Kecskeméti Hiradó, 1917. július-december (5. évfolyam, 27-53. szám)
Vold«. KECSKEMÉTI HÍRADO 26 szám. Jegyezzünk hadikölcsönt! Bármily izgató legyen is a belpolitikai helyzet, nem szabad, hogy az a hadikölcsön jegyzésére irányuló mozgalmat egy cseppet is hátrányosan befolyásolja Vegye fontolásra mindenki, hogy a jegyzésnek semmiféle politikai izgalmak okából szünetelni nem szabad, mert kormányok jöhetnek, mehetnek, de a nemzetnek élni kell ! Ellenségeink a legborzalmasabb harcokban sem tudnak erőt venni rajtunk, diplomatáik pedig egymás után kezdenek leszállni a magas lóról, abban hagyják, nagyhangú fenyegetéseiket nem beszélnek már hazánk földarabolásáról, revideálják hadicéljaikat s mind sűrűbben ejtik ki a bűvös szót: béke. Legyünk tehát bizalommal, hogy a béke közel is van, csak még az utolsó összecsapásokat kell megvívnunk s igy végzetes hiba volna, ha minden erőnket most nem gyűjtenénk össze. Az új kormány bemutatkozása s ezzel járó belső izgalmak nem szoríthatják hátra a háború által reánkrótt kötelességek hűséges teljesítését, hiszen a külső ellenséggel való harcban országunk s nemzetünk fönnmaradásáról van szó, ami pedig nem pártkérdés. Csak néhány nap van még hátra s a nemzeti áldozatkészség próbája véget ér. A meggazdagodott kereskedők, gazdák, hadseregszállítók és a kis existenciák előtt egyformán nyitva áll a kötelességteljesítés útja. Használja fel tehát, akit illet, mindenki ezt a néhány napot s legyen ezalatt közös a törekvés: jegyezzünk hadikölcsönt ! Egyébként tanulságos olvasmványul álljanak itt a hadviselő felek hadikölcsönjegyzéseinek számadatai, amikből a következtetések is könnyen levonhatók. Ha szemügyre vesszük, hogy a hadviselő államok hadiköltségeit hányadrészt teremtették elő belső kölcsönök révén, akkor a középponti hatalmak népeinek áldozatkészsége ragyogó fényben áll elénk. Messze felöl az élen halad a német birodalom amely hat hadikölcsönbe 60 milliárd márkát, vagyis 70 millió koronát helyezett el Második helyen áll a gaz- I dag Anglia, amely három kölcsön révén 19 milliárd fontot, 47,5 milliárd koronát kapott lakosságától. Harmadik a sorban az osztrák iagyar monarchia 26 milliárd koronával, amelyből 18 milliárd Ausztriára, 8 milliárd Magyarországra esik (A hatodik ha hadikölcsön nincs ebbe az összegbe beleszámítva.) Oroszorság eddig 25 — 26 milliárd koronát szerzett belső kölcsönök révén. A francia hadikölcsönök eredményét nem ismerjük. Oraszorág négy hadikölcsönben 9 milliárdot hozott össze, az eddigi hadii költségeknek körülbelül a felét. Ha meggondoljuk, hogy az antant hadiköltsége kétszer akkora, mint a középponti hatalmaké és ez utóbbiak mégis abszolút nagyobb összegeket teremtettek elő belső kölcsönökkel, akkor igazán a magunk pénzügyi erőkifejtését és pénzügyi helyzetét kell a kedvezőbbnek mondanunk, nem pedig ellenségeinkét. Külterjes zöldségtermesztés. Irts: Deésy Ilona ír. j A sárgadinnye érési jelei : a héj puj hűl, kellemes illatot áraszt, a virág leszárad. A sárgadinnyét a teljes érés előtt pár nappal is leszedhetjük, de ez a görögdinnyénél nagyon hátrányos volna. A görögdinnye érési jelei, a gyümölcshöz legközelebb álló két kacs leszárad, a gyümölcs könnyebb, éj szárát átvágva, fehér ötszöget látunk. A dinnyéket 1-2 hétig hűvös pincében eltarthatjuk, de minél tovább áll, annál többet veszít zamatjából, különösen a görögdinnye, míg a sárgadinyének előnyére szolgál. Egy holdról 2-400 db. piacképes dinnyére számíthatunk. Ajánlható fajták görög: Apafai, Marzsovszky, Sámsoni, sárga: Turkesztán, ananászfélék, Karmelita, Muskatelló, és karmelita keresztezés. Az ugorka-termesztés nagyban megegyezik a sárgadinnye termesztésével szereti a laza üde talajt. Számos féleségei közül a szántóföldön az apró és középnagyságú bőtermelő fajtáit termesztik Fészekvetés helyett az ugorkának száraz talajban teknőszerű mélyedést készítünk, mélyebben lévén, több nedvességet kap, míg nedves talajon kis bakhátat készítünk. Sorba vetjük 5-6 cm-re, ha kikelt, kapáljuk segyeljük, 10-15 cm-re legyenek egymástól. Permetezni metszeni kell, az ugorka is mint a sárgadinye a 3-rendü hajtásain hozza gyümölcsét. Szedni akkor kezdjük, mihelyt eléggé kifejlődtek a besavanyitáshoz Többször szedhetjük, kiváló fajtái : közép, hosszú, párizsi, fürtös, legjobb az Athéni hengeralakú. A paradicsom, bár sokan, kevés tápértéket tulajdonítanak neki egyike a legkedveltebb zöldségfélénknek, mely úgy frissen, mint besűrítve változatossá, ízletessé teszi étlapjainkat. A paradicsom meleg laza talajt szeret. Termesztése egyszerű, csak arra kell ügyelni, hogy nagyon korán ne ültessük ki a plántát, mert nagyon érzékeny a fagy iránt. A talaj előkészítése : mélyen műveljük meg a földet, hogy ezáltal több vizet biztosítsunk a paradicsomnak. A helyén 90 cm. távolra karókat szúrunk le a karók déli oldalán 35-40 cm. átmérőjű és mély fészket készítünk, ha tehetjük, kompasztos földdel s május elején kiültethetjük a plántákat, kissé rézsűt fektetve a karóhoz. A palántát melegágyban állítjuk, előbba mindjárt szabadba is vethetjük a magot, mi ápril. második felében állandó helyükre ültetjük. A palánta-nevelésnél vigyázva kell eljárni, mert a hideg iránt nagyon érzékeny, könnyen elcsenevesedik s a gyenge plántából nem lesz erőteljes növény. A meleg ágy okvetetlen déli fekvésű legyen, a letaposott trágya 40-60 cm. magas legyen. A lótrágyát falevéllel keverten rakjuk, hogy a bomlást kissé akadályozzuk, miáltal a meleg egyenletesebb lesz és sokkal több ideig lesz használható. A letaposott trágyára, a keretekre feltesszük a melegágy ablakokat s igy hagyjuk pár napig, mig a trágya mérges gőze ki nem szállt. Szellőztetés után kompaszttal kevert kerti földet teszünk rá 20-40 cm. magasan s csak azután vetünk bele, ha a kellő hőfokra bemelegedett. Vetés után langyos vízzel locsoljuk 1-2%-kal melegebb legyen a viz mint a környezet levegője. Az ablakokat letakarjuk és igy hagyjuk csirázás alatt Kikelés után minél több világosságot adunk, s lehetőségezre vegyük gondjainkba a gyermekeket. Az iskolák kapuinak bezárultával a nép gyermekei úgyszólván gondozó nélkül az utcára maradtak. Az utcák és terek a gyermekek seregétől hangosak kora reggeltől késő estig S ez igy lesz az iskolák újra megnyíltáig mert a szidok, a rájuk szakadt munka özönében alig foglalkozhatnak gyermekeikkel. A gyermessereg aztán magára hagyatva úgy tölti idejét, ahogy tudja. A világrengető események rájuk is hatással vannak, képzeletüket megélénkítik s megszületnek a háborús játékok és csaták, rohamok stb. rendezése. A legszebb gyermeki naivitás, a magyar virtuskodás aztán megszüli a csínytevést, növeli a rosszra hajlamosságot, elvadulást, züllést stb Ez annál könnyebben bekövetkezhetik, mert a hadbanlevő apa tekintélye és a munkában levő anya gondos szeme irányt is alig szabhat a gyermek játékának, gátat sem igen vethet ! az eltévelyedésnek. Hős katonáink előtt a világ meghajtja zászlóját, de soraink megritkulnak. A kivívott nagyságot csak úgy tarthatjuk meg, ha testben lélekben erős és , képzett utódok kezében marad hazánk szent földje. Azzal a kérdéssel fordulok tehát társadalmunk minden jólelkű felnőtt, értelmes férfi és nőtagjához, hogy vegyük gondjainkba a gyermekeket. Hasson át mindenkit az a tudat, hogy azoknak az érettünk küzdő, nélkülöző, vérző és szenvedő hőseink családjának gondját fölvenni szent kötelesség. A nemes, a magasztos az isteni és a szent a gyűlölet, a gonszság e rémséges forgatagában váljon külön a nemes társadalom nemesebb része és az isteni szeretet alapja» munkálja a nagy jövőt. A legsietőbb embernek is kell lennie egy percének, hogy a porban játszó és homokkal, kővel dobáló trágár beszédű, kerter lésre, villanyoszlopra mászó, madárfészket szedő, fákat rongáló, veszekedő, cigarettázó