Kecskeméti Friss Ujsag, 1903. március (4. évfolyam, 44-64. szám)
1903-03-03 / 44. szám
IV. évfolyam. 44. szám. 1903. kedd, március 3. 1 krajczár (2 fillér.) Egyes szám ára 2 fillér. Előfizetési ár : Helyün, házhoz hordva Negyedévre .... 2 korona. Félévre..............4 korona. * Vidékre postán küldve Negyedévre ... 3 kor. 50 fii. Félévre.............7 kor. 8 fil. KSCSKZSMIITI . Megjelen: FRISS ÚJSÁG KÖZGAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI LAP. Kedden, szerdán, csütörtkön, pénteken, szombat»«. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budai nagy utcza 151. SL, hova a lap szellemi és anyagi részére vonatkozó összeg dolgok intézendők. Főszerkesztő: IBSecslseszn.étk.;^ Géza. Felelős szerkesztő: Sz. H.KovácsPál. A gyümölcsfák permetezése.*) (Két közlemény.) 1. Kecskemét, márc. 2. Öt évvel ezelőtt, midőn Kecs- kemétre kerültem, megdöbbenve hallottam a panaszt minden oldalról, hogy az üvegmeggyfa gyümölcsöt nem hoz, mert a köd elperzseli a termést, midőn a fák a virágzás legszebb pompájában díszelegnek. Ezen oknál fogva már több gyümölcstermelő gazda az üveermeggyfákat kivágatta és más fa- I £ 100 m' o nemmel pótolta. Ezen elszomorító helyzet indított arra, hogy a baj igazi oka után ku- tassak. Kutatásom nem maradt eredménytelen, mert már az 1898. évben fel- fedeztem a Monika betegséget a meggyfákon s fölismertem, hogy ez a betegség és nem a köd teszi tönkre meggyfáink termését, sőt magát a fát is. Még ugyanazon évben a Kecskeméti Gazdakör helyiségében előadást tartottam e tárgyról, mely alkalommal a gyümölcsfák mészszel való trágyázásáról is beszéltem és hogy kézzelfoghatóbb legyen abbeli állításom, hogy itt gombabetegséggel ál-O J o o o o lünk szemben, a beteg meggyfoga lyakból és gyümölcsökből metszeteket készítettem a hallgatóság szeme láttára és azt beillesztvén a górcsőbe (mikroskop), úgy szemléltettem a közönséggel ; akkor azonban a nevét még nem tudtam a veszélyes penészgombának, csak azt, hogy a fiatal ágak, lombok és a zsenge termésnek ő a megsemmisítője, nem pedig a nép által hitt köd. Mellőzve a gomba tudományos leírását, csupán azt jegyzem meg, hog a tudomány a monikát csak 1900 ban fedezte fel s csak 1901-ben hozta a nagy közönség tudomására, holott az én kutatásaim nyomán már 1898. évben ismeretes volt e penészgomba, csakhogy nevén nem ismertük. Most már a tudománytól nevet nyert s igy nem hiányzik egyéb, minthogy megtaláljuk a helyes védekezési eszközt, de mielőtt ezt előad_ ! *) Lapunk olvasói közül igen sokan tesznek szemrehányást azért, hogy majdnem mindig gazdasági kérdések fölvetésével és tárgyalásával foglalkozunk. Nem azért teszszük, mert ez nekünk kényelmesebb, előnyösebbnek meg éppenséggel nem az. Hanem tudatosan haladunk egy irányban és arra igyekezünk csekély erőnkkel közvéleményt teremteni, hogy a hasznos újításokat mindenki megkedvelje. Kecskemét kincses bányája a piac, arra kell törekednünk, hogy ehhez a kincses bányához a források soha el ne apadjanak. Gyümölcs- és szőlőtermésünk védelmezése idetartozik és így Bajnóczy főkertész úr közleményeit örömmel adjuk közre, hogy abból okulást meríthessenek igen sokan. * Szere. nám, elmélkedjünk a Monilia-betegség felismeréséről. A Monilia betegség az által ismerhető fel, hogy például a gyümölcs a fán összeaszalódik, barázdás réczéket, mélyedéseket mutat. A gyümölcs felületén pedig sárgásfehér, szürkésbe játszó kis csomócskák mutatkoznak, majd sávokat képeznek az összeaszalódott gyümölcsön. Ha azonban a gyümölcs csoportosan van a fákon, akkor a penészgomba az egész csoportot összefoglalja és ily alakban aszalódik meg a tan. Ezekhez tartoznak a körte, alma, szilva, kajszin és őszibarack. A meggyfákon már egészen másként mutatkozik e penészgomba; itt az ifjú hajtások és az azokon levő lombok a konkolynagyságú gyümölcsökkel együtt elszáradnak, sőt leggyakrabban a virágzat is elsül. Ugyanilyen jelenségekben mutatkozik a cseresznyefákon is. Ha tehát gyümölcsfáinkon ilynemű tüneteket látunk, ez Monika jelenlétét mutatja. Eanél agróp a védekezzéshez kell látni haladéktalanul. Arra kell törekedni, hogy a Monika által pusztított galy és gyümölcs még az ősz folyamán eltávolíttassék, nehogy alkalma legyen tavaszszal a csírázásra. Legajánlatosabb az ily módon összegyűjtött fertőzött gyümölcsöt és galyakat haladéktalanul elégetni. Még mielőtt felismertem volna a védekezés igazi eszközét, próbát tettem mésztrágyázás által célomat érni, ezen okból még az 1898. őszén minden gyümölcsfát mészporral trágyáztam meg, amelytől a gyümölcs hozamának szaporulatát és a penész gomba föllépésének elmaradását vártam. Minthogy a trágyázásnak haszna csak egyoldalúig domborodott ki a gyümölcs hozamának és a fa növekekedésben, így aztán utalva lettem a további kisérlettételre, mely a fellépett penészgomba távoltartását célozta. így történt aztán meg a permetezési kísérlet, mely a következő eredményre vezetett: 1899. év tavaszán egy növendék (8—10 éves) fácskát megpermeteztem 1 percentes bordós keverékkel, egyet érintetlen hagytam. Egyet ugyanabban a sorban először bepermeteztem melasoldattal és azután kénporos fújtató segítségével az egész kis fácskát bekénporoztam. Ezen eljárás nem volt eredménytelen, csakhogy nagyon költséges, s éppen azért nem folytattam vele további kísérletetezést, hanem a következő években elfogadván a »Homok« folyórat szerkesztőségének ajánlatát: kénmájjal eszközöltem próbát. 1900 ban már a kénmáj hatása alatt hozták meg a fiatalabb fák termésüket I pompás eredménynyel. Azóta folyton kénmájjal permetteztem a mákért mind mnemü o-yü• • 1 r/ • mölcsfait s azt tapasztalom, hogy nem I csupán a gombától védelmezi meg a kénmáj fáinkat, hanem a rovarokat, sőt még az almamoly álcáit is megssemnyisiti, ha őszszel, lombhullás után erősebb oldatban nyeri a kénmájat. (Vége köv.) Bajnócy Károly. I A tisztikar tevékenysége. Kecskemét th. város közigazgatásá- ról, ügykezeléséről nemcsak a minisztériumokban vannak a legjobb véleménynyel, hanem városi és vármegyei törvényhatóságok is hirdetik, hogy alapos panasz ugyan nem lehet a mi közigazgatásunkra. A számonkérőszék előtt minden évigen beszámolnak a tisztviselők az ő működésükről és ezt a számonkérőszéket Benitzky Ferenc főispán a múlt héten tartotta meg. A törvényhatósági bizottság kiküldötteként részt vett azon Dömöstör Sándor és Szappanos István is Mindkettőt olyannak ismeri a nagy közönség, akik szigorú igazsággal járnak el minden cselekedetökben. Ők is aláírták az itt közölt jegyzőköyynek adatait, ame- lyek megnyugtatók közigazgatásunk ve-ezetésére. A számonkérőszék vizsgálata az 1902. évi március hó 10 étől 1903. évi február hó 20 ig beérkezett ügyek és az ezzel kapcsolatos tevékenység megvizsgálására terjed ki. A város 11 iktatója alapján készült kimutatás felolvasása után megállapítja a számonkérőszék, hogy,a vizsgálati időszak alatt beérkezett összesen 61919 drb ehhez hozzáadva a legutóbbi számonkérőszék alkalmával talált hátralékot .... 881 „ elintézendő volt összesen : 62800 „ ebből elintéztetett..................... 61666 „ maradt hátralék : 1134 „ A megbízást tartalmazó ügyekről szerkesztett kimutatás szerint a vizsgálati idő-szak alatt beérkezett összesen 13476 drb ehhez hozzáadva a legutóbbi számonkérőszék alkalmával I talált hátralékot ... . 996 „ !" elintézendő volt összesen : 14571 „ I ebből elintéztelet .... 13250 „ maradt hátralék : 1221 „ A számonkérőszék megállapítja, hogy mindkétnemű ügycsoport hátralékainál a legutóbbi számonkérőszék alkalmával talált hátralékhoz képest emelkedés mutat.