Kecskeméti Ellenőr, 1940. július (4. évfolyam, 147-173. szám)

1940-07-01 / 147. szám

Kecskemét,­ 1940 július 1. Ara 6 fillér Hétfő, IV. évfolyam, 147. szám. KECSKEMÉTI 8­4 A . W­TA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Postatakaréki csekkszámla: 38.547. Előfizetési árak: Arany János­ utca 6. sz. hát. átjáró udvar,---------------Telelem-745------1 egy bóra 1.40 P, negyedévre 4.20 P, félemelet. \ ^ ^ r. ,jr.,­­félévre 8 P. --------- |\Lb 1 0TT000Tvan Lo V 7 7 /— Kommunista forradalom Romániában A román katonaság belelőtt a kommunista tömegbe, igen a halott - Berlin és Róma azt ajánlja Magyarországnak és Bulgáriának, hogy várjanak türelemmel, mert eljön az idő, amikor követeléseiket békésen lehet megvalósosítani­­ Összetűzés a megszálló orosz és a kivonuló román csapatok között Bukarest cáfolja a magyar és a román határon állítólag előfordult incidenseket (A Kecskeméti Ellenőr háborúval kap­csolatos és katonai vonatkozású minden közleménye a MTI hivatalos jelentésein alapszik­.) Romániából izgatott, lázas események­ híre érkezik. A világháború torzszülöttje halálos sebet kapott, a jelekből az látszik, mintha az utolsókat rugdalná. Mestersége­­sen, erőszakosan kiduzzasztott testébe bele­­harapott az orosz,­­ most pedig feltámadt belső ellensége is és tépi, szaggatja testét. Magyarország nem mehet el közömbösen az események mellett, nemcsak azért, mert közvetlen szomszédja Romániának, hanem főként azért, mert négymillió elszakított magy­ar sorsa került a legszorosabb kapcso­­latba a román ügyekkel. A forradalom sá­­tánja eltépte a láncait Romániában, már alig ismer gátat, feltétlen szükséges tehát, hogy megvédessék az ottani magyarság ér­­deke, élete. A magyar kormány egészen biz­­tosan meg­ fogja találni azokat a módokat, amelyekkel a magyarság érdekei megvéd­­hetők, igényeik kielégíthetők. Ezekben az órákban, amelyek talán évszázadokra nyom­­ják rá bélyegüket, a magyar nép egysége­­sen áll kormányának külpolitikai vezetése mögött és megnyugodva készül elfogadni azt a döntő szót, amely kimondása egyedül csak a magyar kormányzat joga és köte­­lessége. Véres zavargások Romániában • Bukaresti jelentés szerint az oroszok bevonulása alkalmából több helyen zavar­­gások voltak. A csernovitzi zsidó lakosság kövekkel megdobált a kivonuló román ka­­tonákat, akik fegyverrel válaszoltak. Kolozs­várott nagy tömeg vonult fel az utcákon és hangosan követelte, hogy Románia szálljon azonnal hadba a Szovjet­­ellen. A tüntető­­ket a rendőrség szórta szét. Román cáfolat határ­incidensekről A MTI jelenti Bukarestből, hogy a román propagandaminisztérium közlése sze­­rint nem felel meg a valóságnak az a hír, hogy a román-magyar és­ a román-bolgár határon incidensek történtek. Cáfolják azt is, mintha a Szovjet a Dunán és a Fekete tengeren Romániától tengeri bázisokat kért volna. A MTI jelenti Bukarestből, hogy teg­­nap Galabian véres kommunista tüntetés volt. Délelőtt 10 órakor vonult fel először a tüntető tömeg és összeütközésbe került a katonasággal, amely a fegyverét használta és 10 tüntető meghalt. Délután újabb tün­­tetés volt, amikor már kétezernél nagyobb tömeg­ tüntetett. A tömegnek el­állták az útját és amikor az egyik tüntető revolvert rántva a katonaságra lőtt, a katonák sor­­tüzet adtak le. A halottak száma rendkívül nagy. Tüntetések voltak más városokban. Római illetékes körök a Stefani Iroda útján kijelentették, hogy Olaszország válto­zatlan rokonszenvel viseltetik Magyaror­szág és bolgária iránt, valamint e két ország követelései iránt, de tekintettel a mostani rendkívüli időpontra, a két baráti ország­nak azt tanácsolják, hogy várjanak türe­A német sajtó kifejezésre juttatja azt a hivatalos német álláspontot, amely sze­rint Németország döntő súlyt helyez arra, hogy Délkelet-Európa ne keveredjék bele abba a háborúba, amelyet a nyugati határ­így Rémiben is az oroszok bevonulásakor, Galacban megerősített lovas járőrök cir­kálnak. A bukaresti főparancsnokság hivatalos jelentése szerint az orosz és román katonai különítmények között tegnap összetűzések voltak. Romániában megtiltották, hogy az utcán egy csoportban négynél több ember tartózkodjék, minden nyilvános helyet este 8-kor be kell zárni, minden összejövetel, gyűlés tilos.­lemmel, mert eljön az idő, amikor követe­léseiket békésen lehet majd megvalósítani. Az olasz politika egyik legfőbb célja, hogy a viszály ne terjedjen ki a Balkánra. „Az erdélyi és dobrudzijai kérdés a békeszerző­dések nyomán alakult ki és ezt a két kér­dést feltétlenül meg kell oldani. mak ok nélkül előidéztek. A lapok kiemelik, hogy Magyarországnak Romániához való viszonyát a délkeleteurópai béke biztosí­tása érdekében véglegesen szabályozni kell. O . ... Kommunisták forradalmi mozdulatai Olasz tanács a két baráti országnak Berlin: Délkeleteurópa ne keveredjék a háborúba Románia elkészülhet arra. A svájci sajtó igen behatóan foglalkozik Románia új helyzetével. . A Suisse c. lap megállapítja, hogy Románia akarva, nem akarva, elkészülhet arra, hogy más területi követelésekkel is számolnia kell, amelyek az országot az 1913. évi határokra fogják csök­kenteni. Romániát fenyegeti valamennyi szomszédja valamennyi határát. Ennyi ál­lammal szemben harccal nem boldogulhat. Kénytelen lesz tárgyalások útján keresni velük a megegyezést. Románia mindenesetre nagy áldozatok meghozatala előtt áll. Balbo tábornagy hősi halála Hivatalos olasz közlés szerint az a re­pülőgép, amelyet június 28-­án maga Italo balbo tábornagy vezetett, az ellenség tüze­lése következtében lángba borult és lezu­hant. Italo Balbo és a repülőgép személye

Next