Kecskeméti Ellenőr, 1941. április (5. évfolyam, 50-75. szám)

1941-03-31 / 50. szám

1941. március 31. Kecskeméti Ellenőr 3 oldal A fürdés nem luxus, a fürdés életszükséglet­­ Városi Gőz- és Kádfürdő Ma hallottuk... hogy három nap óta esténként pompás hangversenyt rendeznek a városszéli »tavak­ban« a békák. A hangversenyben az estesétá­lok gyönyörködnek, k­é­tségbe v­onh­ata­t­lan n­ő itt a tavasz. —,a— hogy Kiskunfélegyháza hazafias közön­sége március 14-én este fáklyás felvonulást rendezett. Az Országzászló kivilágításához Kecskemétről kértek reflektorokat. Ne, hogy a kecskeméti színpadról a siker felé elindult Sosé Piri drámai színésznő két nagy f­ilmszerepet kapott. Kecskeméten a Néma leventében volt nagy sikere. —o— hogy az egyik helyen, ahol tisztviselőnk megjelent és a Kecskeméti Ellenőr munka­társaként bemutatkozott, szavait így továb­bította a család szeme fénye, egy szőke kis­­lány: »Apuka, itt van az újságtól az ellenőr bácsi...« —o— hogy a vonatkorlátozások óta a Buda­pestre szállító teherautók túlzsúfoltak«. Mindegyik egy-két utast visz magával — mint kocsikísérőket. --()— • hogy a (i v­­ilies virágker teszét nemcsak a világ csodáiban utolérhetetlen, hanem az idén a salátatermelést is nagy sikerrel bevezette. Máris nagy tétellel szerepel a piacon. — O— hogy vasárnap délelőtt ellepték a beton­utakat a kerékpárosok. Két kisebb karambol is történt: hogy a Palladis könyvkiadó rt. ezer­­pengős regénypályázatát Balázs Benedicta (Szegvár) »Máriapuszta tanítónője« című munkájával elnyerte. — o— hogy az Emericana- mírkedv élőgárdája — minden ellenkező hír dacára — tovább próbálja a Nossziti fiú esete Tóth Marival c. v­ígjátékot. A rendezőség, hangoztatja, hogy a fővárosi színházak rendezésében hozzák színre a vígjátékot, nem pedig az Lágerek elgondolásában. —­—­hogy a fiúkereskedelmi iskola Mária kongregációja április 27-én, vasárnap délután 5 órakor a Katolikus Egylet sárgatermében az árvízkárosultak javára előadja az Iglói diákok­ c. daljátékot. — Enyém, tied, övé, valamemmyiü­nké a Kecskeméti Ellenőr. Támogasd e lapot, szerezz neki olvasókat, barátokat. —o— az ország hatodik városa Kecskemét Baj van a város belterületi természetes szaporodásával Magyarország népessége: 13.638.839 fő Az ország 6349 községéből és városából beérkezett jelentések alapján a Központi Statisztikai Hivatal összeállította az 1941. évi népszámlálás előzetes eredményeit. A meg­nagyobbodott Magyarország népességének száma az ideiglenes végeredmény szerint 13.638.839 fő (a megcsonkított Magyaror­szágnak a trianoni békekötés évében, 1920- ban mindössze 7.990.000 lakosa volt.) Kecskeméten 87.381 lelket írtak össze a népszámlálók. A nép­számlálás eredményei szerint Kolozsvárral négyre emelkedett az or­szág százezernél népesebb városainak a száma. 1. Budapest (1.162.822 lakossal), 2. Szeged (135.959 fő), 3. Debrecen (125.789), 4. Ko­lozsvár (110.369) 5. Nagyvárad (92.729), 6. Kecskemét (87.381), 7. Miskolc (77.290),­ 8. Pestszenterzsébet (78.874), 9. Újpest (76.072), 10. Pécs (72.751). A további sorrend: Kassa, Kispest, H Hódmezővásárhely, Nyíregyháza, Győr, Békéscsaba, Szatmárnémeti, Rákos­­palota, Székesfehérvár, Csepel község (most minősítik át várossá), Marosvásárhely, Szom­bathely, Sopron, Pestszentlőrinc és Szolnok. A természetes szaporulatot tekintve Kecskemét hátrább került, 21 százalékos sza­porodással vezet Bereg és Máramaros. A nyers adatok szerint Kecskemét (akárcsak Pest megye) a 20 százalék körül mozog. Az adatok szerint Kecskemét népességét a tanya­világ biztosítja, a belterületen csak 5-8 százalékos természetes szaporulatról lehet majd beszélni. Olcsó és megbízható a cipőtalpalás diófa •­ talppal 4 pengőbe kerül egy pár cipőtalpalás és tartósabb, mint a bőr A múlt héten beszámoltunk arról, hogy Szarka Árpád Tervezet ut­ca 7. szám alatti cinészmeister szabadalmat jelentett be a ci­pőknek diófa-anyaggal való talpalására. A híradásunk városszerte feltűnést kel­tett és a cikk közzététele után soka­n érdek­lődtek, hol lehet az anyagot vásárolni. Ma reggel megjelent szerkesztőségünkben Szarka mester és közölte, hogy üzemében felállí­totta a talpaknak nagybani előállítására szük­séges gépeket.­­ Az üzem most már működik — meséli a mester — a kész talpakat már árusítom is Kiss Ferenc kőhíd uccai húskereskedésében. A forgalmi ára 1.92 P-től 2.40 P-ig ter­jed. Ha valaki cipésszel akarja felerősíttetni, a talpat, úgy egy pár cipó talpalnád körül­b felül 4 pengőbe kerül a 6—7 pengős bőrtal­pal­ással szemben. Az új talpalás élettartama 90 nap. Eny­­nyiért szavatol a gyártója. A továbbiakban elmondotta Szarka mes­ter, hogy a szabadalma előnyösebb lesz a fatalpú cipők talpalására, mert abból a bőr­­anyagból, amelyből a teljes fatalppal gyár­tott cipőinek az alsó és felső körrámáját elő­állítják, elkészíthetik a­ talpalandó cipőglang­­ját, vagy ahogy közismerten nevezik, az ágyékát. Szarka mester újfajta eljárása anyag­­kímélés és megtakarítása­­ szem­pontjából fi­gyelemreméltó és máris közkereseti cikk. Véget ért az Urak Kongregációja lelkigyakorlata Az Urak Mária Kongregációja lelkigya­korlatot tartott az intelligens férfiak részére. A lelkigyakorlat vezetője P. Borbély János jezsuita rektor volt, aki szerdától kezdve szombatig minden nap este 6 órakor lelki­­gyakorlatos szentbeszédeket mondott , mint­egy 450 főnyi hallgatóságának. Vasárnap reggel 8 órakor közös szent­áldozáson vettek részt a lelkigyakorlat hall­gatói a skat­­egyház dísztermében. Ez alka­lommal mind a három termet megtöltötték a lelkigyakorlat hallgatói. A középső teremben állt a virágoktól roskadozó oltár, melynél P. Borbély János ünnepélyes, szentmisét mondott. Az utolsó szentbeszédében az Ol­­táriszentség csodálatos erejéről, lelkét erősítő hatalmáról beszélt és hangsúlyozta, hogy a magyarság évszázadokon keresztül az Oltári­­szentségtől szerzett erőt, biztosítást és támo­gatást az élet harcára. Az istentisztelet után Kerekes József íny.­felügyelő-igazgató köszönte meg P. Borbély rektornak a lelkigyakorlaton kifejtett apos­­to­lkodását. A jezsuita atya meghatódott sza­vakkal búcsúzott el immár lelkigyermekeitől. g­­y» MEGNYITOTTAM TELEFON Beniczky Ferenc­ u. 4. sz. alatt HIHHH cukor, rizs, fűszer- és gyarmatáru­ssrrrsttt nagykereskedésemet kizárólag viszonteladók részére. — Előjegyzéseket elfogadok már most, illSiafi kereskedők, nagyobb termelők és gazdasági egyesületek részéről: rézkén­por, mészkénpor és szőlőkötöző anyagok részére. — Beniczky Ferenc-u. 4. BilClI*© Szentül a nagyünnepek másodnapján is vasárnapi munkaszünet lesz A kereskedelem és ipar vasárnapi mun­kaszünetéről szóló törvényjavaslat elkészült. A törvény hatálya kiterjed minden üzemre, vállalatra, kivéve a mezőgazdasági és erdei termelést, az állattenyésztést, a halászatot­, a­­­elyemtermelést és méhészetet. Ezekre azon­ban a miniszter a törvény hatályát kiter­jesztheti. A munkaszüneti napok a vasárnapok, augusztus 20. és március 15., az Újév napja, húsvét és pünkösd második ünnepe, továbbá a karácsonyi ünnepek mindkét napja. Mun­kaszüneti napon csak azokat a cikkeket sza­bad árusítani, amelyeket a munkaszüneti na­pokon egyébként is árusíthatnak.

Next