Kecskeméti Friss Ujsag, 1901. május (2. évfolyam, 86-106. szám)
1901-05-01 / 86. szám
II. évfolyam. 86. szám. 1901. szerda, május 1. 1 krajczar (2 fillér). Egyes szám ára 2 fillér. Megjelelt minden nap. ■ f r~. ETDIQQ II ICAfl 'K—isr P nlQg UUOflU Vidéki« portás talár* TM m M dolgokató^ *egy*nn....3k*.50«. (A KECSKEMÉTI LAPOK MELLÉKLAPJA) Kiadó: ......VEGYES TARTALMÚ NAPILAP. a Részvény-nyomda. Társ-*x«rk«sitő: Felelős szerkesztő: Főmnaktó’»: Dr. mihál. Ifj. TÓTH ISTVÁN. i sz. kovács Az osztrák csatornajavaslatok. Az osztrák képviselőházhoz Körber dr. miniszterelnök beterjesztette az új csatornajavaslatokat. A javaslat a következő terveket foglalja magában : a Duna Odera-csatorna építése ; hajózható csatorna építése a Dunától a Moldváig (Budweisznál) és a Moldva csatornázása Budweisztól Prágáig; hajózható csatorna építése a Duna Odera-csatornától (Preraunál) az Elbáig (Pardubicnál) és az Elba csatornázása Pardubictól Melnikig; hajózható csatorna építése a Duna-Odera csatornától a Visztuláig és a Dnyeszterig. Ezt a négy csatornát az állam fogja építeni azzal a feltétellel, hogy az érdekelt tartományok, Bécs és Prága városok , megfelelőleg hozzájárulnak a költséghez. A tartományok az érdekelteket igénybe vehetik a hozzájárulásnál Az erre vonatkozó tárgyalások azonnal megindítandók. Szakemberekből és az érdekeltek képviselőiből szaktanács alakítását tervezik Az igazgatás az állam kezében marad. Az építés 1904-ben kezdődik és 20 év alatt fejezendő be. A pénz beszerzése legfeljebb 4 százalékos kilencven év alatt törlesztendő koronaértékű kölcsön útján történik, amiből a kormány 1904 től 1912-ig legfeljebb 250 millió névértéket lesz jogosítva kibocsátani. Az 1912. éven túl a szükséglet fedezése külön törvény által történik. Az előmunkálatokhoz szükséges összeget évről évre az állami költségvetésbe fogjákfölvenni. A víziutak építését kizárólag a kereskedelmi minisztérium hatáskörébe utalják. A viziutak építésére ugyanoly kisajátítási jog vehető igénybe, mint a vasutaknál. A viziutakról szóló törvény megokolása hangoztatja, hogy 1600—1700 kilométernyi viziutak építéséről van szó, alapul véve 600 tonnás hajók közlekedésének lehetőségét. Az összes költség körülbelül kerek 250 millió koronára tehető. A kormány döntő fontosságúnak tartja a tartományok, továbbá Bécs és Prága városok, valamint az érdekeltek megfelelő pénzbeli hozzájárulását. Az építés előterjesztett programmjának kiterjesztését egyelőre nem tervezhetik, bármily szimpatikusan áll is szemben a kormány a továbbmenő óhajokkal. A jövedelmezőségre nézve kiemeli a megokolás, hogy a vízválasztó áttörése Ausztriában nagyobb technikai nehézséggel jár, mint másutt és hogy ez lényegesen befolyásolhatja a pénzügyi számítást. Más részről nem szabad kishitűen fogni a dologhoz. A kormány el van tökélve, hogy elsősorban nem számít a pénzügyi jövedelmezőségre, hanem a gazdasági eredményt tekinti és azt hiszi, hogy a nagy mű a közgazdasági fejlődésre értékesebb lesz, mint amennyit az állam és érdekeltek ráfordítanak. Körber miniszterelnök, amikor az ülés végén beterjesztette a víziutakról szóló javaslatot, hosszabb beszédet mondott, amelyben konstatálta, hogy az egész kormány tudatában van a dolog nagy súlyának és jelentőségének, de a helyzet komolyságának is. A csatornák építése nagy technikai nehézséggel jár és az építés költsége valószínűleg sokkal nagyobb lesz, mint általában hiszik. De bár nagy lesz a költség, bár a bevitel huzamos időre nem lesz elég a befektetett tőke kamatozására és törlesztésére, bár nem csekély üzemhiány is lesz, a csatornát mégis meg kell építeni, mert építését a lakosság akarja, követeli. Az általános óhaj e mellett az olcsó tarifákra irányul Ebben elsősorban kétségtelenül a mezőgazdászág érdekei jönnek tekintetbe, nevezetesen Galicziára nézve a gabonánál, Morvaországra nézve szintén a gabonánál, de sokkal nagyobb mértékben Morvaországra, Csehországra és Sziléziára nézve a nagy répamennyiségek szállításánál, amelyeket a czukorgyártás ott földolgoz. És csakugyan nem csekély könnyebbítéseket remélhetnek a répatermelők, valamint a czukorgyárosok is, bár az utóbbiakra még a szén olcsóbb beszerzése is fontos. A czukorgyártásban a legbensőbb összeköttetés van az ipar és mezőgazdaság közt és már ezért is energikusan támogatni kell. De nem lehet félreismerni, hogy veszedelemben van egyrészről Magyarország nem jelentéktelen versenye által, másrészről a külföldnek kedvezőbb feltételek mellett dolgozó czukoripara által. A miniszterelnök utalt arra, hogy a szövőipar sok régi piacot elvesztett (Horma közbekiált: Erről gondoskodtak a magyarok!) és hogy a csatornák lehetővé teszik a szénnek, a nyersanyagoknak, a gyapotnak és a gyapjúnak olcsóbb beszerzését. Beszédét így fejezte be: Mi kezdettől fogva reméljük, hogy a közgazdaságnak nagyszabású emelésével és a birodalomban lakó összes népfajok kulturális és anyagi érdekeinek energikus érvényesítésével a legjobban szolgáljuk a belső béke ügyét. Az a száz meg száz millió, amibe a vasutak és a víziutak beruházása kerül, kamatos kamatra lesz befektetve, ha megnyitja a birodalom békéjének az útját. Annak igazolásául ismertettük itt az osztrákok nagy tervét, hogy ime, még az államok is rettenetes áldozatokat kénytelenek hozni ipari, gazdasági érdekeik megvédésére, amelyek, mint Ausztria is, évszázadok óta gyűjthették és gyűjtötték az erőt a közgazdaság javára. Hát nekünk, magyaroknak, hogy ne kellene óriási pénzáldozatokat hoznunk, mikor 1867 óta pótolgatjuk csak a mulasztásokat. Szövetkezetek támogatása. Kecskemét, ápr. 30. Ily czimen jelent meg e lap hasábjain egy czikk, egy városi képviselő tollából, a melyben a Kecskeméti Hitelszövetikezet, mint az 1898. évi XXIII. t. czikke alapján alakult Országos Központi Hitelszövetkezet tagjának Kecskemét th. város közönségéhez 40.000 korona betét elhelyezés és bizonyos számú részjegy-jegyzés iránt beadott kérvényének a pénzügyi bizottságban tárgyalása alkalmából, mint a szövetkezetek iránt melegen érdeklődő városi képviselő adott szavát indokolja. Szavazatának első, tehát legfőbb okául mondja, hogy a Kecskemti Hitelszövetkezet nem egy egészen új, hanem a régi szövetkezetből, melytől a közönség joggal fordult el (?) alakíttatott át. Szabad legyen erre nézve a nagyközönség felvilágosítására a következő adatokkal szolgálni: Hazánkban a 80 as évek felé kezdtek alakulni a Szövetkezetek és terjeszkedtek országszerte. Egy ilyen országos jellegű központi szövetkezet telepeként alakult meg a kecskeméti is 1886-ik évben, Gazdák és Iparosok Fióktelepe czimén. Sok szószaporítást kellene tennem, ha a volt szövetkezet ügyét a nagyközönség előtt apróra elmondanám, ily régi dolog ismertetése nem egy újságczikk keretébe, de füzetbe illő dolog. Csak azt jegyzem meg, hogy a 15 év előtt alakult szövetkezet eszméje, mint teljesen ismeretlen az emberek előtt, termő talajra nem talált és életképességre még akkor nem tudott vergődni, sínylődővé tette a közöny, a nembánomság, éppen azok részéről, kiknek a sors által megadott helyzetüknél fogva pedig kötelessége lett volna azok istápolása, így volt a kecskeméti telep is ! De ehhez hozzájárult még az is, hogy a volt fióktelepünk kénytelen volt 3400 forint, 6800 korona dijat a Gazdák és Iparosok Általános Hitelszövetkezetének Budapesten fizetni csak azért, hogy tőle megszabaduljon és ezen 3400 forint, 6800 korona megváltási dij a kecskeméti telep tagjainak befizetett üzletrészük után 35% veszteségüket jelentette és mindennek daczára akik az ügy állásával ismerősek, tudják, hogy az óriási eredmény, mert ha a Kecskeméti Hitelszövetkezet akkori vezetői ezt nem teszik, úgy ma már a befizetésükből egy árva (krajczár) fillér sem volna megmenthető, a czikkbel pedig ezt éppen bűnökül rójja fel, a mi érdem!