Kecskeméti Friss Ujsag, 1902. május (3. évfolyam, 86-107. szám)

1902-05-01 / 86. szám

2. oldal KECSKEMÉTI FRISS ÚJSÁG 1902. május 1. Törvényhatósági közgyűlés. — április 30. Ma gyűltek be először az újonnan választott városatyák s első tekintetre is szokatlanul élénknek látszott a közgyű­lés. A padsorok már a kezdet idején rend­kívül tömöttek valának. Különben két­rendbeli választás is volt a tárgysoroza­ton, s a padsorok tömöttségét jórészben ez okozta. Az ülés megnyitása után Sándor István aljegyző olvasta föl a közigazga­tás múlt havi állapotáról szóló jelentést. A jelentés szokott tárgyaiból kettő vált ki különösen. Egyik az arról való érte­sítés, hogy az elhunyt Katona Zsigmond özvegye köszönő levelet intézett a város­hoz a férje iránt való megemlékezésért. Másik kiváló tárgy volt a Kláber féle telep munkásmozgalmáról szóló jelentés. Eszerint a mozgalmat kívülről jövő izga­tás okozta, de a strájkoló munkások csak­hamar belátták, hogy jobb az izgatásnak fel nem ülniük, így rövid idő alatt béke állott be a munkaadó és a munkások között, még­pedig a képen, hogy a mun­kások teljesen elállottak túlcsigázott kö­veteléseiktől. A közgyűlés az egész jelentést ész­revétel nélkül tudomásul vette. A tárgysorozat szerint Bagi László főjegyző következett, ki előadásai során bejelentette a törvényhatósági bizottsági tagok március 16-án történt választásá­nak eredményét. Ezzel kapcsolatosan be­jelentette azt is, hogy az újonnan válasz­tott bizottsági tagok mindenikét igazolta az igazoló választmány. Az elnöklő főispán e bejelentések után szíves szavakkal üdvözölte a köz­gyűlés új tagjait. Felhívta figyelmü­ket, hogy a város érdekei fölött folyó vitákban mindig a tárgyilagosságot tartsák szem előtt. Egyszersmind követendő elvül tűzte elébük azt is, hogy mindig tegyék félre a pártszempontokat, mikor a város ügyeinek előre vitelében közös és együttes akcióra van szükség. Ezután a főjegyző referált Szeged városának a vidéki színészet érdekében az országgyűléshez terjesztendő feliratáról. Pártoló felirattal fogják ezt a mozgalmat támogatni. Ennek elhatározása után Heves vár­megye közönségének amaz általánosan ismert felirata került tárgyalás alá, mely a Rákóczy, Thököly, Bercsényi emlékét sértő törvények eltörlését követeli. A köz­gyűlés az előadó főjegyző indítványára lelkesült egyértelműséggel elhatározta, hogy hasonló szellemű feliratot fog intézni az országgyűléshez. Kérni fogja az emlí­tett törvények törlését, Kossuth szobrának mielőbb való felállítását, s a 48-as hon­védek emlékének törvénybe iktatását. A főjegyző még a főügyészi teendők , ellátására nézve terjesztett elő egy neve­zetesebb javaslatot. Eszerint a főügyészi teendőket a tisztújításig a h. polgármester, a t. ügyész, a főjegyző és az adóügyi tanácsnok látná el. Erre nézve Szappanos István bizott­sági tag megjegyezte, hogy rendkívül nagy terheket vesz magára a tanács, tehát a restancia elmaradhatatlan. Ennél­fogva indítványozta, hogy a jövő havi közgyűlésen töltsék be a megüresedett főügyészi állást. Az előadó azzal védi ezzel szemben a tanács álláspontját, hogy éppen a jö­vendő főügyész érdekében szükség van arra, hogy a helyettesítésbe immár bele­szokott erők végezzék el az eddigi restan­ciákat. Kada polgármester ehhez még hozzá­fűzi azt a felvilágosítást, hogy ezzel a helyettesítéssel még jelentékeny m­egtaka­rítást is végez a város. Ugyanis azok a tisztviselők, kik maguk között felosztot­ták a főügyészi teendőket, ezt teljesen ingyen vállalták magukra. E. Nagy Imre bizottsági tag a maga részéről köszönettel veszi a tanácsnak e példátlan önzetlenségét, de a főügyészi állást mégis betöltendőnek tartja. És pedig éppen azért, hogy tisztújításkor egy, már a munkába beleszokott főügyészt lehessen választani. Különben is Kecskemét ügy­védei között számosan vannak, akik dere­kasan betölthessék ezt az állást. Kada polgármester újabb felvilágo­­sításként megjegyzi, hogy jövendőbeli fő­ügyésznek már olyan ember kell, a­ki teljes egyéniségét a város ügyeinek tudja áldozni. A most készülő szervezeti szabály­­rendelet ugyanis kizárja azt, hogy a fő­ügyész magánpraxist is folytathasson. Erre az állásra pedig odaadni magát ke­vés ügyvéd fogja. Ezért szükséges, hogy az új állapotok bekövetkeztéig — vagyis ideiglenesen — a főügyészi állást ne tölt­sék be. Ebben aztán az egész közgyűlés megnyugodott, s az előterjesztett tanács­javaslatot a közgyűlés elfogadta. Ezt a határozatot azonban csak a jelzett kivé­teles állapotok igazolván, jóváhagyás vé­gett fel fogják terjeszteni a miniszté­riumhoz. Szappanos Sándor a javadalmi pénz­tár 1901. évi számadásának megvizsgála­­táról tett jelentést. Tudomásul vették és Révész Bence javadalmi pénztárnoknak a felj­entvényt megadták. Ugyancsak Szappanos jegyző refe­rált a javadalmi pénztár 1901. évi műkö­désének pénztári eredményéről. Eszerint a javadalmakból 230370 korona jöve­delme volt a városnak. Több 38 ezer ko­ronával a tavalyi jövedelemnél. Szegedy tanácsnok előterjesztette, hogy Révészi és Szklenár cukrászok, a városi cukrászda bérlői bérleengedésért folyamodnak. A felhozott sok méltány­landó indokra a közgyűlés ez az évre járó bér fizetésétől felmentette a folya­modókat. A faiskolák és fásításokra vonat­kozó szabályrendelet tervezetét is beter­jesztette Szegedy tanácsnok. • Lapunkban ismertettük már ezt a tervezetet. A köz­gyűlés helyeslőleg hozzájárult Mészáros József többrendbeli előter­jesztést tett kisajátításokra és üres telkek eladására nézve. Mindenik előterjesztést elfogadták hamarosan. Csupán a Beretvás Pál által felkért üres telkek eladásának tételénél szólalt fel B. Nagy Imre. Azt mondotta, hogy a telket házhelynek je­lölte ki a város, Beretvás pedig szőlőt kezdett telepíteni azon a helyen. Kada polgármester megnyugtató megjegyzése után azonban a közgyűlés hozzájárult ehhez a tételhez is azzal a kikötéssel, hogy Beretvás tartozzék egy házat épít­tetni a fölkért telken. Mézzáros tanácsnok még az Engel­­féle telken leendő építkezés tárgyában, továbbá a Temető­ utcai házak kisajátítá­sát illetőleg terjesztette elő a tanács javas­latait. Ehhez a közgyűlés hozzájárulván, megkezdődtek a választások, melyek ered­ményét lapunk más helyén közöljük. agyában. Pl. ha a szabó elrontotta ruháját, vagy le kell mondania egy fürdő évadról, egy bálról. Mi nem voltunk olyan felvi­­lágosodottak, annyira tudományosak. Ak­kor még bűnös jelzővel bélyegezték az öngyilkosságot és el sem temették az eféle vétkeseket. — Ma fel­koronázva, fölös pompával, mint egy szent eszméért ki­szenvedett vértanút kísérik sírjába az ilyeneket. Mi azt tartottuk, hogy a halált meg kell érdemelni. Úgy látszik, én még nem szolgál­tam rá. Ahhoz is idő kell, hogy az em­ber a világ legszerencsétlenebb teremtmé­nyének érezze magát. Nekem erre se volt érkezésem. Egyszer szerettem életemben. Csa­lódtam s ez a csalódás elég volt egész életemre. Elvonultam, dolgoztam, s a mun­ka enyhítette fájdalmamat. Körü­belül 15 év múltán a házba, melyben laktam, egy beteg férfi költözött alig 6 éves fiacskájával. A gyermek sok­szor bejött hozzám és órákig elcsicsergett. Atyját nem láttam. Folyton a szobát őrizte. Egy napon a gyermek sikoltására ébredtem. — Apuskám ! apuskám ! ébredj fel! Reggel van ! Kis­vártatva ajtómon dörömbölt apró ökleivel: — Mártha néni, Mártha néni! keltse fel az apát. Rám néz, de azért alszik, mert nem mozdul. Átsiettem. Háttal ült az ajónak a nagy beteg. A­mint eléje kerülök, a vér megállt ereimben. A halállal vívódó férfi Somvay Béla volt. A házban más névvel volt be­jelentve, mert zilált anyagi viszonyai miatt le kellett tennie nevét. Rám meresztette üveges szemeit. Fel­emelkedett. Maga elé terjesztette két kar­ját. Erctelen hangon hörögte le : — Meglakoltam. Meg vagy boszulva. Visszahanyatlott. Hosszas élesztgetés után visszacsaltuk bele a lelket. Kevés szóval tördelte el a 15 év történetét. A felesége pazarlása tönkretette, azután el­hagyta három gyermekével, akik közül csak a fiúcska maradt életben. Soha se gondolt vele az anyja. — Az Isten a te nevedben állt bosz­­szút rajtam. A bosszú tökéletes.— Még nem feleltem és magamhoz öleltem a kis­fiút. Ő megértett és nyugodtan zárta le sze­meit. Mártha néni sokáig hallgatott, míg újra megszólalt, most már azonban teljes a vén leány bosszúja. Fejével az ajtó felé intett, ahol egy szép férfi jelent meg : dr. Somvay Béla, a hűtlen kedves fia, akit az öreg leány két keze munkájával nevelt föl és tett emberré. Még egyszer ismételte halkan : most, most már teljes a vén leány bosz­­szúja, Kövér Ilma. H­ÍRE­K. Kecskemét, ápril. 30. Május elseje. A fák rügyei fakadnak, a mezők, rétek zöldülnek, a virágok bimbói jelzik a közelgő teljes újjáébredését a természet­nek. A föld gőzölög télen át beszívott

Next