Kecskeméti Friss Ujsag, 1903. március (4. évfolyam, 44-64. szám)

1903-03-03 / 44. szám

IV. évfolyam. 44. szám. 1903. kedd, március 3. 1 krajczár (2 fillér.) Egyes szám ára 2 fillér. Előfizetési ár : Helyü­n, házhoz hordva Negyedévre .... 2 korona. Félévre..............4 korona. * Vidékre postán küldve Negyedévre ... 3 kor. 50 fii. Félévre.............7 kor. 8 fil. KSCSKZSMIITI . Megjelen: FRISS ÚJSÁG KÖZGAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI LAP. K­edden, szerdán, csütört­­kön, pénteken, szombat»«. Szerkesztőség és kiadó­­hivatal: Budai nagy utcza 151. SL, hova a lap szellemi és anyagi részére vonatkozó összeg dolgok intézendők. Főszerkesztő: IBSecslseszn.étk­.;^ Géza. Felelős szerkesztő: Sz. H.Kovács­­Pál. A gyümölcsfák permetezése.*) (Két közlemény.) 1. Kecskemét, márc. 2. Öt évvel ezelőtt, midőn Kecs-­­ kemétre kerültem, megdöbbenve hal­lottam a panaszt minden oldalról, hogy­­ az üvegmeggyfa gyümölcsöt nem hoz,­­ mert a köd elperzseli a termést, mi­­­dőn a fák a virágzás legszebb pom­­­­pájában díszelegnek. Ezen oknál fogva­­ már több gyümölcstermelő gazda az­­ üveermeggyfákat kivágatta és más fa- I £ 100 m' o nemmel pótolta. Ezen elszomorító helyzet indított­­ arra, hogy a baj igazi oka után ku-­­ tassak. Kutatásom nem maradt eredmény­telen, mert már az 1898. évben fel-­­ fedeztem a Monik­a betegséget a meggy­­fákon s fölismertem, hogy ez a be­­­­tegség és nem a köd teszi tönkre­­ meggyfáink termését, sőt magát a­­ fát is. Még ugyanazon évben a Kecs­­­keméti Gazdakör helyiségében elő­adást tartottam e tárgyról, mely al­kalommal a gyümölcsfák mészszel való trágyázásáról is beszéltem és hogy kézzelfoghatóbb legyen abbeli állítá­som, hogy itt g­ombabetegség­gel ál-O J o o o o lünk szemben, a beteg meggyfoga lyakból és gyümölcsökből metszeteket készítettem a hallgatóság szeme láttára és azt beillesztvén a górcsőbe (mik­­roskop), úgy szemléltettem a közön­­séggel ; akkor azonban a nevét még nem tudtam a veszélyes penészgom­bának, csak azt, hogy a fiatal ágak, lombok és a zsenge termésnek ő a megsemmisítője, nem pedig a nép­­ által hitt köd.­­ Mellőzve a gomba tudományos­­ leírását, csupán azt jegyzem meg, hog a tudomány a monik­át csak 1900 ban fedezte fel s csak 1901-ben hozta a nagy közönség tudomására, holott az én kutatásaim nyomán már 1898. évben ismeretes volt e penész­gomba, csakhogy nevén nem ismer­tük. Most már a tudománytól nevet nyert s igy nem hiányzik egyéb, minthogy megtaláljuk a helyes véde­kezési eszközt, de mielőtt ezt előad_ ! *) Lapunk olvasói közül igen sokan tesznek­­ szemrehányást azért, hogy majdnem mindig gazdasági kérdések fölvetésével és tárgyalásával foglalkozunk. Nem azért teszszük, mert ez nekünk kényelmesebb, előnyö­sebbnek meg éppenséggel nem az. Hanem tudatosan haladunk egy irányban és arra igyekezünk csekély erőnk­kel közvéleményt teremteni, hogy a hasznos újításokat mindenki megkedvelje. Kecskemét kincses bányája a piac, arra kell törekednünk, hogy ehhez a kincses bányához a forrá­sok soha el ne apadjanak. Gyümölcs- és szőlőtermé­sünk védelmezése idetartozik és így Bajnóczy főkertész úr közleményeit örömmel adjuk közre, hogy abból oku­lást meríthessenek igen sokan. * Szere. nám, elmélkedjünk a Monilia-betegség felismeréséről. A Monilia betegség az által ismerhető fel, hogy például a gyümölcs a fán összeaszalódik, baráz­dás réczéket, mélyedéseket mutat. A gyümölcs felületén pedig sárgásfehér, szürkésbe játszó kis csomócskák mu­­tatkoznak, majd sávokat képeznek az összeaszalódott gyümölcsön. Ha azonban a gyümölcs csopor­tosan van a fákon, akkor a penész­­gomba az egész csoportot összefog­lalja és ily alakban aszalódik meg a tan. Ezekhez tartoznak a körte, alma, szilva, kajszin­ és őszibarack. A meggyfákon már egészen másként mutatkozik e penészgomba; itt az ifjú hajtások és az azokon levő lom­bok a konkolyna­gyságú gyümölcsök­kel együtt elszáradnak, sőt leggyakrab­ban a virágzat is elsül. Ugyanilyen jelenségekben mutatkozik a cseresz­nyefákon is. Ha tehát gyümölcsfáinkon ilynemű tüneteket látunk, ez­­ Monik­a jelen­létét mutatja. Eanél agróp a védekez­­zéshez kell látni haladéktalanul. Arra kell törekedni, hogy a Mo­nik­a által pusztított galy és gyümölcs még az ősz folyamán eltávolíttassék, nehogy alkalma legyen tavaszszal a csírázásra. Legajánlatosabb az ily mó­don összegyűjtött fertőzött gyümölcsöt és galyakat haladéktalanul elégetni. Még mielőtt felismertem volna a védekezés igazi eszközét, próbát tet­tem mésztrágyázás által célomat érni, ezen okból még az 1898. őszén min­den gyümölcsfát mészporral trágyáz­tam meg, a­melytől a gyümölcs ho­zamának szaporulatát és a penész gomba föllépésének elmaradását vártam. Minthogy a trágyázásnak haszna csak egyoldalúi­g domborodott ki a gyümölcs hozamának és a fa növeke­­kedésben, így aztán utalva lettem a további kisérlettételre, mely a fellépett penészgomba távoltartását célozta. így történt aztán meg a perme­tezési kísérlet, mely a következő ered­ményre vezetett: 1899. év tavaszán egy növendék (8—10 éves) fácskát megpermeteztem 1 percentes bordós keverékkel, egyet érintetlen hagytam. Egyet ugyanabban a sorban először bepermeteztem me­­lasoldattal és azután kénporos fújtató segítségével az egész kis fácskát be­kénporoztam. Ezen eljárás nem volt eredménytelen, csakhogy nagyon költ­séges, s éppen azért nem folytattam vele további kísérletetezést, hanem a következő években elfogadván a »Ho­mok« folyó­rat szerkesztőségének aján­latát: kénmájjal eszközöltem próbát. 1900 ban már a kén­máj hatása alatt hozták meg a fiatalabb fák termésüket I pompás eredménynyel. Azóta folyton kénmájjal perme­­t­teztem a mákért mind mnemü o-yü­• • 1 r/ • mölcsfait s azt tapasztalom, hogy nem I csupán a gombától védelmezi meg a­­ kénmáj fáinkat, hanem a rovarokat,­­ sőt még az almamoly álcáit is meg­­s­semnyisiti, ha őszszel, lombhullás után­­ erősebb oldatban nyeri a kénmájat. (Vége köv.) Bajnócy Károly. I A tisztikar tevékenysége. Kecskemét th. város közigazgatásá-­­ ról, ügykezeléséről nemcsak a miniszté­­­­riumokban vannak a legjobb vélemény­­­­nyel, hanem városi és vármegyei törvény­­­­hatóságok is hirdetik, hogy alapos panasz­­ ugyan nem lehet a mi közigazgatásunkra. A számonkérőszék előtt minden év­­i­gen beszámolnak a tisztviselők az ő mű­ködésükről és ezt a számonk­érőszéket­­ Benitzky Ferenc főispán a múlt héten­­ tartotta meg. A törvényhatósági bizott­­s­­ág kiküldötteként részt vett azon Dömö­­s­tör Sándor és Szappanos István is Mind­kettőt olyannak ismeri a nagy közönség, a­kik szigorú igazsággal járnak el min­den cselekedetökben. Ők is aláírták az itt közölt jegyzőköyynek adatait, ame- l­­yek megnyugtatók közigazgatásunk ve-­e­zetésére. A számonkérőszék vizsgálata az 1902. évi március hó 10 étől 1903. évi február hó 20 ig beérkezett ügyek és az ezzel kapcsolatos tevékenység megvizsgálására terjed ki. A város 11 iktatója alapján készült kimutatás felolvasása után megállapítja a számonkérőszék, hogy­­,a vizsgálati idő­szak alatt beérkezett összesen 61919 drb ehhez hozzáadva a legutóbbi számonkérőszék alkalmával talált hátralékot .... 881 „ elintézendő volt összesen : 62800 „ ebből elintéztetett..................... 61666 „ maradt hátralék : 1134 „ A megbízást tartalmazó ügyekről szer­kesztett kimutatás szerint a vizsgálati idő-­­szak alatt beérkezett összesen 13476 drb­­ ehhez hozzáadva a legutóbbi számonkérőszék alkalmával I talált hátralékot ... . 996 „ !" elintézendő volt összesen : 14571 „ I ebből elintéztelet­ .... 13250 „ maradt hátralék : 1221 „ A számonkérőszék megállapítja, hogy­­ mindkétnem­ű ügycsoport hátralékainál a­­ legutóbbi számonkérőszék alkalmával ta­lált hátralékhoz képest emelkedés mutat.

Next