Kecskeméti Friss Ujsag, 1900. november (1. évfolyam, 105-130. szám)
1900-11-01 / 105. szám
I. évfolyam. 105. szám. 1900. csütörtök, november 1. 1 krajczár (2 fillér.) Egyes szám ára 2 fillér. Előfizetési ár: helyben, házból hordva Negyedévi* . . .8 korona. Félévre..............4 korona. Vidéki* poétán küldve Negyedén*... 3 kor. 50 fil. Félévi*............7 kor. —8L X KJESOSXSJEraEErn w FRISS ÚJSÁG (A KECSKEMÉTI LAPOK MELLÉKLAPJA) VEGYES TARTALMÚ NAPILAP. Megjelen minden nap. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budai-nagy-utcza 151. ■ 1., hova a lap szellemi és anyagi részére vonatkozó örzses dolgok intézendők. Kiadó: a Részvény-nyomda. Társ-szerkesztő: Felelős szerkesztő : Fémunkótárs: Eer. iT.-ChST MIHÁLY. Ifj. TÓTH ISTVÁN. 37. KOVÁCS FILTL. Szini kerületünk, Kecskemét, okt. 31. Nem helytölteléknek, de fontos argumentumnak illesztettük be a Nagy- Körösi Hírlapok vasárnapi czikkelyét mai számunkba. Az a vád, amelylyel ott illet az illető, nem éppen alaptalan. Egy kicsit nem is ártott a mi — bocsánat az őszinteségért — elkényeztetett színházi közönségünknek úgy jól odamondani. Talán jobban meglesz a hatása, mint ha mi írnánk ugyanazt. Igenis, nagy hiba volt eddig, hogy kapkodtunk az igazgatók meg- választásában és még csak a lehetősége sem volt meg, hogy megszoktassák a színigazgatót és társulatát. Amikorra időnk lett volna egymást megérteni, akkor már régen összekülönböztünk és odakívántuk egymást, ahol a bors terem. Ez nem módja annak, hogy egymást jól megérthessük. Igaza volt egy gyakorlott szemű és éles ítéletű úri embernek, aki azt mondta a mi folytonos direktorválogatásunkra : a kecskeméti közönség kivágja a fát, ahelyett, hogy azt nyesegetné. Nem tetszett a hajtása, nosza neki, kivágtuk a fát is. Nem értett meg rögtön a színigazgató, nosza, rajta, mondjunk föl neki és pusztuljon innen. Jött utána másik, azzal éppen úgy cselekedtünk. Ilyen módszer mellett nekünk jó társulatunk és a közönség óhaját méltányoló direktorunk állandóan nem fog lenni soha ! Pedig az lenne a fő, hogy megértetni tudjuk a direktorral, milyen a színházba járó közönség hangulata, hogy ő neki is legyen módja, alkalma ahhoz alkalmazkodni. A mostani társulat ellen sok kifogást nem tehetünk. A direktor meg olyannak mutatja magát, hogy embernek is, színésznek is, direktornak is nagyon jó, ami nagy szó színész uraiméknál. Lehet vele okosan beszélni. Ahol lehet, kapacitálható és a legszélső határig elmegy, hogy a közönség tetszését megnyerje. A direktor már sokban engedett és kapacitáltatni engedte magát. Most már a közönségen is lesz sor, hogy ő is engedjen a túlköveteléseiből. Ne a budapesti mértéket használjuk a kecskeméti színháznál, mert itt a színház is kecskeméti, a közönség is kecskeméti- Úgy értjük ezt: mindkettő kicsi. Kis közönséggel nagy társulatot pedig nem lehet föntartani. Számolnunk kell az adott helyzetttel és nem szabad túlkövetelőknek lennünk, mert a Csókák, Micseyek kerülnek megint elő. Nagyon okos idea a kerületi találkozik egy pár elkésett rózsatő is, de ez már nem tart soká. A múlt héten aláalászállt a hőmérő higanya és a nedvdús növénylevelek megfeketedtek és hervadtak a szőlőkben; a legtöbb helyen már ropog a kályha tüze s innen-onnan már elviszi a fagy az utolsó virágokat is. A vasúti sétányon megy a tisztogatás. Söprik össze a lehullott faleveleket, tisztogatják az utakat, a műkertben rakásra hordják és télen át rothadni hagyják, abból lesz a legjobb gyümölcstrágya. Makkot, bükkönyt, vadgesztenyét nem keres, mert nem is találna benne a gyermekkad, más városi kertben ilyenkor ez a legnagyobb mulatság. Télire készül a természet és az ember. A házak előtt szenes, kokszos és fás kocsik állnak meg , s az átvevő szidja a kartelleket, mit legtöbben a drágaság újabb elnevezésének ismernek csak. A hentesboltokban megindul az élet, a különböző delikát kolbászok ideje most van, a népesebb utczasarkokon ott tipeg a gesztenyesülő, a vendéglőkben vadhús is kerül az étlapra, a most már fogyóban. Rásütött a vasút, csak a vicinálisok nem akarják meghallani a didergő utasok káromkodását. Az emberek elkezdenek színházba járni és elégedetlenkedni. Ennek átkozott a légvonat, az kevesli az operet- , tőkét, emez vigabb fajtájú műsort kívánna, amaz nem érti, hogy a tiszt urak miért a rendszernek behozatala és állandósítása. Ezzel állandósítani lehet a színtársulatot is. Csakhogy erre nézve legelsősorban az szükséges, hogy a kerületbeli városok színügyi bizottságai olyan szépen meg tudják érteni egymást, mint ahogyan kell a direktornak és közönségnek egymást megérteni Kecskemét hegemóniáját el kell ismernie a többi városoknak. Mert hát joga van ezt követelni Kecskemétnek. Közel 20.000 frtot áldozunk évenként a színügyre, míg ellenben Körös, Félegyháza, Abony vagy Czegléd úgyszólván csak annyit tesz, hogy beereszti a színtársulatot és néhány száz frttal segíti. Ha a kerületi rendszer életbe lép és Kecskemét Kövesivel vagy más direktorral összebarátkozik, ami alatt azt értjük, hogy megértik egymást, akkor a kerületbeli többi városok csak megelégedhetnek olyan társulattal, mint amilyennel Kecskemét beéri. Legfölebb csak arról lehet szó, hogy a nyári szezonban az a három város hogyan osztja be a játszási időt. Egyenlő jogokat nem vindikálhat egyik város sem Kecskeméttel Mi nem kérünk tőlük semmit, de ők se akarjanak befolyást gyakorolni abba, hogy a kecskeméti színtársulat hogyan és miként legyen szervezve vagy, hogy pártoltak át mind a B-estékre. Itt a primadonnák klakkján méltatlankodnak, ott a hangosan beszélgető földszinten, emitt, a drámát tartják, négy-öt kivétellel, tisztességes középszerűnek, amott az operettet általán gyönge középnek stb. Majd beletörődnek, csak legyen hidegebb és jöjjenek elő a slágerek. Szebb is most még az őszi természetben gyönyörködni. Micsoda élvezetes sétákat tehetünk. Beli pompás színei vannak az égnek, ha a nap lement! olyat nem eszkábál össze Bognár uram minden világosításával együtt sem a színpadon, pedig még a hold minapi vitás zöld fényét is beállították a „Parasztszivek“-ben, még pedig közvetlen az alkonyok mellé. Mint valami tüzkére ragyog a szemhatár, minden lehető szin, sárga, vörös, violaszin, ott világit az égen s a légkör e pompájával vetekedik a sétatér fáinak zöld, sárga, barna és vörös árnyéklata. Mintha ég és föld összebeszélne, hogy minél szebben hajolnak meg. Pedig az ember nem szívesen gondol a halálra, legkevésbé októberben. Sőt ellenkezőleg, jó lakodalmi hónapnak tartják ezt. Anyakönyvvezető és pap ritkán van úgy elfoglalva, mint a nagy költözködés előtt. A párok télire fészket szeretnek rakni. Ha szép is még az idő, a természet próbára teszi az embert, hogy egészsége állja-e a jövendőt? Egy-egy szép napra !-TARCZA. -A frászi séták. 1. Egy szép vasárnap. Talán az utolsó volt az idén, illik hát megénekelni. Délelőtt felhőtlen kék égből mosolygott alá a nap és fő utczáink egész nap el voltak lepve sétálókkal. A szenvedők egy kis mozgást tettek, hogy tüdejüket erősítsék és az anyagcserét előmozdítsák, az egészségesek pedig örvendetek a tiszta őszi levegőnek; a diákok bojtanizáló kirándulásokat tettek s a gyemekek, nem találván itt az őszi gyümölcsöt, s a mogyorót, a sétaterek napmelegitett porondján futkároztak, mig a dadáik szeme másfelé járt. Csak árnyékban volt hűvös, különben majdnem estig igen kellemes idő járt. Remélhetőleg Szt. Péter még egy ideig jó kedvében marad és csak lassan kint visz bele a télbe. Mi szegény emberfiúk oly hálásak vagyunk a hosszú szép őszért. De nem zúgolódunk, ha más szelek fujjaiak is, hisz vége az októbernek. Készül is már mindenki a télre. A tanyákon sietve szedik össze a veteményeket, trágyázzák és szántják a földeket. Egy-egy kertben virágzanak még az őszi virágok, a georginák, verbénák és őszi rózsák mellett