Kecskeméti Ellenőr, 1941. április (5. évfolyam, 50-75. szám)
1941-03-31 / 50. szám
1941. március 31. Kecskeméti Ellenőr 3 oldal A fürdés nem luxus, a fürdés életszükséglet Városi Gőz- és Kádfürdő Ma hallottuk... hogy három nap óta esténként pompás hangversenyt rendeznek a városszéli »tavakban« a békák. A hangversenyben az estesétálok gyönyörködnek, kétségbe vonhatatlan nő itt a tavasz. —,a— hogy Kiskunfélegyháza hazafias közönsége március 14-én este fáklyás felvonulást rendezett. Az Országzászló kivilágításához Kecskemétről kértek reflektorokat. Ne, hogy a kecskeméti színpadról a siker felé elindult Sosé Piri drámai színésznő két nagy filmszerepet kapott. Kecskeméten a Néma leventében volt nagy sikere. —o— hogy az egyik helyen, ahol tisztviselőnk megjelent és a Kecskeméti Ellenőr munkatársaként bemutatkozott, szavait így továbbította a család szeme fénye, egy szőke kislány: »Apuka, itt van az újságtól az ellenőr bácsi...« —o— hogy a vonatkorlátozások óta a Budapestre szállító teherautók túlzsúfoltak«. Mindegyik egy-két utast visz magával — mint kocsikísérőket. --()— • hogy a (i vilies virágker teszét nemcsak a világ csodáiban utolérhetetlen, hanem az idén a salátatermelést is nagy sikerrel bevezette. Máris nagy tétellel szerepel a piacon. — O— hogy vasárnap délelőtt ellepték a betonutakat a kerékpárosok. Két kisebb karambol is történt: hogy a Palladis könyvkiadó rt. ezerpengős regénypályázatát Balázs Benedicta (Szegvár) »Máriapuszta tanítónője« című munkájával elnyerte. — o— hogy az Emericana- mírkedv élőgárdája — minden ellenkező hír dacára — tovább próbálja a Nossziti fiú esete Tóth Marival c. vígjátékot. A rendezőség, hangoztatja, hogy a fővárosi színházak rendezésében hozzák színre a vígjátékot, nem pedig az Lágerek elgondolásában. ——hogy a fiúkereskedelmi iskola Mária kongregációja április 27-én, vasárnap délután 5 órakor a Katolikus Egylet sárgatermében az árvízkárosultak javára előadja az Iglói diákok c. daljátékot. — Enyém, tied, övé, valamemmyiünké a Kecskeméti Ellenőr. Támogasd e lapot, szerezz neki olvasókat, barátokat. —o— az ország hatodik városa Kecskemét Baj van a város belterületi természetes szaporodásával Magyarország népessége: 13.638.839 fő Az ország 6349 községéből és városából beérkezett jelentések alapján a Központi Statisztikai Hivatal összeállította az 1941. évi népszámlálás előzetes eredményeit. A megnagyobbodott Magyarország népességének száma az ideiglenes végeredmény szerint 13.638.839 fő (a megcsonkított Magyarországnak a trianoni békekötés évében, 1920- ban mindössze 7.990.000 lakosa volt.) Kecskeméten 87.381 lelket írtak össze a népszámlálók. A népszámlálás eredményei szerint Kolozsvárral négyre emelkedett az ország százezernél népesebb városainak a száma. 1. Budapest (1.162.822 lakossal), 2. Szeged (135.959 fő), 3. Debrecen (125.789), 4. Kolozsvár (110.369) 5. Nagyvárad (92.729), 6. Kecskemét (87.381), 7. Miskolc (77.290), 8. Pestszenterzsébet (78.874), 9. Újpest (76.072), 10. Pécs (72.751). A további sorrend: Kassa, Kispest, H Hódmezővásárhely, Nyíregyháza, Győr, Békéscsaba, Szatmárnémeti, Rákospalota, Székesfehérvár, Csepel község (most minősítik át várossá), Marosvásárhely, Szombathely, Sopron, Pestszentlőrinc és Szolnok. A természetes szaporulatot tekintve Kecskemét hátrább került, 21 százalékos szaporodással vezet Bereg és Máramaros. A nyers adatok szerint Kecskemét (akárcsak Pest megye) a 20 százalék körül mozog. Az adatok szerint Kecskemét népességét a tanyavilág biztosítja, a belterületen csak 5-8 százalékos természetes szaporulatról lehet majd beszélni. Olcsó és megbízható a cipőtalpalás diófa • talppal 4 pengőbe kerül egy pár cipőtalpalás és tartósabb, mint a bőr A múlt héten beszámoltunk arról, hogy Szarka Árpád Tervezet utca 7. szám alatti cinészmeister szabadalmat jelentett be a cipőknek diófa-anyaggal való talpalására. A híradásunk városszerte feltűnést keltett és a cikk közzététele után sokan érdeklődtek, hol lehet az anyagot vásárolni. Ma reggel megjelent szerkesztőségünkben Szarka mester és közölte, hogy üzemében felállította a talpaknak nagybani előállítására szükséges gépeket. Az üzem most már működik — meséli a mester — a kész talpakat már árusítom is Kiss Ferenc kőhíd uccai húskereskedésében. A forgalmi ára 1.92 P-től 2.40 P-ig terjed. Ha valaki cipésszel akarja felerősíttetni, a talpat, úgy egy pár cipó talpalnád körülb felül 4 pengőbe kerül a 6—7 pengős bőrtalpalással szemben. Az új talpalás élettartama 90 nap. Enynyiért szavatol a gyártója. A továbbiakban elmondotta Szarka mester, hogy a szabadalma előnyösebb lesz a fatalpú cipők talpalására, mert abból a bőranyagból, amelyből a teljes fatalppal gyártott cipőinek az alsó és felső körrámáját előállítják, elkészíthetik a talpalandó cipőglangját, vagy ahogy közismerten nevezik, az ágyékát. Szarka mester újfajta eljárása anyagkímélés és megtakarítása szempontjából figyelemreméltó és máris közkereseti cikk. Véget ért az Urak Kongregációja lelkigyakorlata Az Urak Mária Kongregációja lelkigyakorlatot tartott az intelligens férfiak részére. A lelkigyakorlat vezetője P. Borbély János jezsuita rektor volt, aki szerdától kezdve szombatig minden nap este 6 órakor lelkigyakorlatos szentbeszédeket mondott , mintegy 450 főnyi hallgatóságának. Vasárnap reggel 8 órakor közös szentáldozáson vettek részt a lelkigyakorlat hallgatói a skategyház dísztermében. Ez alkalommal mind a három termet megtöltötték a lelkigyakorlat hallgatói. A középső teremben állt a virágoktól roskadozó oltár, melynél P. Borbély János ünnepélyes, szentmisét mondott. Az utolsó szentbeszédében az Oltáriszentség csodálatos erejéről, lelkét erősítő hatalmáról beszélt és hangsúlyozta, hogy a magyarság évszázadokon keresztül az Oltáriszentségtől szerzett erőt, biztosítást és támogatást az élet harcára. Az istentisztelet után Kerekes József íny.felügyelő-igazgató köszönte meg P. Borbély rektornak a lelkigyakorlaton kifejtett apostolkodását. A jezsuita atya meghatódott szavakkal búcsúzott el immár lelkigyermekeitől. gy» MEGNYITOTTAM TELEFON Beniczky Ferenc u. 4. sz. alatt HIHHH cukor, rizs, fűszer- és gyarmatárussrrrsttt nagykereskedésemet kizárólag viszonteladók részére. — Előjegyzéseket elfogadok már most, illSiafi kereskedők, nagyobb termelők és gazdasági egyesületek részéről: rézkénpor, mészkénpor és szőlőkötöző anyagok részére. — Beniczky Ferenc-u. 4. BilClI*© Szentül a nagyünnepek másodnapján is vasárnapi munkaszünet lesz A kereskedelem és ipar vasárnapi munkaszünetéről szóló törvényjavaslat elkészült. A törvény hatálya kiterjed minden üzemre, vállalatra, kivéve a mezőgazdasági és erdei termelést, az állattenyésztést, a halászatot, aelyemtermelést és méhészetet. Ezekre azonban a miniszter a törvény hatályát kiterjesztheti. A munkaszüneti napok a vasárnapok, augusztus 20. és március 15., az Újév napja, húsvét és pünkösd második ünnepe, továbbá a karácsonyi ünnepek mindkét napja. Munkaszüneti napon csak azokat a cikkeket szabad árusítani, amelyeket a munkaszüneti napokon egyébként is árusíthatnak.