Kecskeméti Friss Ujsag, 1903. május (4. évfolyam, 86-107. szám)
1903-05-01 / 86. szám
1903. május 1. KECSKEMÉTI FRISS ÚJSÁG 3 oldal. Zsigmond, Tóth Kálmán, Mezei Pál és Soós Ferencz. Megválasztatott: B. Kiss Béla közfelkiáltással. A közigazgatás bajai. (A közigazgatási bizottság jelentése.) (Folytatás.) 27. Ugyancsak a város akadálytalan fejlődése érdekében, tekintettel a már megkezdett nagyobb arányú szabályozásokra és új városrészeknek folyamatban levő alakulására, a város célszerű fejlődése érdekében szükséges volna, ha az 1868. XXII. t. c. 4. § ában és az 1896. XXIII. t. c. 4. és 5. § ában az általános házbéradó alá eső városok részére uj- és toldaléképületekre megadott nagyobb ház adómentesség általában a törvényhatósági joggal felruházott városokra és igy Kecskemétre is mielőbb kiterjesztetnék. Ezen kiterjesztés a városok intenzív fejlődését előmozdítaná, az építkezési kedvet emelné és igy a mutatkozó pénzbőség mellett az ipar sok ágát a jelenlegi válságos viszonyok közül kiragadná s a lakásviszonyok javulásában rejlő egészségügyi előnyei mellett az államkincstárra is hasznos lenne, mert az adótárgyakat rohamosan szaporítaná; az 1896. XXIII. t. c. 5 ik § ában foglalt kedvezmény megadása pedig, különösen bérházak építését mozdítaná elő, melyek után az államkincstárnak nagyobb jövedelme van és melyintézkedés az általános hátbéradó alá tartozó városok számát is növelné. A terv. hat. városokkal szemben pedig ezen intézkedés azért is méltányos volna, mert azokban a házosztályadó úgyis magasabb kulcs szerint vettetik ki, mint más községekben és városokban. 8. A hét éven aluli elhagyott gyermekekre vonatkozó jogszabályok módosításának szükségességére már 1902. évi évközi jelentésünkben rámutattunk. Az e részben szükségesnek tartott intézkedéseket a következőkben van szerencsénk összefoglalni, annak megemlítésével, hogy ezen javaslat a fennálló törvények módosítását nem teszi szükségessé és rendeleti úton megvalósítható . a) Úgy az elhagyottság megállapítása, mint az ápolási díj meghatározása oivassék a helyi közigazgatási hatóságokra, mert mindkettőhöz a helyi viszonyok ismerete szükséges. b) A jogorvoslat lehetősége a m. kir. közigazgatási bíróságnál biztosíttassék, úgy az elhagyottság megállapítására, mint az ápolási díjak meghatározására nézve. Ehhez képest jelöltessék ki valamely állami közeg a netán szükséges jogorvoslatnak, az államkincstár szempontjából leendő érvényesítésére. c) Az 50.000/1899. sz. belügyminiszteri rendelet értelmében a helyi hatóságok az elhagyottá nyilvánított gyermek eltartásáról és ápolásáról azonnal kötelesek lévén gondoskodni, köteleztessenek egyszersmind a javaslatba hozott ápolási díj előlegezésére is és ez részükre az országos betegápolási alapból az esetben is téríttessék vissza, ha az elhagyottság jogerősen nem állapíttatnék meg, vagy a felsőbb hatóságok az ápolási díj összegét mérsékelnék. d) Azon városok, melyekben a közegészségügyi szolgálat akkér van szervezve, hogy az elhagyottá nyilvánított gyermekek gondozásának kellő felügyelete és ellenőrzése biztosítva van, tehát az összes terv, hat, joggal felruházott városok, jogosíttassanak fel és köteleztessenek, hogy az általuk elhagyottnak nyivánított 7 éven aluli gyermekeket maguk helyezzék el területükön lakó családoknál és azok gondozását és ápolását maguk ellenőriztessék, hacsak helyben állami gyermekmenhely nincs. e) Ilyen városokból csupán a beteges, gyenge gyermekek szállittasanak be a a legközelebbi gyermekmenhelybe, de csupán addig, amíg annyira megerősödnek, hogy családoknál célszerűen elhelyezhetők. Ekkor a helyi közigazgatási hatóságoknak a d) pontban jelzett eljárás céljából adassanak vissza. f) Mondassák ki, hogy az elhagyott gyermek, akinek anyja él, úgy az állami menhelyek igazgatósága, mint a helyi hatóságok által csupán neki adható ki ápolásra, ha az anya erre vállalkozik. Ha mégis kivétel létezik, az csak azon esetekre terjedjen ki, amikor az anyának állandó lakása nincs, vagy egészségi és családi állapota vagy megbízhatósága gyermeke gondozását reá nézve teljesen lehetetlenné teszi. Ha pedig ezen okok megszűnnek, a gyermek anyja kérésére feltétlenül s azonnal visszaadandó. Mindezen intézkedések meggyőződésünk szerint feltétlenül szükségesek, mert csak így érhető el az a humánus cél, melyet a törvényhozás és nagyméltóságod a 7 éven alul levő elhagyott gyermekek állami gondozásba vételével kitűzött és amelyet gyökerében támad meg az az eljárás, mely az anyát gyermekétől megakarja fosztani. És csak ily módon történhetik meg az is, hogy a lakosság által országos betegápolási adóban befizetett összegek egy része ugyanazon lakossághoz visszakerüljön és elkerültessék az a viszás helyzet, hogy egyes városok saját gyermekeikből saját költségükön más városok vagy községek részére neveltessenek munkabíró, hasznos polgárokat. (Folyt. köv.) MIRE JÉC. — ápr. 30. — A megyés püspök Kecskeméten. A holnapi nap programmja ugyanaz lesz, mint volt a maié. Délután 4 órától esti 8 óráig a megyés püspök fog gyóntatni. — Csáky Károly gróf püspök kecskeméti építkezése. Egy-egy ujsághirecske aligha okozott még Kecskeméten olyan igaz örömet, mint az a híresztelésünk, hogy Csáky Károly gróf püspök úr méltósága nem idegen attól a gondolattól, hogy egyházmegyéje legnagyobb városában, egyházának legbuzgóbb hívei között minél több időt tölthessen, tehát esetleg a Temető nagyutcában palotát építtet. Ezt a gondolatot az keltette a szeretett főpapban, hogy a város közönsége is, hívei is olyan igaz szívvel fogadták, amire csak hamisítatlan tisztelet adja meg a serkentést. A hívek ezrei mennek naponként Isten házába, hogy a szeretett főpapot hallhassák, tanítását követhessék. Népünk vallásos és ezt a mai materialisztikus korban ápolni szükséges. Éppen ezért nagy és igazi öröm fogott el mindenkit arraa hírre, hogy esetleg a püspök ur ő méltósága évenként pár hónapot Kecskeméten tölt. Adja Isten, hogy úgy legyen, ennek felekezeti különbség nélkül örvendene városunk lakossága. — Tiszteletbeli tisztviselők. Az általános tiszújitás alkalmából ma délelőtt Benitzky Ferenc főispán többeket tiszteletbeli tisztviselőknek kinevezett. A névsort itt közöljük : tiszteletbeli főjegyzőnek kinevezte dr. Szeless Józsefet (eddig is az volt); tiszteletbeli főügyésznek Papp Sándort; tb. főorvosoknak dr. Csabay Gézát és dr. Fodor Jenőt; tb. kerületi orvosoknak dr. Damó Zoltánt és dr. Tassy Józsefet; tb. aljegyzőknek dr. Szigethy Lehelt és Magyar Károlyt; tb. rendőrkapitánynak Ivitz Istvánt; tb. fogalmazóknak ifj. Szeless Józsefet és Garzó Lajost; tb. irodavezetőnek Lakos Samut. — A püspök a templomban. Csáky Károly gróf megyés püspük a nap legnagyobb részét eddig a templomban töltötte. Gyóntat és már párszor prédikált. Oly nagy tömegben jönnek a kath. hivek különösen az esteli prédikációk meghallgatására, hogy mozdulni sem lehetett a templomban. Tegnapelőtt este többen rosszul lettek, két leányt pedig ájulva vittek ki a templomból a rendőrök és hordágyon elszállították haza lakásaikra. Komolyabb bajuk nem történt.- A választások megfelebbezése. Úgy értesülünk, hogy Iványosi Szabó László ügyvéd, az alsókerületi függetlenségi párt elnöke, mint bizottsági tag több társával együtt fölebbezést ad be a választások ellen. Jogcímet erre abban keresnek, mert a kijelölőválasztmány a tisztújítás tartama alatt nem jelölt három pályázót olyan alkalmakkor, mikor a már kijelöltek közül valaki előzőleg más állásra megválasztatott. — Méncsikók vásárlása. Némay alezredes, a nagykőrösi méntelep parancsnoka, levelet írt mai napon Grasselli Miklós földmivesiskola igazgatónak, amelyben felkéri, hogy a megvételre felajánlott 8 drb egyéves méncsikó tulajdonosait értesítse, hogy május hó - án átjön a csikókat megtekinteni. Az idő rövidsége miatt ezen az után hozza az érdeklett gazdáknak az igazgató tudomására, hogy a csikókat május 2-án, reggel 9 órakor a Klapka utcában lévő fedeztetési állomásra vezessék elő és az alku megkötése végett a tulajdonosok is jelenjenek meg. — Fúj a szél. Hetek óta folyton hideg északi szél fúj, pedig epedve várjuk a szép, tavaszi időt. A természetben minden visszamarad, a gazdák szinte kétségbeesetten nézik, mit művel ez a folytonos hideg. Most már mindennek virítani kellene. A fák máskor már zöld lombozattal állanak s most csak kicsi, hitvány levelek tarkítják. Sok helyen még ez sincs, mert a múlt heti 5—6 fokos hideg lefagyasztotta. Szomorúan, elszorult szívvel tekintünk végig a fákon, sőr a lelkünk, de semmit sem tehetünk, ami a természet szörnyű rombolását orvosolná. Tehetetlenül állunk vele szemben. S a hideg még egyre tart. Egyik nap melegebb, a másikon azonban már megint a hidegebb szél fu. Ma levetjük a felöltőt, de holnap sietve öltjük magunkra. Még a napsütötte helyeken is fázunk, didergünk. Gonosz időjárás ez. Pedig itt a csudaszép május, a szerelem, a költészet hónapja. Hanem még fecskét is keveset látni. Azok sem jöttek meg mind. Érezik a szokatlan időjárást. Nem is jönnek meg előbb, míg melegebb nem lesz. Ez az idő nem is áprilisi időjárás. Az egészen más. Egyik percben a legmelegebben tűz alá a napsugár, a másikban meg szakad az eső. Ez az igazi, a hóbortos április. De az idei nem hóbortos, hanem valósággal bolond. Ingatlanok forgalma. Pálinkás Sándorné öreghegyi 402 □ -ös szőlőjét megvette Kovács Menyhért és neje 1700 koronáért. Szabó Lajos széktói dülőbeli 849 □ -es szőlőjét megvette Horváth Lajos 1600 koronáért. próság. A könyvelő: Főnök úr, szeretnék ma délután az anyósom temetésére menni. A főnök : Én is ! Szerkesztői üzenet. — Fiatal gazda. Köszönjük a fehér ruhás lányok névsorát, vasárnap közöljük, akkor többen fogják olvasni. Bizony hiba volt, hogy a névsort velünk nem közölték, dehát ezt ön pótolta, amiért ismételten köszönetünket fejezzük ki.