Kecskeméti Friss Ujsag, 1901. június (2. évfolyam, 107-127. szám)

1901-06-01 / 107. szám

1901. június 1. KECSKEMÉTI FRISS ÚJSÁG 3. oldal. — A száraz­malmok. Tegnap a tör­vényhatósági bizottság közgyűlésén egy felmerült­­eset kapcsán szó esett a száraz­malmokról is. Lehet, hogy sokan meg­ütköznek kijelentésünkön, de mi azt sze­retnénk már megérni, hogy mint Kálmán király mondta: „nincsenek boszorkányok, hát szó se essék a boszorkányokról,d­s ezt variálva ilyenformán: nincsenek szá­raz-malmok, hát szó se essék száraz-mal­mokról. Nincs azoknak már semmi é­lel­­mök. Ha már minden áron másféle mal­mot is óhajtanak, hát miért nem építenek szélmalmokat? De azokat is kivül a vá­roson. Ezek az elmaradottságra valló száraz-malmok nem méltók már Kecske­méthez. Még faluhelyeken is elpusztították már azokat. A múlt napokban egy túl a tiszai falusi embertől hallottuk, hogy le­szólta a hírös várost száraz-malmaival, mikor már arra ő feléjük sehol sem tűrik meg, ha adnak valamit a község fejlődésére. — Nincs házalás. Magyar János (Witz Róbi) azt kérte a hatóságtól, hogy föntartására adjanak neki házalási enge­­delmet. Másnak sem adhatnak, őt is el­utasították kérelmével, mert ezt a törvény tiltja. Adták neki a jó tanácsot, hogy a piaczon járhat-kelhet portékájával, de ez ő neki nem tetszik, hanem minden áron házalni akar. Arra fakadt már legutóbb, hogy még a királyhoz is elmegy, mégis házalni fog. — Tánczvizsga Nagy-Körösön. Semmi sem állandó a nap alatt, még a tánczmester­­háború sem. Minden rendű és rangú em­ber megbékélt már azzal a gondolattal úgy Kecskeméten, mint Nagy-Kőrösön, hogy semmi ok nincsen egymással ver­sengeni. Csak a tánczmesterek nem fér­nek el egymástól. De azon is lehet segí­teni: az ide való ne menjen odaát, az oda való meg ne jöjjön ide. Akkor nem üt­közhetnek. Bajlós körösi tánczmester jú­nius hó 5-én tartandó tánczvizsgájára szer­kesztőségünket is meghívta. Nem megyünk el. Tánczoljanak kedvekre, mi nem érünk rá tánczvizsgákat végig szemlélni. — A halasi tamburások. A kun­halasi első Tambura-zenekar zenével és énekkel Dévics Károly karmester vezetésével hol­nap, szombaton este 8 órakor a Körmö­­czi vendéglő kerthelyiségében a helybeli szegény alap javára estélyt rendez. Belé­pődíj nincs. A vendéglős jó bort és ízle­tes magyar ételeket fog adni vendégeinek. — A színészet bolondja, Csordás Mi­hály egyszerű kecskeméti paraszt család gyermeke. Azzal foglalkozott, hogy nagy­bátyja gulyáját őrizte, ha kellett, szántott vetett vagy kukoric­át kapált. Szabad óráiban azonban a könyveket bújta, olva­sott és tanult­­ színdarabokat. Mert ellen­állhatatlan vágy ragadta a rögnek egy­szerű fiát a világot jelentő deszkák felé és egyetlen vágya a színpad volt. Egyszer aztán meg is mondta az édes­anyjának, hogy máskép nem élhet, hacsak színész nem lesz. A jó öreg asszony mit tehetett, adott neki pénzt, hogy képeztesse ki ma­gát. A fővárosban aztán valami zugisko­lába került, a­hol pénzét elvették ugyan, de semmi kiképzésben nem részesült. Visszament tehát édes­anyjához, a­kitől azonban több pénzt nem kapott. A szín­pad utáni rajongása nem hagyta nyugodni. Tavaly márcziusban vagyonos nagybátyja eltávozott lakásáról. Csordás agyában bű­nös terv fogamzott meg. Baltát kér­tett, felmászott a padlásra, a szoba mennyezetét a baltával felbontotta és a nyitott szek­rényből magához vett 680 koronát. A hazatérő nagybácsi pedig, kirabolva talál­ván lakását, feljelentést tett az ismeretlen tettes ellen a rendőrségnél. A gyerek azonban nem sokáig bírta elviselni a lo­pott pénz súlyát, estefelé egy forint híján visszaadta a nagybátyjának De a felje­lentés már megtörtént, Csordás Mihály a törvényszék elé került, mely a szeren­csétlen fiúra a betöréses lopásra kiszab­ható legenyhébb büntetést alkalmazta, hat hónapi börtönt. Csordás a táblához fölebbezett. A kir. ítélőtábla I. büntető tanácsa Budapesten dr. Balog Arnold közvédő indítványára tegnap elrendelte a vádlott elméjének orvosszakértők által való megvizsgálását. — Gyermek a levesben. Ez a gyer­mek­szerencsétlenség is, mint majd­nem mindegyik, a tanyán történt. B. Já­nos gazda két éves fia délebéd idején a konyhán belekandikált a leveses fazékba, megcsúszott s mindenestől belepottyant. A gyermek sikoltására előrohanó anya már csak eszméletlenül ránhatta ki a fa­zékból. A gyermek haldoklik. — Jégverés. A­mikor csak eső volt ebben a hónapban, még mindig kisebb­­nagyobb mennyiségben jég is hullott. Na­gyobb kár mindeddig nem volt, tegnap délután azonban a Budai-hegyen egy ne­gyedóráig hullott a jég, arra kifelé pedig még több vett. A Katona-telepen nem sok kárt tett, de annál több veszedelmet oko­zott Talfájában és Nyír egy részében.­­ Az aranyzsinór áldozata. Az állam­vasutak egyik tisztviselője e hó 25-ikén tragikus körülmények közt halt meg. Egyenruhája gallérjának zsinórja ölte meg a negyvenéves állomásfőnököt. Néhány héttel ezelőtt nyakán egész ártatlan patta­nás keletkezett. E pattanást az uniformis gallérján lévő zsinór annyira feldörzsölte, hogy a pattanás vérezni kezdett. Ez okozta azután a bajt. A zsinórnak folytonos dör­zsölése következtében ugyanis vérmérge­zés állott be, annyira, hogy nem lehetett az állomásfőnököt megmenteni. Irtózatos kínok közt meghalt. A kínai gigerli. A kínai fiatal­embernek, ha azt akarja, hogy kifogástalan gavallérnak tart­sák, ki kell mutatnia, hogy családja leg­alább is ezeréves. Öt-hatszázéves család­jával a kínai még mindig parvenüszámba megy. A kínai társadalom csak azokat az emberek tartja igazi tekintélyben, akiknek családja már három vagy négy ezeredév előtt is szerepet játszott. Tagadhatatlan, hogy a gazdagsággal itt is sok mindent el lehet érni, a társa­dalmi állás megítélésénél azonban a pénz egyátalán nem jön tekintetbe. A kínai arisztokráczia ruháját csak akkor becsülik valamire, ha az valamelyik őstől szárma­zik. Ritka szőnyegek, művészies hímzések, kincseket érő ékszerek apáról-fiúra száll­nak. Ezeket az ősi ruhákat a kínai csak rendkívüli ünnepélyes alkalmakkor veszi föl, még­pedig kímélés okából, hogy majdan jó állapotban hagyhassa utódjának. A kínai dandy ünnepi öltözékének elmaradhatatlan kiegészítő része az évez­redes nephirth gyűrű. Ez a két c­entimé­­ter széles gyűrű, melyet a hüvelykujjon szoktak hordozni, félreismerhetetlen jele annak, hogy a tulajdonosa családjának a gyökerei, a ködbe burkolt őskorig nyúlnak vissza. A hosszú köröm rangra, társadalmi kiváltságokra, hatalomra és gazdaságra mutat. Gyakran másfél hüvelyknyire is megnövesztik, körmeiket, melyek amelyek úgy meg vannak görbülve, mint a mada­rak karmai és arról tanúskodnak, hogy a hosszúkörmü gigerlinek semmi szüksége sincsen finom kezeit a munkában feltörni. Ha az előkelő kínai nem tölt be va­lami magas hivatalt, akkor módjában áll a „játékházakat“ látogatni. Idősebb nagy­­úrnak nem illik színházba járni, hanem a színészek jönnek­­ hozzá s a házi szín­padon a házigazdának a legkedvesebb d­arabját adják elő. Az arisztokratának jó­­ nyíllövőnek, jó lovasnak és szenvedélyes­­ játékosnak kell lennie. Ha vendéglőbe megy étkezni, úgy megkövetelik tőle, hogy a vendéglőssel vagy a pinczérrel egy két játszmára leüljön; a játék ered­ménye dönti el azután, hogy kétszeres árban fizess­e meg az ebédet vagy pedig ingyen ebédeljen. Ünnepi alkalmakkor, amikor őseitől örökölt gazdag hímzésű ruhájában sétálni indul, mindig nagy szolgasereg kiséri. Ilyenkor bal kezében egy kis ágat tart, amelyen egy kicsiny, barna madárka ül. E madárkát minden ötven lépésnél felrü­­píti. Az állatka egy ideig ide-oda röpköd, azután hirtelen leereszkedik és gazdája szájából a megszokott magocskát kilopva, ismét az ágra ereszkedik le. Ez a kínai gigerlinek a legkedveltebb mulatsága, ami az általános felfogás szerint nagy szel­lemességről tesz tanúságot. Nem is kell olyan messzire men­nünk, gazdag fiatal ura­sok között erre­felé is lehet ilyen szellemes embereket találni. Ingatlanok forgalma. — Május hó 31-én. — Tóth János ballószögi 2 hold erdő­jét megvette Dobi Mihály 600 koronáért. Baranyi László puszta-alpári 20 hold 1100 D-ös földjét megvette Botos Sándor és neje 11600 koronáért. Csabai István puszta-köncsögi 74 hold 869 D-ös földjét megvette Csabai Antal és neje 30000 koronáért. Ménky István Csáktornyai dűlői 1152 □ -ös szőlőjét megvette Beretvás Pál és neje 2400 koronáért. Ferenczi Jakabné örök. V. tized 179 népsorszámú házát megvette Goitein Miksa és neje 16000 koronáért. Szabó László ballószögi 2 hold erdő­jét megvette Jokbel Antal és neje 800 koronáért. Anyakönyvi kivonat. — Május 29-én. — Születések: Barmos Terézia rk. — Varga László rk. Halálozások: Udvardi Erzsébet rk. 8 napos. Házasságot kötöttek: Téglás Lajos ref. Kállai Mária rk. — Május 30-án. — Születések: Ónodi Ilona rk. — Fa­zekas Erzsébet ref. Halálozások: Gömöri István rk., 2 hónapos. — Márton Mihály ref., 22 éves. — Majetics Mihály rk., 43 éves. — Szol­­csányi Károly rk., 64 éves. Házasságot kötöttek: Bóbán László rk. özv. Trifont Béláné, Orbán Rozália rk. -A­­­próság. Szavánál fogta. Férj (feleségével enye­­legve): Minél távolabb van két szerető lény egymástól, annál hevesebbé változ­nak egymás iránti érzelmeik. Feleség (az enyelgést viszonozva): Tudod mit, kedvesem, küldjél hát a leg­távolabb eső tengeri fürdőbe az idén. Piaczi árjegyzék. — Május 31-én. — Ára­mmáásánként Korona Tisztafőúza , 13.80—14.40 Kétszer 13.40—13.80 Rozs 13.60—13.80 Árpa 13.00—13.40 Zab ! 12.80—13.20 Tengeri kecskeméti ut 11.00—11.20 „ bánáti 10.80—11.00 „ csöves­­ — — — Köles ! 10.00—11.00 Krumpli 1 3.20—3.60 Széna 4.00—4.40 Szalma 1.40—1.60 Szalonna kilója 1.00—1.12

Next