és a Balkánon történhetnek és a montei egy­ezmény értel­mében épolyan jogai vannak, mint az egyezményt aláíró többi hatalomnak. A német-olasz viszonyra enged követ­keztetni egy olasz ezredesnek a német ifjú­sághoz intézett beszéde. Az ezredes kije­lentette, hogy a Hitler-ifjúság és az olasz fascista ifjúság lesznek a döntő tényezői a történelemnek. A német élettér-elv A Berliner Börsenzeitung igyekszik rá­világítani, mit ért Berlin élettér-elmélet alatt. Ez három alapelven nyugszik. Az első szerint a német élettérben Németország mellett élő népek és államok szabadon ala­kíthatnák ki fejlődésük vonalát és helyze­tük biztosítva volna. A második szerint az élettérben összetartozó népeket természetes rendjük szerint kellene összehangolni és így az eddiginél sokkal egészségesebb szer­vezet állna elő. Az itt élő kis népek le­mondanának »túlfűtött nacionalizmusukról«. A harmadik alapelv szerint az élettér népei számára ellenálló képességet biztosítanak és biztos piacot teremtenének, a negyedik szerint az élettér mentes volna minden bel­ső ellenségeskedéstől és feszültségtől,­­nem hagyna több problémát a kis államok sza­badságára, függetlenségére és önállóságára vonatkozólag­.

Next