Kecskeméti Friss Ujsag, 1902. február (3. évfolyam, 24-43. szám)

1902-02-01 / 24. szám

Ili. évfolyam. 24. szám. 1902. szombat február I. 1 krajczar (2 fillér.) Egyes szám ára 2 fillér. Siőfizetési ár, telyben. Mitot hordva ->'e£y«ciévi« . . . I korona. - (tevrs...............4 korona. /idékn pofán kfildw (^jvodérc* . . I kor. M 91 'ílárra...........7 kor. — S­X USCSSS^SMBTI w FRISS ÚJSÁG (A KECSKEMÉTI LAPOK MELLÉKLAPJA) VEGYES TARTALMÚ NAPILAP. Megjelen mindet lap, Szarkesitőség és kiadó­hivatal : Bodal-nagy-átcsa lit n, hova a lap ssallum és ugr^ réssére vonatkosd Lawn dolgok Kiadd: a Réssvény-nyomda. Főszerkesztő: Felelős szerkesztő:­­ A szerkesztő lakik: Dr. NAGY MIHÁLY. D­R. S­Z­Á­N­T­Ó K­Á­L­MÁ­N. V., N.-Kőrösi­ utca 26. sz. A kisbirtokos és a kisbirtok hiteléről * A kisbirtokos és kisbirtok hitelét vagy kényelem szeretetből, vagy tudat-­­ lanságból, vagy felületes vizsgálódás­­ eredményeképpen igen sokan össze-­­ zavarják. A nagy közönséget e tekin­­­­tetben nagyrészt a napilapok közgaz-­­­dasági rovatvezetői befolyásolják s igy,­­ elhitették azt, hogy e két fogalom­­ ugyanegy. Ebből a téves hitből kelet- t­keztek és keletkeznek aztán azok a­­ zavaros fogalmak és óriási károk, me-­­­lyeket ma már mindenki, a­ki gon-­­­dolkozik, nyugodtan megállapíthat. Mikor az 1898. évi XXXIII. t. c. alapján az Országos Központi Hitel­szövetkezetet megalakították, mindenki nagy reményekkel nézett elébe és azok, a­kik ezt az alkotást úgy fogták fel, hogy azt a kisbirtokosok személyes hitele kielégítése forrásául alapították, nem is csalatkozhattak benne, mert erre a célra kitűnően bevált, fejlődés­képes, áldás jön a nyomába és tényleg hézagpótló intézménynek bizonyult. Egyetlen egy kifogást lehetne ez alapítás ellen tenni és ez az, hogy már ma is, mikor még csak 1500 hitelszövetkezet ügyeit kell a központ­ban adminisztrálni, hitellel ellátni, a központi vezetés egy kissé nehézkes és lassú. Ezen az állapoton, ha még ma nem is, de nemsokára okvetetlen vál­toztatni kell. Csak hozzávetőleges kimutatást teszek és ki fog tűnni, hogy milyen óriási méretű munka földolgozása vár az Országos Központra. Ma az 1500 szövetkezet min­­denikére átlag számítsunk csak 300 tagot, ez 450,000 tag ; számítsuk, hogy ezek egyharmada hiteligénynyel lép föl,­­ ez már 150,000 hitelügylet tel­jes lebonyolítása. Jóval nagyobb szám­­­­ban, mint Magyarország akármelyik­­ pénzintézetének összes ügyei. Igaz, hogy az összeg nem múlja felül az ötven millió koronát, mert nagy része ezeknek apró kölcsönügylet és épen mert kis és nem kerek összegekről van szó, a kamat kiszámítása is sokkal , nehézkesebb, mint egy nagy pénz­intézeté. Ilyen óriási munka­halmaz mellett méltánytalanságot követne el mindenki, a­ki az Országos Központi Hitelszö­vetkezet eljárását gáncsolni vagy kiseb­­­­bíteni akarná. A fejlődés meghozza a feltétlenül ! * A kis existenciák érdekében újonnan felmerülő­­ mozgalom egyik kiváló vezető emberétől kaptuk e cikket.­­ Tehát a szerző egyénisége is lekötelezheti az olvasót­­ a cikk iránti figyelemre­ szükséges decentralizációt, hogy csakis a legfőbb vezetés maradjon meg a mai Országos Központ kezében. A­mikor ez majd bekövetkezik, meglesz a kisgazdák hitelének kérdése hazánkban oldva olyan ideálisan, hogy büszkén, bátran példányképül mutat­hatjuk fel azt a szervezetet a műveit külföldnek is és hiszem, hogy e szer­vezetben nyújtott példát sokan fogják utánozni. A kisbirtok hitelének kérdésében alig történt még valami. A­mi történt, az is több kárt, mint hasznot okozott. A kisbirtok hitelének járadékszerűnek kell lennie és a járadék nem múlhatja felül a kisbirtok évi jövedékét. Ha a kisbirtok méltányos hitelét uzsorás kamatra vett pénzzel és nem járadék­­szerű kölcsönnel elégítik ki, — a­mint ma rendszerint történik — úgy az értelmesebb kisbirtokost, hogy földjét megtarthassa, rablógazdaságra kény­szerítik, hogy a föld hozadéka az uzso­rás kamatot behozza. Ez azonban előbb utóbb a föld kimerülésére vezet és bár lassabb tempóban, de mégis a jómódú és józanul gazdálkodó kis­birtokos kisbirtoka az adósságokba elúszik. Csakhogy ekkor már a hite­lező is egy kizsarolt birtokhoz jut, melyet vagy megtart magának, vagy hitelbe eladva becsap vele egy jó­hiszemü adósság mentes földmivest, a ki többi birtokának hozadékából tör­­lesztgeti e terhes tartozást és ugyan abba a hínárba jut, — ez már igazán önhibáján kívül , melyből elődje tel­jes vagyoni romlás árán kimenekült. "Mondhatom, szép menekülés! E fenti kép azonban a munka biró, a föld hozadékát kiforszírozó földm­ives sorsát ábrázolja. A hitellel bánni nem tudó, ősei nyomán egyszerű eszközökkel gazdál­kodó kisebb intelligenciájú kisbirtokos kisbirtoka két három év alatt már a hitelező kezében van, így kerül a földmives birtoka uzsorás kezébe, igy lesz a jó magyar parasztból elzüllött munkás, igy nézzük mindnyájan össze­tett kézzel, hogy a talajt a földmives lába alól ki lehessen vonni és még csodálkozunk, hogy ha az állam tör­vényei által támogatott módon koldus­botra juttatva, a vándorbotot veszik kezükbe és jobb hazát keresnek. Nem vagyok pessimista, hanem optimista. Inkább szebbnek és jónak látok minden képet, mint mások, de mint a mi hazarészünk több vidékét alaposan ismerem, nyugodtan állítom, hogy a mai elszegényedés és vagyoni romlás egyik legfőbb oka a mai hitel­viszonyok mellett kifejlődött és lábra­­kapott kisbirtok hiteléből származik. Ütött a tizenkettedik óra! Most már vagy tenni kell valamit, vagy összetett kézzel kell néznünk, hogy turbulens cellengek a városok széleit elfoglalják és a közbiztonságot veszé­lyeztessék. Támogatnunk kell a ki­fosztott és nyomorba jutott elemet kivándorlásában, avagy a megindult veszélyes irány elé gátat vetni és gyorsan, de nagyon gyorsan a hatá­lyos orvosszerekkel előállani és a gyógyítást megkezdeni. Az orvosság módjáról is akarok egy pár szót szólani. A kisbirtokos hitelének fokozottabb mértékben leendő gyakorlására buz­dítandó az Országos Központi Hitel­­szövetkezet és esetleg a kormány­ vagy országgyűlés által felszólítandó, hogy fokozottabb mérvben alapítson hitel­­szövetkezeteket. Tegyen meg mindent és hasson oda, hogy még a legrejtet­tebb havasi faluban is a földmívesek szövetkezeti érdekhálózatba lépjenek. Vegye igénybe e munkánál a feleke­zetek papjait és tanítóit, az állami és megyei tisztviselőket, a gazdasági egy­leteket, a jobb indulatú földbirtokoso­kat és egyáltalán minden jobb gon­dolkodású embert, minden egyletet, kultur­intézményt, hogy a szövetkezeti érdekhálózat minél előbb teljesen ki­építtessék. Jövessen, menessen, járasson szak­értő tanítókat országszerte; alapítsa a szövetkezeteket tömegesen , vegye ke­zelése alá az elzüllésnek indult nagy tömeget és mentse meg még hazánk­nak azt az értékes munkaerejét, a­mi még ma megmenthető, mert csak akkor tett az Országos Központi Hitelszövet­kezet kötelességének mindenben eleget, ha a munkát teljes erejével kezébe veszi és azt diadalra is viszi. A kisbirtok hitelére még nincsen meg a megfel­elő szervezetünk. Annak épen olyan hajlékonynak, olyan kis egyedek részéről is hozzáférhetőnek kell lennie, mint az Országos Központi Hitelszövetkezetnek. A kölcsön nagy­ságának értéke relativ, a kölcsönkérő vagyoni viszonyaival áll arányban. Egy dúsgazdag birtokosnak egy pár száz­ezer koronás kölcsön — nem nagy kölcsön; egy száz koronás kölcsön nekem szintén nem nagy kölcsön, — de egy két-három holdas kisbirtokra egy száz koronás kölcsön már elég nagy kölcsön. Úgy kell tehát ezt a még nem levő intézményt szervezni, hogy még száz koronás járadék kölcsönöket is

Next