A Hirös Város. Kecskeméti Közlöny Almanachja 1925-re
2 Százesztendős jövendőmondó. Az idő kereke perdül, fordul egyre Egyszer le a völgybe, máskor föl a hegyre. Az elmúlt év gondja mélybe hull mögöttünk. Megifjult reménnyel új támad előttünk. Csupa derűs remény körül az ég alja. Bízó magyar szivét ez már meg nem csalja. Az új év fénye az Isten szeme fénye Meghátrál előle a balsors legényé. S minden ellensége e megpróbált népnek, Esze nélkül szalad a négy anyaszélnek. S mert sok esztendőn át tűrtünk türelemmel, Ránk nevet az élet édes szerelemmel. Lesz még arany szőlő, lesz még lágy kenyér is, Bármit szól a világ, megmutatjuk mégis! Eleget forgott már fenek sorskerekünk, Most a völgyfenékről hegynek kerekedünk. Egy ország lesz újra végig Adriáig, El kell jutnunk s el is jutunk mi odáig. Hiába csavarják a magyar nép sorsát, Feltámad, megéled régi Magyarország! ]