Kecskeméti Friss Ujsag, 1902. december (3. évfolyam, 237. szám)

1902-12-02 / 237. szám

2. oldal KECSKEMÉTI FRISS ÚJSÁG 1902. december 2. uniformist azzal, hogy a ruha készítésé­hez szükséges szövetet magyar gyáro­soktól szerezzék meg. A professzor ezzel az ifjú nemzedéket a magyar ipar párto­lásához akarja szoktatni. Jogosítsanak föl minden intézetet, hogy maga választhassa meg, hogy milyen ruhában kívánja járatni ifjait, magyar­ban , vagy nem, de annak mintáját tar­tozik beterjeszteni a minisztériumnak, vagy főigazgatónak, vagy tanfelügyelőnek és csak akkor készíttetheti el, ha az helybenhagyja a választást. A szegény tanuló uniformisát jótékony egyesületek, a nagyközönség adakozásából lehetne megcsináltatni. Nem szükséges, hogy az uniformis sujtásos legyen, mert ez megdrágítaná az öltözéket. A vakációban az ifjúság tetszés szerint való ruhában járhatna, de az iskolában csak a meghatározott uni­formisban mehessen. Az indítvány­ozó azt hisz, hogy az ő ideájának megvalósítása a magyar ipar karácsonyi ajándéka lenne, mert a ma­gyar textil­ipart fölvirágoztatná, s egy­szersmind nagyban„hozzájárulna az erköl­csök nemesítéséhez, mert egyenruhában nem követheti el az ifjúság azt, amit kü­lönben megcselekszik; különösen, ha bi­zonyos jelvényt visel a különböző intéze­tek ifjúsága. Egyfélét a gimnáziumi, más­félét a reáli­s polgári­ iskola tanuló. Koós dr. eszméje érdekében a la­pokban is agitációt kezdett. Sőt amint azt egy korábbi számunkban megírtuk, többi között a kecskeméti joghallgatókat is fölkereste, hogy az eszme kivitelét itt megpróbálják. Különösebb megjegyezni valónk nem lehet a Koos dr. indítványához. Csak fel­tüntettük, mint érdekességet. És csupán annyi ötlik fel nekünk ebben, hogy inkább az egyenruhásdi az első ebben az eszmé­ben, semmint a magyar ipar pártolása. Arcait a hajnal s mert arcai szebbek azénál. A hajnal csak azért lett szégyent vallva pirossá. Nézzed bár szemeit, mi van abban földi ? Az éjfél Legfeketébb foltját napnak közelébe tenném. Még az lenne talán szeme nyílt fényére hasonló. Zalán futásában is a „Deli Hajna“ Percei Etelka képomása. Tiszta sugár te, Mely csillogva leszállsz az egeknek fénykebeléből, A hév nap tüzes arcáról, te is el ne sötétítsd Hajna szelíd kebelét, mely szebb a reggeli hónál, Szebb a hattyúnál s mint hajnal csillaga, oly szép. Vörösmarty ez első szerelme meg­maradt költői ábrándnak. Sohasem val­lotta be Etelkának, hogy szerette. Tudta hogy mielőtt Etelkát, büszke családnak nagy igényű gyermekét, megkérhette volna, tekintélyes állást kell szereznie, ez pedig nem sikerült neki. Ilyen a költő végzete. Mire eléri az őt megillető dicső­séget, elszalasztja élete boldogságát és a dicsőséget többé nem élvezheti. Perces Etelka máshoz ment feleségül, Vörös­marty pedig feljött Pestre, hogy folytassa dicsőséges küzdelmeit. A sors utóbb kiengesztelte a költőt első szerelmi ábrándjának szétfoszlásáért. Vörösmarty férfikorának is megvolt a sze­relme és ez volt az igazi. Ezt már nem volt kénytelen visszafojtani. Már az egész ország ünnepelte őt, mikor a sors össze­hozta őt Csajághy Laurával, ki testvére volt Bajza József nejének. Bajza Józsefék házában Vörösmarty mindennapos volt. A költő már első látásra megszerette Laurát, ki fekete hajú, feltűnő szép ter­metű, víg kedélyű leányka volt. Vörös­marty hozzá írt első verseiben szinte tré­fás hangon évődik vele: Nagy szálka vagy szememben kis leány, Nem látok, bár szememben nincs hiány, Nem láthatok sem földet, sem eget, Csak tégedet, csak bűvös képedet Eldalolja, hogy szomjas, de szomját nem olthatja el sem a bor, sem a víz, még az egész Balaton sem. A lángot, tüzet szomjazik: Laura szerelmét. A költő szerelme egyre nő és egyre szen­vedélyesebben dalol Lauráról . Eltépném lelkemet szerelmedért, énekli. Rád nézek, mert gyönyört ad Szemlélnem arcodat . Rád nézek, mert öröm lesz Meghalnom általad. Laurát meglepte az annyira ünne­pelt költő szenvedélye, kit ő oly maga­san látott maga felett. És Vörösmarty Laurának előbb a lelkét hódította meg, csak azután a szivét. De végre is meg­hódította és Laura az ő menyaszszonya lett. Vörösmarty ekkor gyönyörű költe­ményt irt hozzá, a­mit Laura hálásan fogadott: „Kapott-e valaha menyasszony szebb, szebb nászajándékot?­" — szólt évek múlva. E költemény „A merengő­­höz.“ Melyik magyar nő olvashatja meg­hatottság nélkül e költeményt. Egész világ nem a mi birtokunk , mennyit a szív felfoghat magába. Sajátunknak csak annyit mondhatunk. Valóban, ha látjuk azokat a nőket, kiket éppen túlzó igényeik tettek boldog­talanokká, nem dicsérhetjük eléggé a költő életbölcseségét. Ezt a költeményt minden magyar anya vésse leányának szívébe. Vörösmarty csakhamar oltárhoz is vezette Lauráját; e házasság tartós bol­dogság alapja, maga a menyegző valósá­gos örömünnep volt. A költő, mint barátai leírták, közép termetű, izmos vállú férfi volt, kissé himlőhelyes. Voná­­­­sai rendesen komolyak és mélázók voltak,­­ de ha felindult, kedves mosoly játszott ajkain. Magas homloka és nagy barna szeme tették arcát érdekessé. Szemében erős fény lángolt. Lauráról házasélete alatt is csak a legbensőbb gyöngédséggel, szerető hálá­val emlékezik meg : Nem fáradsz-e reám mosolyogni, ha csüggedek és ha . Megszédít a gond, tűrni szeszélyeimet ? ! Nagy feladás vár rád: fiatal szivednek erényét ! Tenni napul megtört életem árnya fölé. E boldog házasélet nyugalmát csak a szabadságharc gyászos kimenetele sza­kította meg. Vörösmarty­, ki mint az almási kerület képviselője az országgyű­lés tagja volt, 1849 július havában az egyesült orosz és osztrák seregek elő­nyomulása Pest elhagyására kényszerí­­tette. A búcsú szerető nejétől nagyon nehéz volt, úgy váltak el, mintha többé nem látnák egymást viszont. Hosszú bujdosása után azonban az osztrák kor­mány abba­hagyta üldözését, és ő a fejérvármegyei Baracskán újra találkozott nejével, ki aztán vele­­maradt halála napjáig. E házasságot három gyermekkel áldotta meg az Isten. Fia, Béla most a kúria alelnöke, nagyobb leánya, Ilonka, Magyarország legnépszerűbb miniszter­­elnökének, Széll Kálmánnak neje. Lelkes szivü honleány, ki mélyen átérezte atyja SZÍNHÁZ. *** Heti műsor Kedd: dec 2-án. Loute. Itt először. . Páros bérlet. Szerda: dec. 3-án. Loute. Itt másod-­­­szor. Páratlan bérlet. . Csütörtök : dec. 4-én. Szép Heléna.­­ Páros bérlet. Péntek: dec. 5-én. A bor. (Félárak). Szombat: dec. 6-án. Virág csata. Páratlan bérlet. Vasárnap : dec. 7-én. Nőemancipáció. Páros bérlet. *** Szombat és vasárnap este. Má­sodszor adták a „Bolond“-ot szombaton este és az első előadáséhoz mindenben­­ hasonlatos jó hatással. Vasárnap egy ré­mes fércelmény került színre, a Londoni koldusok“. Kevés közönség hallgatta vé­­gig, de nem is érdemelt több érdeklődést. A hitvány darabban semmi kiemelkedő s semmi lélekbeható tartalom nincsen. Leg-­­­jobb színészeink küzködtek vele, de persze­­ eredménytelenül. Mindenik érezte, hogy­­ silány munkát végez, s mindenik játéká­ban meglátszott ez az érzés. Egyikük se tudott kiválni és figyelmet, élvezetet kel­teni. A kevés közönség ásítva távozott a színházból. Hangverseny. — Érdekes vendégek. — Kecskemét, dec. 1. A kecskeméti zenekedvelők egye­sülete e hónap­o ikén, pénteken este 8­­ órától kezdődőleg nagyszabású hangver-­­ senyt rendez a kereskedelmi kaszinó­k dísztermében. Ezen a hangversenyen több­­ érdekes vendégszereplő fog közreműködni.­­ Ugyanis Arányi Atila hegedűmű­vésznőt sikerült közreműködőül meg­nyernie az egyesületnek. Arányi Hubay Jenőnek, az Országos Zeneakadémia hi-­­ res tanárának igen kedvelt, szép remé-­­ nyekre jogosító növendéke­­inek szaba­tos, tökéletes játékát nagy elragadtatás­sal dicsérik ismerősei. Mint vendég vesz részt a hangver­senyen Érckövi Károly, színtársulatunk képzett baritonénekese is. Érckövi tu­dása, finom ízlése és kiváló orgánuma ismeretes közönségünk előtt kevés sze­replése dacára is, főleges tehát bővebb buzdítással élnünk. Egy vonósnégyesben közre fog mű­ködni még Bátky Margit urhölgy is ki­nek egy egynéhány hegedűjátékát ked­ves emlékében tartja mindig Kecskemét zeneértő közönsége. Egyébiránt a hang­verseny egész műsorát itt adjuk. 1. Mozart A. G-dúr trio. Előadják Koller Ferenc ur (hegedű), Bordeaux Géza ur (gordonka) és Veress Klára ur­hölgy (zongora). 2. a) Leoncavallo. Prológus a „Ba­­jazzók“ című operából. ,b) Szent Gály Gyula. Románc. Énekli Érckövi Károly ur. Zongorán kiséri Bordeaux Géza ur. 3. Tartini. Sonata. (Ördögtrillák.) Hegedűn előadja Arányi Adrienne ur­hölgy. Zongorán kiséri Veress Klára ur­hölgy. 4. Schubert. A vándor. Énekli Ere­­kövy Károly ur. Zongorán kiséri Borde­aux Géza ur. 5. Wieniavszky. Legenda. Hegedűn előadja Aranyi Adrienne urhölgy. Zon­gorán kiséri Veress Klára urhölgy. 6. Rosenhain. Vonósnégyes. C dur. Op. 99. Előadják Koller Ferenc ur, (I. hegedű), Bátky Margit urhölgy (II. he­gedű), Szent Gály Gyula ur (mély he- - gedű) és Bordeaux Géza ur (gordonka). A kellemes élvezetet ígérő estre felhívjuk olvasóink figyelmét és érdek­lődését. HÍREK. Kecskemét, dec. 1 • — Kinevezés. Királymezey Béláné szül. Trojcsák Mariska helybeli lakost a magyar államvasutak igazgatósága a hely­beli vasútállomáshoz pénztárkezelőnői állásba kinevezte.

Next