Kecskeméti Közlöny, 1919. október (1. évfolyam, 22-43. szám)
1919-10-11 / 26. szám
2 KECSKEMÉTI KÖZLÖNY 1919 október 11. Andrássy Gyula nyilatkozata a zsidókérdéshez, a jövő fejlődéshez. Andrássy Gyula hosszas száműzetéséből visszatérve, az Új Nemzedék munkatársa előtt a mai helyzetről és a jövő kérdéseiről több igen érdekes és súlyos nyilatkozatot tett, amelyekből kiragadjuk a következőket: — A zsidókérdés elől nem lehet elzárkózni. Mert kétségtelen tény, hogy a nemzet nagy része teljesen elfordult a zsidóságtól, mióta látta, hogy a nemzetietlen, felforgató áramlatok milyen erőt mentettek a zsidóságból. Felháborították a nemzetet különösen, mert érezte, milyen jól bánt a zsidó néppel, mennyi jogot adott s hogy ezért méltán elvárhatta volna, hogy sokkal nagyobb hányada a zsidóságnak maradjon hű a nemzeti eszmékhez, mint ahogy megtörtént. — Ezzel a kérdéssel foglalkozni azonban csak a nemzetgyűlésnek lesz joga, amelynek majd módot kell találnia arra, hogy a nemzeti hazafias irány intézményekkel erősíttessék. A mai kormányhatalom érezze legfőbb kötelességének azt garantálni, hogy a zsidóellenes szellem ne vezessen programhoz, ártatlanok üldözéséhez. Felhivás adakozásra! Adakozzunk a róm. kath. főgimnáziumi tápintézet fentartására. A róm. kath. egyháztanács kéri a híveket a róm. kath. főgimnáziumnal kapcsolatosan szervezett tápintézet fentartását adományaik által lehetővé tenni szíveskedjenek. A rendkívüli élelmezési nehézségek miatt a tápintézet fentartására alkalmas vállalkozó nincs és mintegy negyven szegénysorsú tanuló iskoláit folytatni képtelen, mert magánházaknál az élelmezési díjak igen magasak. Ezért az egyházközség és a tanári kar a hívek adományaira alapított házikezelésben állapodott meg, mert lehetetlennek tartja, hogy egy oly egyházközség, mely ötvenezer lélekből áll, negyven szegénysorsú tanulót eltartani képesne volna, ha mindenki, saját anyagi helyzetéhez képest, csak mérsékelt adománnyal járul is az intézmény fenntartásához. A mai nehéz idők megmutatták, hogy minő fontos a nemzet értelmiségének emelése és ezen célra művelt keresztény ifjúság nevelése. Aki ezt megérti és a fenti célt adománya által elősegíti, nemzetének és hazájának tesz szolgálatot és a maga javát is előmozdítja. A természetbeni adományok a tápintézet helyiségében reggel 7 órától este 7 óráig átadhatók (Jókai utca és Erdős Imre utca sarok). Pénzbeli adományok az ivtartóknál jegyezhetők. E célra egy ív szerkesztőségünkben is áll a közönség rendelkezésére. Az adományokról nyilvános elszámolást fogunk közölni. — Pártoljuk a keresztény sajtót! Olvasóink figyelmét felhívjuk arra, hogy Budapesten a következő keresztény sajtótermékek jelennek meg : Uj Nemzedék, napilap, felelős szerkesztő dr. Milotay István. Nemzeti Újság, napilap, felelős szerkesztő Túri Béla. Szózat, napilap, szerkeszti dr. Ulain Ferenc. Budapesti Hírlap, napilap. Gondolat, hetilap, szerkeszti Barka József. Népakarat, röpirat. Képes Krónika, képes hetilap. — Ezek nagyrésze már Kecskeméten is kapható. A felsorolást az újabban megjelenőkkel kiegészítjük. Ma este valamint szombaton és vasárnap egy elsőrengű magyar film kerül bemutatóra a Városi Mozgóképházban „Simdal“ címen. A darab Halvány Lili eszméje után lette átdolgozva filmre és a fő női szerepet Gombaszögi Frida alakítja. A vörös uralom bűnlajstroma. A szovjet ház lakomái. Külön nagy könyvet lehetne arról írni, ami a szovjet házban végbement. A népbiztosné nagyságuk valóságos lukuilusi lakodalmakat adtak egymásnak. A zsurokat Kun Béláné kegyelmes asszony rendezte, ő szerezte, illetve szereztette be a legritkább élelmi cikkeket. Volt ott kérem minden, hideg húsok, pástétomok, sültek, olajos halak, tészták, torták, vajas étkek, a legfinomabb borok és minden, amit csak el lehet képzelni. Amikor a fővárosban a legszörnyűbb volt a nyomor, a népbiztosok feleségei a legragyogóbb életet élték A háziasszonyi szerepet Kun Béláné töltötte be, aki mellett Hevesi Gyuláné, Pogány Vera, Kelen Józsefné, Szántó Béláné dolgoztak a legnagyobb ambícióval. Példátlanul sokat tudtak enni a népbiztosnék. Öszszegyűltek délután 4 óra tájban és este nyolc-kilenc óra felé még mindig együtt volt a társaság. A zsurokon állandó vendégként szerepelt Pogány József és Szamuely Tibor. Pogány népbiztos egyenesen a frontról érkezett meg a zsúrra. A népbiztosnék csemegével várták a nagy hőst és mindent elé tálaltak. Pogány a zsurokon harci tetteiről, Szamuely pedig a vidéki kivégzésekről beszélt. Néha tíz-tizenkét féle étel is volt egyegy lakomán. A sok élelmiszert a vidékről, legtöbbször Kecskemétről szerezték be a csempészek és néhányszor külön futár jött vele. A zsurok idején három-négy szakács dolgozott a népbiztosnék részére. Olasz borok, pezsgők, likőrök álltak az asztalokon. A magyar borok közül csak a tizenhat puttonos tokajit fogyasztották. Egy-egy lakoma néha belekerült 15—20 ezer koronába is. Minden volt ott: a pompás fehér kenyértől kezdve, az igazi babkávéig és sajtig minden. A vezérek hozzátartozói, mint a sáskák, úgy ellepték a Hungária termét. Rengeteg ételt fogyasztottak el. Egyszer hatalmas tüntető tömeg jött a Hungáriához, éhező munkásasszonyok voltak, akik azt követelték, hogy emeljék fel a lisztadagot, illetve adjanak több kenyeret, mert éheznek. Bent, a nagy teremben, éppen ebben az időben, lakoma volt. A munkásasszonyok kenyeret követeltek, a népbiztosné nagyságuk pedig sülteket, tésztákat fogyasztottak és pezsgőztek. Így festett a valóságban a kommunizmus? A dölyfös, hatalomhoz jutott csúnya arcú népbiztosnék csináltak egyebet is. Míg a népgyűléseken a lemondásról meditáltak, míg türelmet és kitartást ordítoztak, addig ők maguk a legféktelenebbül vetették rá magukat az élvezetre. Kun Béláné, aki mindig nyomorgott férje léhasága miatt családjával, a kommunizmus alatt az elegáns dámák allűrjeit vette fel. Kunné egy belvárosi női fodrászhoz járt naponként fejet mosatni. Másként már nem is volt jó, csak úgy, ha ondolált fejjel jelent meg a többi népbiztosné társai előtt. Külön fésülő és manikűröző felszerelést hozatott magának Bécsből. A fodrászüzletben tudták róla, hogy kicsoda és a szegény munkáslányok csodálkozva néztek rá. Kun Béláné nagy borravalókat osztogatott és igen szívesen fogadta a kegyelmes asszony megszólítást. Általában a kommunizmus idején a népbiztosnék nagy fényűzést fejtettek ki. Mindent, amit azelőtt elítéltek, a parfümöt, púdert, manikűrt, zsúrozást, sétaautózást, pezsgőzést, mindezt meghonosították maguk közt. Kétfogatú kocsin vagy autón vitették magukat színházba, elfoglalták a legjobb páholyokat, páváskodtak az Operában és kihasználták az életet minden vonalon. • A legnagyobb gazdagság és jólét vette őket körül, nyakig dúskáltak a bőségben, ugyanakkor pedig százezer számra pusztítottak el becsületes existenciákat s a munkásság ellátását biztosítani nem tudták. Jagelló. NAPI HÍREK. — Négy koporsó van Szabó Gyula utódai temetkezési vállalatánál a Kossuthtéren kitéve. 1919. június 23-án valamenynyin az elhalálozás dátuma. Négy derék folti földmives földi maradványának befogadására készült a négy koporsó, négy becsületes magyar vértanú számára, akik Berkes-Braun városparancsnok áldozataivá lettek. Holnap szombaton délelőtt lesz az exhumálás s vasárnap már az ottani szentelt földben folytatják a négy vértanú Horváth József, Szabó István, Hús Lajos, Tar János az örök nyugodalmat. A földmives párt Rubinek Gyulát jelölte. A Kecskeméti Egyesült Kisgazda és Földmives párt vezetősége már megejtette az elkövetkező nemzetgyűlési választásra a képviselőjelölést. A párt jelöltje Rubinek Gyula földmivelésügyi miniszter, az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek hosszú időn át volt kiváló vezérfia s neves közgazdasági író. A jelölt felkérésére a napokban utazott fel Kovács Sándor helyi pártelnök vezetése alatt egy küldöttség Budapestre s Rubinek Gyula örömmel vállalta el a jelöltséget. A másik kerületre az Egyesült keresztény pártok részéről a keresztény szocialistáknak van igényük, azonban egyelőre a szervezés erősítésén dolgoznak s a jelölésre csak később fognak gondolni. A Kecskeméti Egyesült Kisgazda és Földmives Párt küldöttsége, amelyben Kovács Sándor pártelnök vezetése mellett Csősz Péter, Borbély József, B. Hajagos Mihály, Kara Imre, Seres László, ifj. Sándor László kisgazdák, Katona József gyógyszerész, dr. Füredy István párttitkár és Kiss Elemér gazd. egyesületi titkárból állott, tisztelgett sokoropátkai Szabó István kisgazdaminiszternél, akivel a közeli jövő fontos feladatairól behatóan tárgyaltak. A miniszter este a pártkörben is együtt tartott a küldöttséggel. — Felhívás. Az elmúlt hónapokban számtalan idegen vörös katona, politikai megbízott, külföldi állampolgár stb. távozott el városunkból, kik nem lettek kijelentve, továbbá igen sok idegen tartózkodik a városban, kik nincsenek bejelentve. Felhívom a város lakosságát, hogy ezen be- és kijelentéseket 48 órán belül a „Rendőrségi Bejelentő“ hivatalnál (O.Collegium I. em. 7.) pontosan teljesítse, mert ezen idő leteltével a házakban szigorú ellenőrzést tartatok és a mulasztókkal szemben a legszigorúbban fogok eljárni. Kecskemét, 1919. október 9-én. Barna Tibor, h. főkapitány. — Műtárgyak kiviteli tilalma. Nem élő képzőművészeti művészeknek alkotásait (festmények, grafikai művek, szobrok), régiségeket, ideszámítva a régi fegyvereket is, földből kikerült leleteket, régi iparművészeti és népművészet tárgyakat, továbbá régi kéziratokat, nyomtatványokat és okleveleket az ország területéről további intézkedésig kivinni tilos. Akinek tudomására jut e tilalom megszegése, jelentse a rendőrkapitányi hivatalban, városháza, I. em., 27. szám.