Kecskeméti Friss Ujsag, 1902. december (3. évfolyam, 237. szám)
1902-12-02 / 237. szám
2. oldal KECSKEMÉTI FRISS ÚJSÁG 1902. december 2. uniformist azzal, hogy a ruha készítéséhez szükséges szövetet magyar gyárosoktól szerezzék meg. A professzor ezzel az ifjú nemzedéket a magyar ipar pártolásához akarja szoktatni. Jogosítsanak föl minden intézetet, hogy maga választhassa meg, hogy milyen ruhában kívánja járatni ifjait, magyarban , vagy nem, de annak mintáját tartozik beterjeszteni a minisztériumnak, vagy főigazgatónak, vagy tanfelügyelőnek és csak akkor készíttetheti el, ha az helybenhagyja a választást. A szegény tanuló uniformisát jótékony egyesületek, a nagyközönség adakozásából lehetne megcsináltatni. Nem szükséges, hogy az uniformis sujtásos legyen, mert ez megdrágítaná az öltözéket. A vakációban az ifjúság tetszés szerint való ruhában járhatna, de az iskolában csak a meghatározott uniformisban mehessen. Az indítványozó azt hisz, hogy az ő ideájának megvalósítása a magyar ipar karácsonyi ajándéka lenne, mert a magyar textilipart fölvirágoztatná, s egyszersmind nagyban„hozzájárulna az erkölcsök nemesítéséhez, mert egyenruhában nem követheti el az ifjúság azt, amit különben megcselekszik; különösen, ha bizonyos jelvényt visel a különböző intézetek ifjúsága. Egyfélét a gimnáziumi, másfélét a reális polgári iskola tanuló. Koós dr. eszméje érdekében a lapokban is agitációt kezdett. Sőt amint azt egy korábbi számunkban megírtuk, többi között a kecskeméti joghallgatókat is fölkereste, hogy az eszme kivitelét itt megpróbálják. Különösebb megjegyezni valónk nem lehet a Koos dr. indítványához. Csak feltüntettük, mint érdekességet. És csupán annyi ötlik fel nekünk ebben, hogy inkább az egyenruhásdi az első ebben az eszmében, semmint a magyar ipar pártolása. Arcait a hajnal s mert arcai szebbek azénál. A hajnal csak azért lett szégyent vallva pirossá. Nézzed bár szemeit, mi van abban földi ? Az éjfél Legfeketébb foltját napnak közelébe tenném. Még az lenne talán szeme nyílt fényére hasonló. Zalán futásában is a „Deli Hajna“ Percei Etelka képomása. Tiszta sugár te, Mely csillogva leszállsz az egeknek fénykebeléből, A hév nap tüzes arcáról, te is el ne sötétítsd Hajna szelíd kebelét, mely szebb a reggeli hónál, Szebb a hattyúnál s mint hajnal csillaga, oly szép. Vörösmarty ez első szerelme megmaradt költői ábrándnak. Sohasem vallotta be Etelkának, hogy szerette. Tudta hogy mielőtt Etelkát, büszke családnak nagy igényű gyermekét, megkérhette volna, tekintélyes állást kell szereznie, ez pedig nem sikerült neki. Ilyen a költő végzete. Mire eléri az őt megillető dicsőséget, elszalasztja élete boldogságát és a dicsőséget többé nem élvezheti. Perces Etelka máshoz ment feleségül, Vörösmarty pedig feljött Pestre, hogy folytassa dicsőséges küzdelmeit. A sors utóbb kiengesztelte a költőt első szerelmi ábrándjának szétfoszlásáért. Vörösmarty férfikorának is megvolt a szerelme és ez volt az igazi. Ezt már nem volt kénytelen visszafojtani. Már az egész ország ünnepelte őt, mikor a sors összehozta őt Csajághy Laurával, ki testvére volt Bajza József nejének. Bajza Józsefék házában Vörösmarty mindennapos volt. A költő már első látásra megszerette Laurát, ki fekete hajú, feltűnő szép termetű, víg kedélyű leányka volt. Vörösmarty hozzá írt első verseiben szinte tréfás hangon évődik vele: Nagy szálka vagy szememben kis leány, Nem látok, bár szememben nincs hiány, Nem láthatok sem földet, sem eget, Csak tégedet, csak bűvös képedet Eldalolja, hogy szomjas, de szomját nem olthatja el sem a bor, sem a víz, még az egész Balaton sem. A lángot, tüzet szomjazik: Laura szerelmét. A költő szerelme egyre nő és egyre szenvedélyesebben dalol Lauráról . Eltépném lelkemet szerelmedért, énekli. Rád nézek, mert gyönyört ad Szemlélnem arcodat . Rád nézek, mert öröm lesz Meghalnom általad. Laurát meglepte az annyira ünnepelt költő szenvedélye, kit ő oly magasan látott maga felett. És Vörösmarty Laurának előbb a lelkét hódította meg, csak azután a szivét. De végre is meghódította és Laura az ő menyaszszonya lett. Vörösmarty ekkor gyönyörű költeményt irt hozzá, amit Laura hálásan fogadott: „Kapott-e valaha menyasszony szebb, szebb nászajándékot?" — szólt évek múlva. E költemény „A merengőhöz.“ Melyik magyar nő olvashatja meghatottság nélkül e költeményt. Egész világ nem a mi birtokunk , mennyit a szív felfoghat magába. Sajátunknak csak annyit mondhatunk. Valóban, ha látjuk azokat a nőket, kiket éppen túlzó igényeik tettek boldogtalanokká, nem dicsérhetjük eléggé a költő életbölcseségét. Ezt a költeményt minden magyar anya vésse leányának szívébe. Vörösmarty csakhamar oltárhoz is vezette Lauráját; e házasság tartós boldogság alapja, maga a menyegző valóságos örömünnep volt. A költő, mint barátai leírták, közép termetű, izmos vállú férfi volt, kissé himlőhelyes. Vonásai rendesen komolyak és mélázók voltak, de ha felindult, kedves mosoly játszott ajkain. Magas homloka és nagy barna szeme tették arcát érdekessé. Szemében erős fény lángolt. Lauráról házasélete alatt is csak a legbensőbb gyöngédséggel, szerető hálával emlékezik meg : Nem fáradsz-e reám mosolyogni, ha csüggedek és ha . Megszédít a gond, tűrni szeszélyeimet ? ! Nagy feladás vár rád: fiatal szivednek erényét ! Tenni napul megtört életem árnya fölé. E boldog házasélet nyugalmát csak a szabadságharc gyászos kimenetele szakította meg. Vörösmarty, ki mint az almási kerület képviselője az országgyűlés tagja volt, 1849 július havában az egyesült orosz és osztrák seregek előnyomulása Pest elhagyására kényszerítette. A búcsú szerető nejétől nagyon nehéz volt, úgy váltak el, mintha többé nem látnák egymást viszont. Hosszú bujdosása után azonban az osztrák kormány abbahagyta üldözését, és ő a fejérvármegyei Baracskán újra találkozott nejével, ki aztán velemaradt halála napjáig. E házasságot három gyermekkel áldotta meg az Isten. Fia, Béla most a kúria alelnöke, nagyobb leánya, Ilonka, Magyarország legnépszerűbb miniszterelnökének, Széll Kálmánnak neje. Lelkes szivü honleány, ki mélyen átérezte atyja SZÍNHÁZ. *** Heti műsor Kedd: dec 2-án. Loute. Itt először. . Páros bérlet. Szerda: dec. 3-án. Loute. Itt másod-szor. Páratlan bérlet. . Csütörtök : dec. 4-én. Szép Heléna. Páros bérlet. Péntek: dec. 5-én. A bor. (Félárak). Szombat: dec. 6-án. Virág csata. Páratlan bérlet. Vasárnap : dec. 7-én. Nőemancipáció. Páros bérlet. *** Szombat és vasárnap este. Másodszor adták a „Bolond“-ot szombaton este és az első előadáséhoz mindenben hasonlatos jó hatással. Vasárnap egy rémes fércelmény került színre, a Londoni koldusok“. Kevés közönség hallgatta végig, de nem is érdemelt több érdeklődést. A hitvány darabban semmi kiemelkedő s semmi lélekbeható tartalom nincsen. Leg-jobb színészeink küzködtek vele, de persze eredménytelenül. Mindenik érezte, hogy silány munkát végez, s mindenik játékában meglátszott ez az érzés. Egyikük se tudott kiválni és figyelmet, élvezetet kelteni. A kevés közönség ásítva távozott a színházból. Hangverseny. — Érdekes vendégek. — Kecskemét, dec. 1. A kecskeméti zenekedvelők egyesülete e hónapo ikén, pénteken este 8 órától kezdődőleg nagyszabású hangver- senyt rendez a kereskedelmi kaszinók dísztermében. Ezen a hangversenyen több érdekes vendégszereplő fog közreműködni. Ugyanis Arányi Atila hegedűművésznőt sikerült közreműködőül megnyernie az egyesületnek. Arányi Hubay Jenőnek, az Országos Zeneakadémia hi- res tanárának igen kedvelt, szép remé- nyekre jogosító növendékeinek szabatos, tökéletes játékát nagy elragadtatással dicsérik ismerősei. Mint vendég vesz részt a hangversenyen Érckövi Károly, színtársulatunk képzett baritonénekese is. Érckövi tudása, finom ízlése és kiváló orgánuma ismeretes közönségünk előtt kevés szereplése dacára is, főleges tehát bővebb buzdítással élnünk. Egy vonósnégyesben közre fog működni még Bátky Margit urhölgy is kinek egy egynéhány hegedűjátékát kedves emlékében tartja mindig Kecskemét zeneértő közönsége. Egyébiránt a hangverseny egész műsorát itt adjuk. 1. Mozart A. G-dúr trio. Előadják Koller Ferenc ur (hegedű), Bordeaux Géza ur (gordonka) és Veress Klára urhölgy (zongora). 2. a) Leoncavallo. Prológus a „Bajazzók“ című operából. ,b) Szent Gály Gyula. Románc. Énekli Érckövi Károly ur. Zongorán kiséri Bordeaux Géza ur. 3. Tartini. Sonata. (Ördögtrillák.) Hegedűn előadja Arányi Adrienne urhölgy. Zongorán kiséri Veress Klára urhölgy. 4. Schubert. A vándor. Énekli Erekövy Károly ur. Zongorán kiséri Bordeaux Géza ur. 5. Wieniavszky. Legenda. Hegedűn előadja Aranyi Adrienne urhölgy. Zongorán kiséri Veress Klára urhölgy. 6. Rosenhain. Vonósnégyes. C dur. Op. 99. Előadják Koller Ferenc ur, (I. hegedű), Bátky Margit urhölgy (II. hegedű), Szent Gály Gyula ur (mély he- - gedű) és Bordeaux Géza ur (gordonka). A kellemes élvezetet ígérő estre felhívjuk olvasóink figyelmét és érdeklődését. HÍREK. Kecskemét, dec. 1 • — Kinevezés. Királymezey Béláné szül. Trojcsák Mariska helybeli lakost a magyar államvasutak igazgatósága a helybeli vasútállomáshoz pénztárkezelőnői állásba kinevezte.