Kecskeméti Friss Ujsag, 1903. május (4. évfolyam, 86-107. szám)

1903-05-01 / 86. szám

1903. május 1. KECSKEMÉTI FRISS ÚJSÁG 3 oldal. Zsigmond, Tóth Kálmán, Mezei Pál és Soós Ferencz. Megválasztatott: B. Kiss Béla köz­­felkiáltással. A közigazgatás bajai. (A közigazgatási bizottság jelentése.) (Folytatás.) 2­7. Ugyancsak a város akadálytalan fejlődése érdekében, tekintettel a már meg­kezdett nagyobb arányú szabályozásokra és új városrészeknek folyamatban levő alakulására, a város célszerű fejlődése érdekében szükséges volna, ha az 1868. XXII. t. c. 4. § ában és az 1896. XXIII. t. c. 4. és 5. § ában az általános házbér­adó alá eső városok részére uj- és tol­daléképületekre megadott nagyobb ház adómentesség általában a törvényhatósági joggal felruházott városokra és igy Kecs­kemétre is mielőbb kiterjesztetnék. Ezen kiterjesztés a városok intenzív fejlődését előmozdítaná, az építkezési kedvet emelné és igy a mutatkozó pénzbőség mellett az ipar sok ágát a jelenlegi válságos viszo­nyok közül kiragadná s a lakásviszonyok javulásában rejlő egészségügyi előnyei mellett az államkincstárra is hasznos lenne, mert az adótárgyakat rohamosan szaporítaná; az 1896. XXIII. t. c. 5 ik § ában foglalt kedvezmény megadása pe­dig, különösen bérházak építését mozdí­taná elő, melyek után az államkincstár­nak nagyobb jövedelme van és mely­­intézkedés az általános hátbéradó alá tartozó városok számát is növelné. A terv. hat. városokkal szemben pedig ezen intézkedés azért is méltányos volna, mert azokban a házosztályadó úgyis magasabb kulcs szerint vettetik ki, mint más községekben és városokban. 8. A hét éven aluli elhagyott gyer­mekekre vonatkozó jogszabályok módosí­tásának szükségességére már 1902. évi évközi jelentésünkben rámutattunk. Az e részben szükségesnek tartott intézkedése­ket a következőkben van szerencsénk összefoglalni, annak megemlítésével, hogy ezen javaslat a fennálló törvények módo­sítását nem teszi szükségessé és rendeleti úton megvalósítható . a) Úgy az elhagyottság megállapí­tása, mint az ápolási díj meghatározása oivassék a helyi közigazgatási hatóságokra, mert mindkettőhöz a helyi viszonyok ismerete szükséges. b) A jogorvoslat lehetősége a m. kir. közigazgatási bíróságnál biztosíttassék, úgy az elhagyottság megállapítására, mint az ápolási díjak meghatározására nézve. Ehhez képest jelöltessék ki valamely állami közeg a netán szükséges jogorvos­latnak, az államkincstár szempontjából leendő érvényesítésére. c) Az 50.000/1899. sz. belügyminisz­teri rendelet értelmében a helyi hatósá­gok az elhagyottá nyilvánított gyermek eltartásáról és ápolásáról azonnal kötele­sek lévén gondoskodni, köteleztessenek egyszersmind a javaslatba hozott ápolási díj előlegezésére is és ez részükre az or­szágos betegápolási alapból az esetben is téríttessék vissza, ha az elhagyottság jog­erősen nem állapíttatnék meg, vagy a felsőbb hatóságok az ápolási díj összegét mérsékelnék. d) Azon városok, melyekben a köz­egészségügyi szolgálat akkér van szer­vezve, hogy az elhagyottá nyilvánított gyermekek gondozásának kellő felügyelete és ellenőrzése biztosítva van, tehát az összes terv, hat, joggal felruházott váro­sok, jogosíttassanak fel és köteleztessenek, hogy az általuk elhagyottnak nyivánított 7 éven aluli gyermekeket maguk helyez­zék el területükön lakó családoknál és azok gondozását és ápolását maguk ellen­őriztessék, hacsak helyben állami gyer­­mekmenhely nincs. e) Ilyen városokból csupán a beteges, gyenge gyermekek szállittasanak be a a legközelebbi gyermekmenhelybe, de csupán addig, amíg annyira megerősöd­nek, hogy családoknál célszerűen elhe­lyezhetők. Ekkor a helyi közigazgatási hatóságoknak a d) pontban jelzett eljárás céljából adassanak vissza. f) Mondassák ki, hogy az elhagyott gyermek, a­kinek anyja él, úgy az állami­­ menhelyek igazgatósága, mint a helyi hatóságok által csupán neki adható ki ápolásra, ha az anya erre vállalkozik. Ha mégis kivétel létezik, az csak azon ese­tekre terjedjen ki, amikor az anyának állandó lakása nincs, vagy egészségi és családi állapota vagy megbízhatósága gyermeke gondozását reá nézve teljesen lehetetlenné teszi. Ha pedig ezen okok megszűnnek, a gyermek anyja kérésére feltétlenül s azonnal visszaadandó. Mindezen intézkedések meggyőződé­sünk szerint feltétlenül szükségesek, mert csak így érhető el az a humánus cél, melyet a törvényhozás és nagyméltóságod a 7 éven alul levő elhagyott gyermekek állami gondozásba vételével kitűzött és amelyet gyökerében támad meg az az eljárás, mely az anyát gyermekétől meg­akarja fosztani. És csak ily módon tör­ténhetik meg az is, hogy a lakosság által országos betegápolási adóban befize­tett összegek egy része ugyanazon lakos­sághoz visszakerüljön és elkerültessék az a viszás helyzet, hogy egyes városok saját gyermekeikből saját költségükön más városok vagy községek részére nevel­tessenek munkabíró, hasznos polgárokat. (Folyt. köv.) M­IRE JÉC. — ápr. 30. — A megyés püspök Kecskeméten. A holnapi nap programmja ugyanaz lesz, mint volt a maié. Délután 4 órától esti 8 óráig a megyés püspök fog gyóntatni. — Csáky Károly gróf püspök kecske­méti építkezése. Egy-egy ujsághirecske aligha okozott még Kecskeméten olyan igaz örömet, mint az a híresztelésünk, hogy Csáky Károly gróf püspök úr­­ méltósága nem idegen attól a gondolattól, hogy egyházmegyéje legnagyobb városá­ban, egyházának legbuzgóbb hívei között minél több időt tölthessen, tehát esetleg a Temető nagyutcában palotát építtet. Ezt a gondolatot az keltette a szeretett főpapban, hogy a város közönsége is, hívei is olyan igaz szívvel fogadták, a­mire csak hamisítatlan tisztelet adja meg a serkentést. A hívek ezrei mennek napon­ként Isten házába, hogy a szeretett főpa­pot hallhassák, tanítását követhessék. Népünk vallásos és ezt a mai materia­­lisztikus korban ápolni szükséges. Éppen ezért nagy és igazi öröm fogott el min­denkit arra­­a hírre, hogy esetleg a püspök ur ő méltósága évenként pár hónapot Kecskeméten tölt. Adja Isten, hogy úgy legyen, ennek felekezeti különb­ség nélkül örvendene városunk lakossága. — Tiszteletbeli tisztviselők. Az álta­lános tiszújitás alkalmából ma délelőtt Benitzky Ferenc főispán többeket tiszte­letbeli tisztviselőknek kinevezett. A név­sort itt közöljük : tiszteletbeli főjegyzőnek kinevezte dr. Szeless Józsefet (eddig is az volt); tiszteletbeli főügyésznek Papp Sándort; tb. főorvosoknak dr. Csabay Gézát és dr. Fodor Jenőt; tb. kerületi orvosoknak dr. Damó Zoltánt és dr. Tassy Józsefet; tb. aljegyzőknek dr. Szigethy Lehelt és Magyar Károlyt; tb. rendőr­­kapitánynak Ivitz Istvánt; tb. fogalma­zóknak ifj. Szeless Józsefet és Garzó Lajost; tb. irodavezetőnek Lakos Samut. — A püspök a templomban. Csáky Károly gróf megyés püspük a nap legna­­gyobb részét eddig a templomban töltötte. Gyóntat és már párszor prédikált. Oly nagy tömegben jönnek a kath. hivek különösen az esteli prédikációk meghall­gatására, hogy mozdulni sem lehetett a templomban. Tegnapelőtt este többen rosszul lettek, két leányt pedig ájulva vittek ki a templomból a rendőrök és hordágyon elszállították haza lakásaikra. Komolyabb bajuk nem történt.­­- A választások megfelebbezése. Úgy értesülünk, hogy Iványosi Szabó László ügyvéd, az alsókerületi függetlenségi párt elnöke, mint bizottsági tag több társával együtt fölebbezést ad be a választások ellen. Jogcímet erre abban keresnek, mert a kijelölőválasztmány a tisztújítás tartama alatt nem jelölt három pályázót olyan alkalmakkor, mikor a már kijelöltek kö­zül valaki előzőleg más állásra megvá­lasztatott. — Méncsikók vásárlása. Némay al­ezredes, a nagykőrösi méntelep parancs­­noka, levelet írt mai napon Grasselli Miklós földmivesiskola igazgatónak, a­melyben felkéri, hogy a megvételre fel­ajánlott 8 drb egyéves méncsikó tulajdo­nosait értesítse, hogy május hó - án át­jön a csikókat megtekinteni. Az idő rövidsége miatt ezen az után hozza az érdeklett gazdáknak az igazgató tudomá­sára, hogy a csikókat május 2-án, reggel 9 órakor a Klapka utcában lévő fedeztetési állomásra vezessék elő és az alku meg­kötése végett a tulajdonosok is jelenje­nek meg. — Fúj a szél. Hetek óta folyton hi­deg északi szél fúj, pedig epedve várjuk a szép, tavaszi időt. A természetben min­den visszamarad, a gazdák szinte kétség­­beesetten nézik, mit művel ez a folyto­nos hideg. Most már mindennek virítani kellene. A fák máskor már zöld lombo­zattal állanak s most csak kicsi, hitvány levelek tarkítják. Sok helyen még ez sincs, mert a múlt heti 5—6 fokos hideg lefagyasztotta. Szomorúan, elszorult szívvel tekintünk végig a fákon, sőr a lelkünk, de semmit sem tehetünk, ami a természet szörnyű rombolását orvosolná. Tehetetlenül állunk vele szemben. S a hideg még egyre tart. Egyik nap mele­gebb, a másikon azonban már megint a hidegebb szél fu. Ma levetjük a felöltőt, de holnap sietve öltjük magunkra. Még a napsütötte helyeken is fázunk, dider­­günk. Gonosz időjárás ez. Pedig itt a csudaszép május, a szerelem, a költészet hónapja. Hanem m­ég fecskét is keveset látni. Azok sem jöttek meg mind. Érezik a szokatlan időjárást. Nem is jönnek meg előbb, m­íg melegebb nem lesz. Ez az idő nem is áprilisi időjárás. Az egészen más. Egyik percben a legmelegebben tűz alá a napsugár, a másikban meg szakad az eső. Ez az igazi, a hóbortos április. De az idei nem hóbortos, hanem valósággal bolond. Ingatlanok forgalma. Pálinkás Sándorné öreghegyi 402 □ -ös szőlőjét megvette Kovács Menyhért és neje 1700 koronáért. Szabó Lajos széktói dülőbeli 849 □ -es szőlőjét megvette Horváth Lajos 1600 koronáért. próság. A könyvelő: Főnök úr, szeretnék ma délután az anyósom temetésére menni. A főnök : Én is ! Szerkesztői üzenet. — Fiatal gazda. Köszönjük a fehér ruhás lányok névsorát, vasárnap közöl­jük, akkor többen fogják olvasni. Bizony hiba volt, hogy a névsort velünk nem közölték, dehát ezt ön pótolta, a­miért ismételten köszönetünket fejezzük ki.

Next