Kecskeméti Friss Ujsag, 1903. február (4. évfolyam, 24-43. szám)
1903-02-03 / 24. szám
IV. évfolyam. 24. szám, 1903. kedd, február 3. 1 krajczár (2 fillér.) Egyes szám ára 2 fillér. Előfizetési ár : Helyben, házhoz hordva Negyedévre .... 2 korona. Félévre...............4 korona. * Vidékre postán küldve Negyedévre ... 3 kor. 50 fil. Félévre............7 kor. 8 fil. FRISS ÚJSÁG KÖZGAZDASÁG ÉS TÁRSADALMI LAP. KECSKEMÉTI : M e g j e l e n : kedden, szerdán, csütörtökön, pénteken, szombaton. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budai-nagy-utcza 151 sz., hova a lap szellemi és anyagi részére vonatkozó összes dolgok intézendők. Főszerkesztő: d£ecskemétb.y C3éza.Felelős szerkesztő: Sz. aHZOTZá,CSZEPál. A könyvtárak ügye Magyarországon. Kolozsvárott dr. Gyalui Farkas egyetemi magántanártól tanulmány jelent meg a következő címme : A könyvtári tudományok célja és feladata Magyarországon. E füzetben a szerző a következő eredményekre jut e fontos kulturális kérdésben : A szakkörökben általános meggyőződéssé vált az a tapasztalat, hogy a könyvtárak s könyvtári élet fejlesztésére nélkülözhetetlen könyvtári tudományok terjesztése, e téren szakemberek s ügybarátok kiképzése a leghatékonyabb s legnagyobb eredménnyel az egyetemek által történhetik meg, így aztán Németországban rendes tanszéket állítottak föl e szakból s több más állam egyetemén előadásokat tartanak belőle. Magyarországon, is évek előtt sürgették a szakkörök e tárgyból tanszék létesítését az egyetemen. Éppen e mű szerzője az, aki a kolozsvári egyetemen a könyvtári tudományokból előadásokat tart egy év óta. A szerző ezután reámutat arra a munkára, melyet e tudományszak végez ; kijelenti, hogy nem szabad már tovább késnie nálunk sem a hazai folyóiratok és lapokrendszeres, hetenként vagy havonként megjelenő bőséges repertóriumának, melyet meg kell előznie az eddigi végzett bibliográfia teljes szakszerű kiegészítésének. Fontos része a könyvtári tudományoknak az, mely a könyvnyomtatás történetét kutatja. Teljessé kell tennünk nemzeti irodalmunk termékeinek lajtstromát. Már az eddig végzett kutatásokból a következő tételt állítja föl szerző, mint a bibliográfiai tudomány által is kétségbevonhatatlanul bizonyítottat: a magyar államban a magyar faj az, mely a kultúrában, irodalomban, költészetben s művészetben is termékeinek, műveinek úgy mennyisége, mint minősége tekintetében évszázadok óta magasan fölötte szárnyal más, itt élő fajokon és uralkodik fölöttük. Ugyane tudománynak kutatásai kétségtelenné tették, hogy a múlt századokban, a latin nyelv uralkodása idején, a magyar írók a külföldön is hatalmas és sikeres munkásságot végeztek. A könyvtári tudományoknak Magyarországon nemcsak azt kell végezniök, amit más államokban : még többet. Mert — úgymond a szerző-e tudományszaknak azonkívül, hogy tudományos módszerrel kell e téren addig is folytatott munkálkodást fejlesztenie, kiegészíteni s ahol szükséges, alaposan újra dolgoznia: a nyilvános könyvtárak ügyét a társadalmi téren is előre kell vinnie és szünet nélkül rendszeresen fejlesztenie. Ezután számadatokkal mutat reá az amerikai s angol könyvtáraknak ötven év óta rohamos fejlődésére. Össze sem lehet hasonlítani e könyvtárak s különösen az amerikai nyilvános könyvtárak forgalmát a mieinkkel. A bostoni városi könyvtárban 1901 ben 1.483.513 kötetet használtak. 269 emberből álló személyzete dolgozik a közönség részére. Adjuk össze Magyarország valamennyi nyilvános könyvtárának évi forgalmát, messze mögötte maradunk e számnak. E forgalommal hasonlítsuk össze Budapest legnagyobb forgalmú könyvtárát, a budapesti egyetemi könyvtárét, melynek ugyanabban az esztendőben 74.582 mű forgalma volt, kiadása pedig 1901-ben 76.931 korona, szemben a bostoni könyvtár 1.614.891 koronájával. Ma Magyarország összes nyilvános könyvtárában egy tizedrész annyi rendszeresített szakember sem működik a közönség rendelkezésére, mint ez egy amerikai városban. Magyarországon az 1885 évben összeállított hivatalos statisztika szerint akkor 225- re ment az összes köz- és fölvett jelentékenyebb magánkönyvtárak száma, 129 nagy könyvtárunk van, de másfélezernyi közkönyvtárunk közül mai napig is legföljebb 25—30 könnyen hozzáférhető. A szerző statisztikai hivatalos adatok alapján konstatálja, hogy Budapestnek az ország fő- és székvárosának, melynek maholnap 800.000 lakosa lesz, összes könyvtára és népkönyvtára, ha zsúfolásig megtöltjük, nem képes 2500-nál több olvasónak, de még ennyinek sem helyet adni sz átlagszámítással naponta legföljebb öt órán át. Annál több a kávéház. A vidéken még rosszabak az állapotok. Az utóbbi években 1200 kisebb népkönyvtárt létesítettek, ez valóban fényes eredmény, de a nagyközönség részére szükséges könyvtárak ügye erős gyámolításra s lankadatlan akcióra szorul. Szerző kívánja, hogy ne csupán szétszórt segítségben részesüljenek a könyvtárak, de egy teljesen kidolgozott, egyöntetű programm alapján rendszeres munkatervvel, az egész vonalon megkezdődjék a magyar könyvtárügy rendezése és összes közkönyvtárainak megnyitása. »Minden könyvtárt — így fejezi be művét — egy-egy~ várnak tekintek a nemzeti művelődés védelmére s terjesztésére. Van elég várunk s bennük fegyverünk is : könyvünk. De meglevő elődeink közül alig 25—30 van védelemre kész állapotban. Szabad-e tovább késnünk helyreállításukkal, megerősítésükkel ? És nemcsak ezeket kell hadilábra állítanunk, vagyis szakszerűen rendeznünk s megnyitnunk, hanem a közművelődés ez erősségeire, létesítésükre, fölszerelésükre s kezelésükre vonatkozó haditudománynak , a könyvtári tudományoknak . Magyarországon kötelességük azt követelni s általános meggyőződéssé emelni, hogy a mint minden városban és községben szükséges iskola, posta, úgy kell oda nyilvános könyvtár is. Nem szabad addig nyugodnunk, mig a könyvtárak ügyét hazánkban is ilyen magaslatra ■ nem juttatjuk. Időjárás 1902-ben. Irta: 13.a.rr-a.sz. Ist-sván. (Folytatás.) 3 April 14 én erős nyári vihar Budapesten este, az nap reggel felhőszakadás Berlinben, sok pincze telt föl vízzel, sok épület rongálódott meg, az utczákon 30—40 cm. magas viz hullámzott végig, a vasútvonalakat kiindítani nem lehetett, a környéken több helyt a vasút töltéseket megrokkantotta az alámosatás. Ez nap nyári zivatar Kolozsvárott, Segesvárt, Székes Fejérvárott, Felső-Beregben havazás, Munkácson hideg eső. Ápril 15 én jégeső Sopronban, Balassa-Gyarmaton, Arad, Torda, Nagy- Enyed, Igló havat kaptak, Egerben, Monoron, Szentesen eső, Kaposvárott aszály, 18-án vízáradások Zemplénben. 21 énéli idő Beszterczén, jégesővel kezdődött, utána hó jött, Nagyváradon fagy, Zilahon —2° mérséklet, Szent Gothárdon erős dél, Monokon (Alsó Zemplén) nyári vihar villámcsapásokkal. Május 4-én vihar Nagy-Szőllősön, Nyíregyházán, Resicán, Miskolcon 24 órás eső, Csongrádon 5 én délután nyári vihar, Budapesten hideg eső, Baján fölhőszakadással jégeső, 7-ikén hó burkolta Rózsahegyen a háztetőket, Bodrog-Olasziban felhőszakadás villámcsapásokkal. 8 ikon fagy és hó Spanyolország közepén, a hómérő Madridban — 2°-on állott, 9 ikén kezdi Vásárhelyt, Kolozsvárott, Temesvárt, Csongrádon, Dombóvárott, Pécsett nagy vihar. 12 ikén Biharban pusztító vihar. Paptamásiban akkora jég, hogy órák teltek bele, mig elolvadt, úgy lehűtötte pedig a levegőt, hogy utána a szobákat fűteni kellett. Kaposvárott is jégesés. 15 év hóvihar a Cseh-erdőben 20 cm, vastag hóréteggel, hó volt majnai Frankfurtban, Svájcban a Zug-on 3 méteres hó, Déleurópában hó és fagy. 19-én Martinique nyugatindiai szigeten vizáz, Le Basse Pointban több házat elsöpört az, Texasban