Kecskeméti Friss Ujsag, 1900. július (1. évfolyam, 1-25. szám)
1900-07-02 / 1. szám
1900. július 2. KECSKEMÉTI FRISS ÚJSÁG 3. oldal között. Ennek a rendszernek áldozatai a helybeli árvaszék tisztviselői és a kezelőszemélyzet is. Annyira fölszaporodtak a restanciák, hogy az elnök intézkedésére a hivatalos órák reggel 7 órakor kezdődnek. Sohase búsuljanak, lesz ez még roszszabbul is. A pusztaszeri emléktábla felállíttatott és azt Kecskemét város képviseletében múlt hó 24 én Kada Elek polgármester, ifj. Baghi László főjegyző, Kerekes Ferencz és Szegedi György tanácsnokok, Pataky Imre és a törvényhatósági bizottság több tagja átvette. Az emléktábla kivitele meglepő, alakra és terjedelemre nézve is megkapó. A kisteleki vasúti állomásról szabad szemmel is felismerhető. — Uj jogtudor. Dékány Aladár földink a napokban avattatott a kolozsvári tudomány-egyetemen jogtudorrá, amihez a magunk részéről is gratulálunk. — Az esküdtek lajstroma. Az esküdtek lajstromát az erre kirendelt bizottság bemutatta a polgármesteri hivatalnak, ahonnan a kir. törvényszékhez fog egy példány átküldetni. Összesen 2382 esküdtképes egyén íratott össze. — Női iparkiállítás. A kecskeméti jótékony nőegyesület ipariskolájában múlt héten volt az évzáró női iparkiállítás. Két terem zsúfolásig megtelt kézimunkákkal. Sok szép díszmunkát láttunk, amelyek szorgalomról tanúskodnak. Fehérnemű varrásban is képezték a növendékeket, amit igen helyesen cselekszenek. Mi még azt óhajtanánk, hogy még több gondot fordítanának olyan kézimunkák készítésére, amelyek a háztartásban nem diszül, hanem mint szükségletül szolgálnak. A Duna—Tisza között tervezett csatorna ügyében újra felvették a tárgyalásokat. Múlt hó 25-én Bugacz-Monostoron egy bizottság abban állapodott meg, hogy a csatorna kiépítésének ügyét elejteni nem engedik, hanem ami gátló akadályok vannak, azokat elhárítani igyekeznek. Az élelmi cikkekben kifogásolni való nem volt május hóban. Azt jelenti legalább a főorvos, hogy a kerületi orvosok a piaci vizsgálat alkalmával rész élelmiszert nem találtak. A gazdaszzonyoknak olyik esetekben más a véleményük. — Haladunk. A Kecskemét—Tisza- Ughi h. é. vasútból kiágazólag a miniszter engedélyt adott Lusztig Adolf tiszaughi lakosnak keskeny vágányú lóerejű vasút építésére, melyet gőzfűrész-gyárába vezet be. Néhány évvel ezelőtt azon a telepen még malaczok burkáltak és a kondás tillinkózott. — Tisztes öregkor. A mai nemzedék gyorsan gondolkozik, gyorsan cselekszik, idegesen rohan, hogy az élet nagy vásárában megelőzzön másokat. Ki is dől a a legtöbb a versenyben, a tisztes öregkort kevés éri meg. Nagyapáink lasabban mentek, de tovább éltek. Bizonyítja ezt az is, hogy a május havi halálozások között 12 van olyan, aki a 80 évet túlhaladta. Azonban hát ők is csak kimúltak, merta szentesi kántor szerint is ritka ember kerüli ki az halált. — A szegények. Kecskemét város szegényházában ez idő szerint 74 szegény húzódik meg. Házon kivül pedig 73 szegény nyer havi segélyt. — Rendnek kell lenni. S. M. polgártársunk építkezni akar, amit okosan cselekszik. Hanem ellene szegül az építkezési szabályrendeletnek, amit már nem jól tesz. A szomszéd udvarára nem akar féltetőre építkezni, mert az csúnya lenne. Azt kérdezik tőle, hogy hátha a szomszédja is építeni akar, mit csinál, ha ő nem féltető alá veszi az épületét ? Az az ő baja, mondja nyugodtan. De a hatóság meg azt mondja, hogy neki a szomszéd érdekét is kötelessége védelmezni, így megtiltotta S.-nek a féltetőre való építkezést. Fölebbezett, elutasították. Megy a miniszterhez, ott is azt cselekszik. Aztán káromkodni fog, hogy minek regulázzák őt. Minek ? Hát annak édes bátyám, mert rendnek muszáj lenni. Ingatlanok forgalma. 1. István Szabó Mihály és neje szentkirályi lakosok megvették Zsitvay Bélának öreghegyi 1 hold 645 G-ös szőlőjét 2800 koronáért. 2. Ludvik Mihály és neje megvették 1. Kovács Sándornak vacsi-hegyi 3 hold 246 G-ös földjét 2800 koronáért. . 3. Zaboreczky Ferencz és neje megvették ifj. Bagi Lászlónak ballószegi 2 hold 497 □-ös földjét 3000 koronáért. 4. Zaboreczky Ferencz és neje megvették Pleskó Lőrincznek 2 hold 442 D-ös földjét 900 koronáért. 5. Molnár János gyógyszerész megvette Molnár Frigyesnek 57 hold földjét 60,000 koronáért. Anyakönyvi kivonat. tst ! ■ Kihirdettettek: június 22-től június 30-ig : Garai Pál ev. ref. és Varga Mária ev. ref. Házasságot kötöttek : június 22-től június 30-ig Lukács Sándor r. k. Szalontai Gizellával. Törvénykezés. • , y. Julius 3. Főtárgyalás. Varga József és Petróczi Mátyás ellen lopás bűntettében. Felebbviteli tárgyalás. Feuer Adolf elleni könnyű testi sértés ügyében. Julius 4. Főtárgyalás. Móczár Elek Gyula ellen lopás bűntettében. — Bleyer Kálmán ellen hamis eskü bűntettében. Különfélék. A krajczár halála. Vén forintok, öszszetöpörödött vén papiros forintok ma fájdalmasan zokognak. Ők a dinasztia halott gyermekei, már csak múzeumokban és a zsugoriak fiókjaiban — a régi pénzek e családi, temetkezés helyén — várják ősanyjukat, aki künn maradt még a világban, hogy visszavivja a család uralmát. Nem sikerült. A krajezár, a forint dinasztia ősanyja meghátrált a fillér elől s ma visszatér a családi sírboltba. Nincs többé. — Meghalt a krajezár! Halott! Július elsejétől, a szegény embereknek ne adjatok krajezárt, mert az csak egy fillért ér. Egy fillért pedig ne adjatok, mert egy czipónak legalább is nyolc fillér az ára ! Apróságok. Hallatlan. A.: Képzeld csak, a boksz és társa elég képviselője eltűnt és nem nyúlt a pénztárhoz. B.: Na micsoda szórakozott ember ez ! * A kezdet nehézségei. Látogató: A vihar törte le ezeket a fácskákat és virágokat? Kertész: Óh nem, gazdám — bicziklizni tanul.* Az alkoholizmus. Fogházigazgató (a halálra ítélthez): Csak bátorság fiatal ember. Igyék talán egy kis rumot... Halálra ítélt (komolyan): Nem iszom. Úgyis eléggé dühöng az alkoholizmus... Idegenek névsora. Június 30-án. Beretvás-szálloda. Josef Ganz Budapest. Szilágyi N. Budapest. Preisach Ignácz Bécs. Karmazin Budapest. Schlosberg Csehország. Silbergleid Csehország. Juhos hadnagy Budapest. Szűcs András Budapest. Schwarcz N. Kis-Kőrös. Royal-szálloda. Zinner Gyula utazó Bécs. Bombelles grófné Vecsés. Kiss József földmives Kölked. Kántor F. és Csoór József földmives Kölked. Erber Emil tart. kadét Budapest. Ragály János földbirtokos Perczel Csere. Időjárás: július 1. Az európai időjárás meleg és csupán a depressziók közvetetlen környékén esős. Hazánkban a szombati eső kiterjedt az ország nagyobb déli felére, de az északi részeket érintetlenül hagyta. Mennyisége egyes helyeken 20, sőt 30 mm. fölé emelkedett. Zomborban és Drenkován zivatar is volt. Jóslat: Meleg idő várható az ország déli részén zivataros esőkkel. Piaczi forgalom. Junius 29. Piaczra hozatott: Baromfiak: 800 pár liba. 30 pár pulyka. 200 „ kacsa. 1600 csirke. Junius 30. Baromfiak: 8 pár liba. 80 pár kacsa. 185 pár csirke. 400 garaboly cseresnye a P40 fii. 1200 „ hajagos meggy „ —■'50 „ 2800 „ oltott meggy „ 2'40 „ 12 „ baraczk „ 3"— „ 6 garaboly cseresnye a P60 ill. 500 „ hajagos meggy „ — 60 „ 2300 „ oltott meggy „ 280 „ 14 „ baraczk „ 3-— „ CSARNOK. Az öreg János hűtlensége. (Elbeszélés.) Irta: Kacsa lélek. Balogh Istvánékat csak egyetlenegy fiúval áldotta meg az Isten. Meg is becsülték ezt az Isten áldását. Az volt a szándékuk a gyerekkel, hogy legyen szántó-vető ember, de hogy haladjon is a világgal, hátki akarták vele járatni a kollégiumot. Elejében úgy falta a Pista az Írást meg a könyvet, mintha minden tudományt a maga fejébe akart volna gyömöszölni. Később azonban egymás után nőtt a panasz a diák ellen. A professzorai nem voltak vele megelégedve, csupán csak a direktor fogta pártját. Ő tanította a magyar történetet, ezt pedig úgy tudta a Pista, hogy még álmában sem akadt volna meg a leczkében. A hazája történetéért úgy lelkesült, mintha az volna a bibliája. Éppen tizenhat esztendős volt a Pista, mikor kitört a szabadságharc. Az iskolát bezárták, szélnek eresztették a diákhadat. Ő is haza ment. Kikerült az apjának pusztaszéli tanyájára s a tudomány helyett avval ütötte agyon a napot, hogy rápattant a lóra, aztán bebarangolta a végtelen rónát. A csendes pusztán alig hallott valamit a világ folyásáról, pedig szinte égett a lelke utána, hogy halljon azokról a mozgalmakról, amelyek nemcsak a magyar ember szívét dobogtatták, hanem