Kecskeméti Friss Ujsag, 1903. augusztus (4. évfolyam, 150-169. szám)
1903-08-01 / 150. szám
2 oldal Kreppesch Gyula Graz, Lebhercz E. Görz, Pojadzi Et Co, Deutsch Landsberg, Scheiost Albert Schüttenhofen és az „Union“ gyufagyár Linz és hogy az osztrák gyárrak nem hívták fel a magyar gyárakat az egyesülésre, jellemző, hogy az egyesülésüket az utolsó pillanatig titokban tartották, legjellemzőbb azonban azon tény, hogy egy határszéli magyar gyárat felhívtak a belépésre, de ez azzal a megokolással, hogy nem szerződik az osztrákkal a magyar gyujtóipar, a többi magyar gyújtógyár rovására, az ajánlatot kereken visszautasította. Ez a felszólítás egyébként csak arra volt jó az osztrákoknak, hogy mentségük legyen, ha a magyar gyárak panaszkodnának, hogy őket az akcióba nem vonták bele. Legyenek résen a magyar kereskedők és a magyar gyujtógyárosok. Ne engedjék a már olyan szép fejlődésnek indult magyar gyujtóipart elgázolni. Résen kell lenni a magyar kereskedőknek, de legjobban a fogyasztó közönségnek. Mindenütt a magyar gyufának kell propagandát csinálnunk, míg elérkezik az önálló vámterület ideje, amely azosztrák gyárosok ilyen tisztességtelen manőverének egyszerre véget vet. Kérjünk jó magyar pénzünkért mindenütt magyar gyufát. Ne fogadjunk el csak magyar gyártmányt , mert bizony a kereskedők egy része előbbre teszi a hasznot a hazafiságnál. Inkább tartja a nagyobb tőkével dolgozó és több hasznot adó osztrák gyárak gyufáját. Panaszkodunk a magyar ipar pangása miatt. Ezzel nem sokat javítunk a helyzeten. Pártoljuk is azt, ami magyar, akkor hamarabb jutunk célhoz. -HO* TARCA.^ Cibula Márton virtusa. — Irta: Kondorosi Mihály. — (Folyt, és vége.) 3 Avval odalépet a kapukilincshez, hogy majd benyit rajta. Öreg volt már Márton, hatvanon fölül, de volt még annyi frisseség a lábszáraiban, hogy túltett, sok fiatal suhajdár legényen. Hirtelen fölugrott. Odalépett a kilincs elé. Azon ugyan be nem nyit senki fia. — Várjon még, tiszteletes uram. Szám volna. Nézte, nézte az öreget Győri Vilmos. Hát csak nem javul meg. Ma este megint felöntött. — Tiszteles uram! Most statárium van. Nekem parancsban kiadták, hogy mindenkit, még a királyt is, ha tíz órán fölültalálom az utcán, izgalom nélkül kisérjem be. Tiszteletes uram egy fertály tizenegykor jött haza, ennélfogva bekísérem. Megnyomta a szót Cibula Márton szörnyű határozottsággal, ennélfogva bekísérem, Győri Vilmos mosolygott. Tréfára vette a szót. — Na öreg, ne bolondozzék kend. Márton vállat vont. — Én nem bolondozok, tiszteletes uram. Statárium van. Ha keresztülhágom a törvényt, leütik a fejem. Beárulnak, lecsuknak, kilöknek a hivatalból. (Hej, nagy lókötő volt az öreg!) — Beárulják kendet? Ugyan ki árulná be ? Hiszen szavunkat se hallja senki! Márton kételkedett. Körülnézett. Az alabárdjával Gerencsér Jánosék kerítése felé bökött. — Nem-e? Nem tudja tiszteletes uram. Hát hogyha Gerencsérék kerítése mögött valaki kifüleli a szót. Nincs itt más tennivaló, csak be, be, befelé. Győri Vilmos előtt jó kalandnak ígérkezett a séta. — Na hát Márton, hogyha már olyan hűségesen összenőtt a lelkével a törvény, — menjünk. Elől ment Győri Vilmos. Utána, kissé elalvást, Cibula Márton. Félre csapta a sapkáját. Diadalmas, ragyogó szemmel tekintett bele a csillagfényes éjszakába. A római hadvezér a triumfuson nem haladhatott büszkébb módon. Csiszár Gyurka kint, a községháza előtt ült a lócán. Nem volt egyéb dolga, hát lógatta a lábát. Tulajdoképpen neki is ort kellett volna járni, de úgy intézte a dolgát, hogy más ment el helyette. A vén koma ráparancsolt, hogy, el ne mozduljon sehova se. Ma éjjel mutatja meg a virtusát. Elgondolkozott. — Ugyan behozza-e ? Nagy lókötő, hanem hát az csak lehetetlenség . . . Különben ki tudja . . . Hát tavaly szüretkor SinBalázséknál ! . . . A holdvilág két közeledő alakra vetett fényt. Gyurka odanézett. — Ugyan kik lehetnek? . . . Talán csak nem a tiszteletes ur ! ? Tréfál az öreg. Rászedni akarja. Mást hoz be helyette. Biz’ az nem tréfált. Tulajdon maga ! Győri tiszteletes ur jött feléje. Utána ! Márton. Ni, milyen büszke. Milyen kevélyen veti a lábát a luba alól. Csupa kevélység a járása, a nézése. Gyurka módfelett megijedt és ijedtében kezet akart csókolni a tiszteletes urnak. Győri Vilmos nagyon jóízót nevetett. Megvigasztalta : — Ne féljen, jó ember. Nincs semmi baj. Mondja meg a bírójának: ne bántsák Márton. Nagyon lelkiismeretes ember. Híre futott másnap Márton virtusának a faluban. Másról aligha beszéltek. A kupaktanács is nyomban összeült. Cibula Márton félénkség nélkül lépett eléje. A zöld posztónál sorra ültek az esküdtek. Nagy a bűn. Mocsok esett a becsületen. Reperálni kell. Na Márton, Márton, vén Cibula Márton, most már csakugyan nyársra húznak, kipeckelnek. Ni, hogy nevet Szula Mihály. Roszszat jelent, nagyon kárörvendő ember. Szemenyei István öregbíró uram feláll az asztalnál, végigtekint a nemes tanácson és belekezd a szóba, vagyis inkább belekezdett volna, csakhogy elébe áll Cibula Márton nagy hirtelenséggel. — Biró uram! Harminc évig szolgáltam a községet becsülettel. Most már se erőm, se egészségem. Leteszem a hivatalt. Adja oda másnak, fiatalabbnak, erősebbnek. Avval sarkon fordult, faképnél hagyta a nemes tanácsot. Odakünn nyakába vágta a subáját, foga közé szorította a pipáját és nagykevélyen mesélgette fűnek- fának : — Leléptem a hivatalról. KECSKEMÉTI FRISS ÚJSÁG 1908. augusztus 1 A budapesti idénypiacok. A közvetítő kereskedelem útján jut , el városunkból a gyümölcs Európa minden részébe. Vannak azonban olyanok is, akik Budapestre akként küldenek gyümölcsöt, hogy azt kocsikról árultatják. Ezeknek tájékoztatása végett közöljük a helybeli rendőrkapitányság megkeresésére a székesfővárosi tanács alábbi hirdetményét. A székesfőváros tanácsa ezennel közhírré teszi, hogy a főváros területén október hó végéig terjedő időre idényélelmi cikkek, gyümölcs, kerti vetemények stb. árusítására a következő közterületek jelöltettek ki ideiglenes idénypiacokat : 1. A IV. kerületben a központi vásárcsarnokhoz tartozóul kijelölt Dunapart északi végpontjától az Eskü téri hídépítkezésig terjedő Ferencz József rakpart felső része, valamint a központi városháza udvarán lévő fedett vásár körüli udvarrész; 2. a Rákóczy-téri vásárcsarnok előtti kocsi álláshely és a körülötte lévő utcák, 3. az István-téri vásárcsarnok előtti kocsi álláshely, 4. a Hunyadi-téri vásárcsarnok előtti kocsi álláshely és a körülötte lévő utcák, 5. a Hold utcai vásárcsarnok előtt a Hold utca 9, 11, 15, 17, 19. sz. házai előtti s a közelben folyó építkezések által szabadon hagyott terület, 6. a Bombatéri vásárcsarnok körüli útvonalak s a Bombatér útvonalai, a VIII. kerület Köztemetőútnak a Salgótarjáni út és a Dologházutca közötti, kerékvetőkkel elkülönített része, 8. a IX. kerület Boráros térnek be nem fásított része. Ezen idénypiacokon kizárólag a vidékiek által kocsin hozott élelmi cikkek kizárólag kocsikról és csakis azok által árusíthatók, akik ezen élelmi cikkeket származási helyükről a piacra hozták. A földről való árusítás tilos. Az árusítás hétköznapokon déli 12 óráig, vasár és ünnepnapokon délelőtti 10 óráig tarthat. A központi vásárcsarnok fő idénypiacára nézve az árusítás kezdetét és végét időközönként a vásárcsarnok igazgatósága állapítja meg. Rendszerint csak a nagyban való árusítás van megengedve, kivéve a Rákóczy-téri, István-téri, Hunyadi-téri, Hold-utcai vásárcsarnokok, valamint a központi városháza udvarán lévő fedett vásár idénypiacát, melyeken reggeli 5 től 8 óráig a kicsinyben való árusítás is szalad. Megjegyeztetik, hogy ezen intézkedések a főváros területén lévő állandó piacokon való árusítást nem érintik s az azokon való árusítás az eddigi módozatok mellett továbbra is változatlanul fenmarad. HÍREK. — julius 31 — Egyetemi magántanár. A vallás és közoktatásügyi miniszter Pázmány Zoltán dr. nak, a helybeli ev. ref. jogakadémia rendes tanárának a budapesti tudományos egyetemi jog és államtudományi karán római jogból egyetemi magántanárrá történt képesítését jóváhagyólag tudomásul vette és őt ezen minőségében megerősítette. — Választmányi ülés. A Gazdasági Egyesület választmánya Korizsánszky János elnöklete alatt vasárnap délelőtt 10 órakor a városi széképület bizottsági termében ülést tart. A folyó ügyeken kívül fontos tárgy lesz a borászati és szőlészeti szakosztálynak javaslata a későbben élő barack fajok meghonosítása és terjesztése tárgyában. — Halálozás. Részvéttel vettük a következő gyászjelentést: „Alulírottak mély fájdalomtól megtörve jelentik számos rokonaik nevében is, hogy a felejthetetlen jó feleség, anya, testvér, anyós, illetve nagyanya Benedek Bernátné szül. Rosenfeld Anna f. évi julius hó 3- án hosszas szenvedés után, életének 68, boldog házasságának 49 ik évében elhuyt. A megboldogult hült teteme 1903. julius hó 31 én d. u. 5 órakor fog V. t. Szappanutca 75 számú házból a kecskeméti izr. temetőben örök nyugalomra tétetni. Nagykőrös — Kecskemét, 1903. július hó 30. Benedek Bernét mint férje. Benedek Ede, Jakab, Sándor, Adolf, Vilmos, Izidor, Pál, Benedek Ottil férj. dr. Fröhlich Pálné.