Kecskeméti Friss Ujsag, 1901. május (2. évfolyam, 86-106. szám)

1901-05-01 / 86. szám

II. évfolyam. 86. szám. 1901. szerda, május 1. 1 krajczar (2 fillér). Egyes szám ára 2 fillér.­­ Megjelelt minden nap. ■ f r~. ETDIQQ II ICAfl 'K—isr P nlQg UUOflU Vidéki« portás talár* TM m M dolgokató^ *egy*nn....3k*.50«. (A KECSKEMÉTI LAPOK MELLÉKLAPJA) Kiadó: ......VEGYES TARTALMÚ NAPILAP. a Részvény-nyomda. Társ-*x«rk«sitő:­­ Felelős szerkesztő: Főmnaktó’­»: Dr. mihál­. I­f­j. TÓTH ISTVÁN. i sz. kovács ­ Az osztrák csatornajavaslatok. Az osztrák képviselőházhoz Körber dr. miniszterelnök beterjesztette az új csatornajavaslatokat. A javaslat a kö­vetkező terveket foglalja magában : a Duna Odera-csatorna építése ; hajózható csatorna építése a Dunától a Moldváig (Budweisznál) és a Moldva csatorná­zása Budweisztól Prágáig; hajózható csatorna építése a Duna Odera-csator­nától (Preraunál) az Elbáig (Pardubic­­nál) és az Elba csatornázása Pardubic­­tól Melnikig; hajózható csatorna épí­tése a Duna-Odera csatornától a Visz­tuláig és a Dnyeszterig. Ezt a négy csatornát az állam fogja építeni azzal a feltétellel, hogy az érdekelt tartomá­nyok, Bécs és Prága városok , meg­­felelőleg hozzájárulnak a költséghez. A tartományok az érdekelteket igénybe vehetik a hozzájárulásnál Az erre vo­natkozó tárgyalások azonnal megindí­­tandók. Szakemberekből és az érde­keltek képviselőiből szaktanács alakí­tását tervezik Az igazgatás az állam kezében marad. Az építés 1904-ben kezdődik és 20 év alatt fejezendő be. A pénz beszerzése legfeljebb 4 százalé­kos kilenc­ven év alatt törlesztendő koronaértékű kölcsön útján történik, a­miből a kormány 1904 től 1912-ig legfeljebb 250 millió névértéket lesz jogosítva kibocsátani. Az 1912. éven túl a szükséglet fedezése külön törvény által történik. Az előmunkálatokhoz szükséges összeget évről évre az állami költségvetésbe fogják­­fölvenni. A vízi­­utak építését kizárólag a kereskedelmi minisztérium hatáskörébe utalják. A viziutak építésére ugyanoly kisajátítási jog vehető igénybe, mint a vasutaknál. A viziutakról szóló törvény meg­­okolása hangoztatja, hogy 1600—1700 kilométernyi viziutak építéséről van szó, alapul véve 600 tonnás hajók közlekedésének lehetőségét. Az összes költség körülbelül kerek 250 millió koronára tehető. A kormány döntő fontosságúnak tartja a tartományok, továbbá Bécs és Prága városok, vala­mint az érdekeltek megfelelő pénzbeli hozzájárulását. Az építés előterjesztett programmjának kiterjesztését egyelőre nem tervezhetik, bármily szimpatikusan áll is szemben a kormány a tovább­­menő óhajokkal. A jövedelmezőségre nézve kiemeli a megokolás, hogy a vízválasztó áttörése Ausztriában na­gyobb technikai nehézséggel jár, mint másutt és hogy ez lényegesen befolyá­solhatja a pénzügyi számítást. Más részről nem szabad kishitűen fogni a dologhoz. A kormány el van tökélve,­­ hogy első­sorban nem számít a pénzügyi jövedelmezőségre, hanem a gazdasági eredményt tekinti és azt hiszi, hogy a nagy mű a közgazdasági fejlődésre értékesebb lesz, mint a­mennyit az állam és érdekeltek ráfordítanak. Körber miniszterelnök, a­mikor az ülés végén beterjesztette a víziutak­ról szóló javaslatot, hosszabb beszédet mondott, a­melyben konstatálta, hogy az egész kormány tudatában van a dolog nagy súlyának és jelentőségé­nek, de a helyzet komolyságának is. A csatornák építése nagy technikai nehézséggel jár és az építés költsége valószínűleg sokkal nagyobb lesz, mint általában hiszik. De bár nagy lesz a költség, bár a bevitel huzamos időre nem lesz elég a befektetett tőke kama­tozására és törlesztésére, bár nem csekély üzemhiány is lesz, a csatornát mégis meg kell építeni, mert építését a lakosság akarja, követeli. Az általá­nos óhaj e mellett az olcsó tarifákra irányul Ebben első­sorban kétségtele­nül a mezőgazdászág érdekei jönnek tekintetbe, nevezetesen Galicziára nézve a gabonánál, Morvaországra nézve szintén a gabonánál, de sokkal nagyobb mértékben Morvaországra, Csehországra és Sziléziára nézve a nagy répamennyi­ségek szállításánál, a­melyeket a czukor­­gyártás ott földolgoz. És csakugyan nem csekély könnyebbítéseket remél­hetnek a répatermelők, valamint a czukorgyárosok is, bár az utóbbiakra még a szén olcsóbb beszerzése is fon­­tos. A czukorgyártásban a legbensőbb összeköttetés van az ipar és mező­­gazdaság közt és már ezért is energiku­san támogatni kell. De nem lehet félreismerni, hogy veszedelemben van egyrészről Magyarország nem jelenték­telen versenye által, másrészről a kül­földnek kedvezőbb feltételek mellett dolgozó czukoripara által. A miniszterelnök utalt arra, hogy a szövőipar sok régi piac­ot elvesztett (Horm­a közbekiált: Erről gondoskod­tak a magyarok!) és hogy a csatornák lehetővé teszik a szénnek, a nyers­anyagoknak, a gyapotnak és a gyapjú­nak olcsóbb beszerzését. Beszédét így fejezte be: Mi kezdettől fogva remél­jük, hogy a közgazdaságnak nagy­szabású emelésével és a birodalomban lakó összes népfajok kulturális és anyagi érdekeinek energikus érvényesítésével a legjobban szolgáljuk a belső béke ügyét. Az a száz meg száz millió, a­mibe a vasutak és a víziutak beruhá­zása kerül, kamatos kamatra lesz be­fektetve, ha megnyitja a birodalom­­ békéjének az útját. Annak igazolásául ismertettük itt az osztrákok nagy tervét, hogy ime, még az államok is rettenetes áldoza­tokat kénytelenek hozni ipari, gazda­sági érdekeik megvédésére, a­melyek, mint Ausztria is, évszázadok óta gyűjt­­hették és gyűjtötték az erőt a köz­gazdaság javára. Hát nekünk, magya­roknak, hogy ne kellene óriási pénz­áldozatokat hoznunk, mikor 1867 óta pótolgatjuk csak a mulasztásokat. Szövetkezetek támogatása. Kecskemét, ápr. 30. Ily czimen jelent meg e lap hasáb­jain egy czikk, egy városi képviselő tollá­ból, a melyben a Kecskeméti Hitelszövet­­­i­kezet, mint az 1898. évi XXIII. t. czikk­e alapján alakult Országos Központi Hitel­­szövetkezet tagjának Kecskemét th. város közönségéhez 40.000 korona betét elhelye­zés és bizonyos számú részjegy-jegyzés iránt beadott kérvényének a pénzügyi bizottságban tárgyalása alkalmából, mint a szövetkezetek iránt melegen érdeklődő városi képviselő adott szavát indokolja. Szavazatának első, tehát legfőbb okául mondja, hogy a Kecskemti Hitel­­szövetkezet nem egy egészen új, hanem a régi szövetkezetből, melytől a közönség joggal fordult el (?) alakíttatott át.­­ Szabad legyen erre nézve a nagy­­közönség felvilágosítására a következő adatokkal szolgálni: Hazánkban a 80 as évek felé kezdtek alakulni a Szövetkeze­tek és terjeszkedtek országszerte. Egy ilyen országos jellegű központi szövetke­zet telepeként alakult meg a kecskeméti is 1886-ik évben, Gazdák és Iparosok Fióktelepe czimén. Sok szószaporítást kellene tennem, ha a volt szövetkezet ügyét a nagyközön­ség előtt apróra elmondanám, ily régi dolog ismertetése nem egy újságczikk keretébe, de füzetbe illő dolog. Csak azt jegyzem meg, hogy a 15 év előtt alakult szövetkezet eszméje, mint teljesen isme­retlen az emberek előtt, termő talajra nem talált és életképességre még akkor nem tudott vergődni, sínylődővé tette a közöny, a nembánomság, éppen azok részéről, kiknek a sors által megadott helyzetüknél fogva pedig kötelessége lett volna azok istápolása, így volt a kecskeméti telep is ! De ehhez hozzájárult még az is, hogy a volt fiók­telepünk kénytelen volt 3400 forint, 6800 korona dijat a Gazdák­ és Iparosok Általános Hitelszövetkezetének Budapes­ten fizetni csak azért, hogy tőle meg­szabaduljon és ezen 3400 forint, 6800 korona megváltási dij a kecskeméti te­lep tagjainak befizetett üzletrészük után 35% veszteségüket jelentette és mindennek daczára a­kik az ügy állásával ismerősek, tudják, hogy az óriási eredmény, mert ha a Kecskeméti Hitelszövetkezet akkori vezetői ezt nem teszik, úgy ma már a befizetésükből egy árva (krajczár) fillér sem volna meg­menthető, a czikkb­e­l pedig ezt éppen bűnökül rójja fel, a mi érdem!

Next