Kecskeméti Friss Ujsag, 1903. július (4. évfolyam, 127-149. szám)
1903-07-01 / 127. szám
2 oldal korona) leiró adatok is közöltetnek, ez utóbbi a bejelentési ívekkel küldendő be. Felhívásunkat azon reményben bocsátjuk szét, hogy a gazdaközönség saját érdekében ezen törekvésünket támogatni s tenyészanyagát ezen vásárral is egybekötött kiállításra bejelenteni. Mindenre nézve készségesen nyújt felvilágosítást s részletes tervezetetküld a vármegyei gazdasági egyesület titkári hivatala Budapest, Vármegyeház, Budapest, 1903. május hó 29 én. A rendező bizottság. MIRE BL« — junius 30— Főgondnokválasztás. A helybeli róm. kath. egyház boldogult Zimai Károly elhunytával megüresedett főgondnoki állást vasárnap töltötte be délelőtt tartott egyháztanács ülésén. Múltkor jelölőértekezletet tartott az egyháztanács és erre a díszes állásra egyhangúlag jelölték Bagi László h.polgármestert, aki hónapok óta a főgondnoki teendőket is ideiglenesen végezte. Mert a jelölés egyhangúlag történt, meglepetést keltett, hogy az egyháztanács tagjai közül vasárnap többen a szavazás elrendelését, kérték és Bagi Lászlót Bogoss Endrével szemben szavazattöbbséggel választották meg. Bogoss úr szerkesztőségünkben azt a kijelentést tette, hogy ő neki esze ágában sem volt erre az állásra pályázni. Közvetlen a választás előtt szólították föl és mert úgy is tudta, hogy győzni nem fog, a nevét odaadta némely egyháztanácstagnak. Minden személyi vonatkozás nélkül azt a megjegyzést kell tennünk, hogy ilyen nagy egyház beléletében e fajta experimantációkra szükség nincsen és indokolt nem volt ez a kísérletezés. Egyébként a választásba mindenki nagyon belenyugodhatik, ez egyház érdeke nyert azzal, hogy Bagi Lászlót választották meg. í . Hock János a színpadon. Hock János országos képviselő, a kőbányai katholikus hívek nagy tudományú plébánosa, Megváltás címen vallásos tárgyú darabot irt a budapesti Uránia tudományos színház számára és ezt hétfőn este a mi színházunkban is felolvasta a tudós szerző. Hock János maga vállalkozott arra, hogy darabját felolvassa. A felolvasás kezdetén jegyezte meg ő, hogy darabjával a színházból templomot csinál. Az a nagyszámú közönség pedig, amely az előadást végig a legnagyobb figyelemmel és áhítattal hallgatta, a színházból való kijövet alkalmával azzal az érzéssel gondolt vissza az előadásra, hogy csakugyan templomból jött és nem színházból. Hoszszan és kimerítően kellene méltatnunk ezt a vállalkozást, de meg sem merjük kísérteni. őszintén bevalljuk, nincs elég erőnk arra, hogy méltatni tudnánk ennek a vallásos tárgyú darabnak minden szépségét. Azt érezni lehet csak, nem leírni. Hock János az ő nagy szellemének gazdag tárházából minden ékességet, gazdagságot, emelkedettséget és mélységet megmutatott ez este azoknak, akik őt képesek voltak megérteni, okfejtéseit tudták figyelemmel kisérni. Az embert a vele született gyarlóságaival együtt mutatta be és a tudományt meg vallást úgy állította egymás mellé, amely egymást kiegészíti. Ahol megszűnik a tudás, a hit szárnyain emelkedhetünk tovább. A nő által jutott az emberiség kárhozatra, de ugyancsak a nő által juthatott üdvözülhetéséhez . . . Kár, igen nagy kár, hogy csak egyetlen előadás volt. Ha ismétlődik , semmi kétség, hogy éppen azok sietnek e néhány órára templommá lett színházba, akik most szinte tüntetőleg maradtak távol. A kik jelen voltak, hálásan köszönik azt a gyönyört, a melyben részesültek. — A főjegyző szabadságon. Megrongált egészségének helyreállítása végett Sándor Isván főjegyző két hónapi szabadságidőt volt kénytelen kérni a törvényhatósági bizottság közgyűlésétől. A Balaton vizét és a jó levegőt fogja használni kárának a munkás és közbecsülésnek örvendő főjegyző. Szabadságidejét a napokban kezdi meg és Papp György első aljegyző vállalkozott, hogy a főjegyzői hivatal teendőit minden más segítség nélkül végezni fogja. Ambícióval végzi a a saját hivatali teendőit is, dicséretre méltó a buzgalma, hogy vállalkozott a főjegyzői hivatal teendőinek végzésére is. — Titkárválasztás. A Kecskeméti Gazdasági Egyesület választmánya vasárnap délelőtt intézkedett, hogy az újra alakult egyesület titkári állását végre félévi halogatás után betölti. Meghívták erre az állásra Kenéz Zoltánt, a Szolnokvármegyei Gazdasági Egyesület volt titkárát és a Mezőtúri Gazdasági Egyesület volt elnökét. Kenéz Zoltán családi okok miatt jön ide és amikor örömmel jelezzük megválasztatását, egyidejűleg azt is fölemlítjük, hogy ezt olyan fontos és nagy lépésnek tartjuk, hogy külön cikkelyben is megemlékezünk arról. — Az új gyümölcspiac. A törvényhatósági bizottság közgyűlésének ma foganasították azt a tavaszi határozatát, hogy a gyümölcspiac a Kozma négyszögön keletkezett térre helyeztessék át. Mi ugyan nem láttuk a gyümölcspiacot, de olyanoknak a véleményét ismerjük, akiknek szavahihetőségében kételkedni okunk nem lehet. Ők mondják, hogy az eladó és vásárló közönség nagyon meg van elégedve ezzel a piactérrel és a beosztással. Csupán a kofáknak van okuk panaszkodásra, mert a város hivatalos mázsáját a főkapitány olyan helyen állíttatta föl, amely úgy a kofákra, mint a város kasszájára nézve hátrányos. De hát ezen segíteni fog a tanács és akkor semmi tekintetben panasz nem merülhet föl mikor a 6arbivlámpát fölgyujtják és ezzel a briliáns világítással csaknem nappali világosságot képesek előállítani. Lehet mondani, hogy ilyen gyümölcspiacot Magyarországon másutt föltalálni nem lehet. --- A főreáliskolai érettségi vizsgálat eredménye. Vasárnap délelőtt volt a jegyek megállapítása. Kettő jeles, egy jó, tizennégy egyszerűen érett jegygyel ment keresztül. Négyen szeptemberre még vizsgálati meghosszabbítást kaptak. Ez volt az intézet 25 ik évvégi érettségije. A rendkívüliek beszámításával az iskola eddig 1879 óta 270 érettségi bizonyítányt adott ki, az egri főreáliskolából ezeken felül itt javítottak 13 an. A jelen esetben érettek közül 6 volt helybeli születésű és 4 olyan, akik szülői kecskeméti lakosok. — Bizottsági ülés. Holnap, szerdán délelőtt 9 órakor a pénzügyi bizottság a városi széképület bizottsági termében ülést tart. A tanács bemutatja az 1902. évi zárószámadásokat és az 1904. évi kórházi költségelőirányzati tervezetet. Előre jelezhetjük, hogy a zárószámadás igen kedvező eredményt tüntet föl. Az idei, valamint a tavalyi költségelőirányzat alkalmával is 50 koronánál több összeg mutatkozott, a melyeket rendkívüli módon csavarja, oly gyorsan, hogy alig bir menni. Majd meg balekapaszkodik szőke hajába s neki fekszik fátyolának, hogy letépje azt az arcáról. A csomagok meg egyre nehezebbekké válnak, mintha csak a kereskedő rossz tréfát engedett volna meg magának s piperecikkek, édességek helyett ólommal tömte volna meg azokat. Már-már azon a ponton van, hogy sírva fakad. Legalább is az álla gyanúsan remeg. De éppen egy frakker hajt el a járda mellett, rajta van a nagy vörös szám s ez uj erőt önt belé. Anyanyelvén naivul rákiált: — Megálljon ! A kocsis visszanéz rá a bakról s bár nem érti, hogy mit mond, elmosolyodik és megrázza a fejét. Azután ostorával hátraint a kocsi belseje felé. Az asszony ujraszülető kétségbeeséssel érti meg e mozdulatot: valaki más ül bent a kocsiban s ő ismét gyalog kénytelen folytatni az útját. Pedig jóformán már abban sem bizonyos, nem tévesztette e el az irányt. Úgy tetszik neki, mintha azt a nagy vas mesebeli szörnyet itt a ház sarkán még sohase látta volna. Egészen megzavarja ez az ismeretlen Bábel, melynek nyelvét is csak könyvből, hiányosan tanulta meg s melynek nagyszerűségéről, fényéről és ragyogó pompájáról, kartonbutoros, kisleányos szobájában még álmodni sem TARCA. Képek az utcáról. — Irta: L. Sándorné. — Már néhány perc óta észrevette, hogy követi valaki. Valaki, aki megáll, amikor ő megáll; valaki, aki sebesen megy utána, ha ő meggyorsítja lépteit. Szép és fiatal s ha ruhája nem is készült a legelső szabónál, schaussureje és keztyüjének kifogástalan volta egyszerre elárulja az úri asszonyt. Az arcát egészen az ajakáig sűrű fekete fátyol borítja, hogy alig lehet megkülönböztetni vonásait, de az ajaka piros és üas, mint Shyras rózsái és állának gyöngéd és bájos gömbölyűsége elárulja, hogy csaknem gyermek még. Nem régen eső esett s az aszfalt még nem szikkadt meg egészen, itt-ott bizony még apró viztócsák is maradtak. Neki pedig hosszú a ruhája és azt föl kell fogni. Igen, de a kezében három kisebb-nagyobb csomagot tart s ezenkívül még az esernyője is tetézi zavarát. Minduntalan kénytelen megállani. Hol ez a csomag csúszik le a karja alól, hol a másik. A harmadik pedig — a legnehezebb — amelyet az ujjára fűzött, spárgájával minden pillanatban belevág a húsába, a puha, szürke, svéd keztyün keresztül. Gyámoltalanul néz körül. A sétálóknak egész tömkelege jön és megy itt a nagy fák alatt. Az erős szél dacára, amely még most is dühöng, kicsalta őket a napsugár, amely oly váratlanul követte az előbbi záport. Néhány feltűnően szép orosz asszony, fázósan összehúzódva mesés értékű felöltőikben, álmodozó tekintettel dől vissza lépésben haladó kocsijában — másiknak fogatait eszeveszett tempóban ragadják tova a tüzes lovak. Amerikai milliomos nők, buggyjuk előtt egy egy pontyt hajtva graciózus fejbólintással köszöntik ismerőseiket.A lovaglók számára fentartott ösvényen a cifraruhás katonatiszteken kívül még egy rakás ficsur is lovagol, a cirkusztól kölcsönvett, kimustrált gebéken, s csak elvétve ha látni egy-egy telivér paripát. Asszonyokban azonban nincs hiány. Azok nem oly kényelemszeretők, mint a férfiak s hódolnak a divatos sport-1ának esőben, szélben egyaránt. Néhány rövidre nyírt hajú coachwoman férfikabátban, egyenes, szinte merev tartással hajtva lovait, mások kínosan ülnek lovaik hátán, a meglehetősen erős szél elleni s védekezésül eltartják karjaikat testüktől s meggörbítik hátukat. A kicsi asszony ott a járdán már csaknem elcsügged. A szél minduntalan felkapja a szoknyáját s a lába körül KECSKEMÉTI FRISS ÚJSÁG 1903. július 1.