Kecskeméti Friss Ujsag, 1901. november (2. évfolyam, 216-237. szám)

1901-11-01 / 216. szám

II. évfolyam. 216. szám. 1901. péntek, november I. 1 krajezar (2 fillér.) Egyes szám ára 2 fillér. K­lJCSK-UIVlUiTI y Megjelen minden nap. A IA A III A A A SMrkMtrs J'lyben. Makót lord*. - ■ ■ ■ % BM ff Bndai-a.gy-ntcx. 151. ^ ve­gye­sévre korona V DB H _ H ll H hova a lap szellemi és anyagi "elevre . . 4 korona H III lj| R M fal IS .111 |HJ| (énére vonatkozó mmm ~ ■ IBS 1B ^ok Vidéki» MMtán kflldvv —— m ni (A KECSKEMÉTI LAPOK MELLÉKLAPJA) k 1. d­l. VEGYES TARTALMÚ NAPILAP. . Társ~**erk«sití : ! Felelős iserkesztő: | Főmrókatt­a : Dl. UAGT LÍIHALT. Ifj. TÓTH ISTVÁN. | sz. KOVÁCS Halottak napjára Emlékezés napja, halottak sira­­tása, sirok megnyitása! A kicsi dom­bok fölött, melyek végtelen messzeségbe vitték tőlünk azt, aki élt és szeretett, mi élők magunkba szállunk és elmél­kedünk a földi események múlandó­ságáról. Lett légyen az élet bármilyen örvényekkel és keserűségekkel telve, fel­ekig ürítettük bár a boldogság poharát: minden egyre megy az élet végén, megnyílik a sír és mi bele­bukunk megmérhetetlen mélységeibe. Szomorú a temető a boldogok­nak, enyhületes azoknak, akiken végig­­száguldott a sors rohanó szekere. Vegyes érzések dúlnak a tömeg szivében, mely halottak napján a temetők útjain tolong. A múlandóság érzete megragadja a sziveket s mig a gazdagok, a fiatalok, a boldogok szorongó szívvel nézik a fényt, mely a sirok mécseiből árad," addig a szegé­nyek, az öregek, a szerencsétlenek megnyugvással járnak-kelnek a halottak városrészében. Feltámadunk ! Ez van ráírva a temetők kapujára. Aki megérti, aki átérzi, annak nem keserű gyásznak helye a temető, az a magasztos át­változás templomát látja benne. A hivő virágokat szakit a sirról és azt keblére tűzi. De jaj a hitetlennek ! Az ne menjen ki halottak napján a teme­tőbe. A mécsesek szelid világa nem gyújt fényt az ő lelkében, a siratok könyvét ö meg nem érti, a temető magasztos hangulatai őt meg nem szállják. Pogány idegen e a temető­ben éppúgy, mint a templomban. Enyhül és boldogul halottak nap­ján a lélek, mely hinni tud. A síro­kon lobogó lángok, mintha belevilágí­tanának abba a megmérhetetlen éj­szakába, melynek túlvilág a neve. A hivő meglátja benne az ő kedveseit, kiktől a halál elszakította. Beszélnek az árnyak, látja és érti őket a vallá­sos ember, aki halottak estéjén kimegy a temetőbe s áhítatba merül a kedves halottak sírjánál. Jó igy egy estére kimenekülni az élet profán zavarából, a lét szenvedé­lyes küzdelmeiből, ide az abszolút nyu­galom helyére ; letérdelni egy sír mellé, könyet ejteni és elmélkedni, aki ide­­lent fekszik, csak megelőzött engem, majd ide fekszem én is . . . Ide fek­szem és jó lesz nekem, mert nem fog fájni semmi és nem fog bántani senki . . . És majd az én síromhoz is ki­jönnek halottak estéjén azok, akik szerettek engem, tüzeket lobogtatnak a sírom fölött és elmélkednek úgy, mint én most, aki meg fog halni, aminthogy meg fog halni mindenki, aki él . . . Ő emberi hiúság, gőg és nagyra vágyás, mivé törpültök a temető egy­szerű fakeresztje előtt ! Zug, bug a szél az ősi esőktől áztatott temetők felett és harsogja szakadatlanul az el­múlás méla danáját.. A cipruság, amit magával sodor, még az is fontosabb alkotó része a temetőnek, mint a szen­vedélyek és törekvések, melyek oda­kint ezt a nagyszerű világot kormá­nyozzák és a temető kapujánál meg­semmisülnek, miként a sóhajtás. Szenteljük ezt a napot buzgóság­­gal és áhítattal a halottaknak, mert ugyebár te élő, aki most boldogulsz és virulsz, neked is jól esik a gondo­lat, hogy majdan el fognak jönni sí­rodhoz, akik szerettek téged és mi­alatt szemük könybe lábad, koszorút tesznek a sírodra és meggyujtják az emlékezés mécseit . . . Emlékezzél a halottakra, hogy majd aztán reád is emlékezzenek .” — Franciaország állami költségvetésé­nek deficitje. Franciaország a jövő esztendő költségvetését 85 millió frank hiánynyal állította össze, mely világszerte nagy meg­lepetést idézett elő és miatta a francia kormány erős támadásokban lesz a par­lamentnek kitéve. Érdekes, hogy ez a nagy hiány tulajdonképen a tavalyi óriási bortermésnek a következménye. Hogy ezt megérthessük, tudnunk kell, hogy Franciaország — dacára a szőlőrekonstruk­ció előrehaladott voltának — eddig a leg­erősebb borimportáló államok közé tar­tozott. Az évenként bevitt bormennyiség 8 — 12 millió hektoliter közt szokott inga­dozni, minthogy ez most a francia bor olcsósága következtében majdnem telje­sen megszűnt, igen természetes, hogy ez­által a vámbevételben tetemes manquá­­nak kellett beállani. De a tavalyi nagy­ bortermésnek és a szőlőtermelők erélyes mozgalmának az is lett a következménye, hogy a boritaladót teljesen eltörölték, helyette pedig a pálinka adóját több mint kétszeresére emelték. Ezzel kettős cél éretett el: a borfogyasztás az országban óriási mértékben emelkedett, úgy, hogy a tavalyi 67 millió hektoliternyi termés­ből már alig van több készlet, mint más normális esztendőben, a pálinka (főleg absinth) fogyasztás pedig nagyon csökkent. Ily módon az állami pénztár körülbelül 50 millió frankkal károsodott. De ha azzal szemben veszszük a bor hygienikus és a pálinka toxikus hatása közötti óriási ki­ lönbséget az emberi szervezetre, úgy Fran­ciaország közegészségének ily előnyös alakulását épen nem drágán fizette meg az ötvenmilliónyi deficittel. Felhívás: Kecskemét nagytekintélyű róm. kath. egyházának agg főpásztorát, méltóságos Bogyó Pál praelátus urat nem régen . Szentsége XIII. Leó római pápa a leg­magasabb papi méltósággal tüntette ki. Kitüntette az egyház, a magyar haza szolgálatában­ kifejtett buzgó ténykedéséért. Mi, Kecskemét város lakosai — vallás , rend- és rangkülönbség nélkül — e ritka kitüntetés alkalmát ragadjuk meg, hogy úgyis, mint egy tekintélyes egyház lelki vezérét, valamint helybeli társadalmunk egyik legkimagaslóbb alak­ját — a méltóságát — tisztelhessük és üdvözülhessük! Tiszteljük meg fáklyás­ zenével! Vegye ki részét e tiszteletnyilvání­­tásból városunk minden lakosa: apraja, nagyja! Csatlakozzék a menethez férfi, nő egyaránt! Az ünnepség programmját így álla­pította meg a rendező bizottság:­­ Gyülekezés november 3 án, vasár­nap este 146 órakor a polgári leányiskola előtt levő téren. A fáklyák átvétele. Innen 2. Indulás pont 6 órakor, az irány — mely a volt okostor kaszárnya, a ref. kollégium, az izraelita templom és a Beretvos szálloda előtt halad el — a róm. kath. plébánia épület. Ideérkezéskor a 3. Polgári Dalkör énekel; 4. Üdvözlő beszédet mond K­a d­a Elek városunk polgármestere, mely után 5. Polgári Dalkör énekel; 6. Elvonulás — a városi székház előtt, a Szent-Háromság mellett — a ki­indulási helyre. Kecskemét polgárai és polgárnői, ifjak és hajadonok ! Jöjjetek el mindannyian kik vagytok ! Kecskemét, 1901. október hó. A Rendező-bizottság Országgyűlés. (A képviselőház ülése.)­ Ma választották meg az új Ház el­nökét. Farkas János főterembiztos min­den honatyának a kezébe egy fehér cédu­lát nyomott, melyen ez volt olvasható: A Ház elnöke: Gróf Apponyi Albert. Fabinyi Teofil korelnök féltizenegy órakor nyitotta meg az ülést. Az egyes osztályok előadói ezután fölolvasták a mandátumok megvizsgálásáról szóló je­lentéseket. Az osztályok jelentéseinek felolvasása jó félórát vett igénybe. Tizenegy óra után a korelnök jelentette, hogy az osztályok 16 mandátumot alakilag kifogásoltak és 7 mandátum petícióval van megtámadva.

Next