Kecskeméti Közlöny, 1919. október (1. évfolyam, 22-43. szám)

1919-10-10 / 25. szám

Censurar: Sufo-St. N. Olteanu. Kecskemét, 1919 október 10 Pétitek I. évfolyam 25. szám fi­­­ffOZLOMy Előfizetési ára: Felelős szerkesztő: Dr. KISS ENDRE Szerkesztőség: Arany János-u. 6. sz. * Egész évre . . . ...................120 kor. --------- Kiadóhivatal: Arany János-u. 6. sz. Félévre.................................60 „ Egyes szám ára 50 fillér - Megjelenik minden nap . Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. A bor és a must áralakulása. Tartsanak ki a szőlősgazdák! Az idén a szőlőérés késése s a szál­lítási nehézségek miatt még mindig nem mozdult meg a szüreti must, illetve a­­ borpiac. Szőlősgazdáink tájékoztatása és mihez­tartása végett szükségesnek tartottuk felke­resni a „Szőlősgazdák Egyesületé­­nek ve­zetőségét, hogy információt szerezzünk a helyzetről. A tájékoztatást a következőkben közöljük: Az óborok ügye. A termelőknek nehézséget okoz a hordó­hiány, amit növel az, hogy az óborok nagy része még meg van. Vagy két hete megin­dult a bécsi és budapesti kereskedők részé­ről a bözvétel, elég élénken 8—9 koronás árban. A kiviteli nehézségek miatt a vásár­lás hirtelen abbamaradt, de pár napja ismét megkezdődött s rdmény van a 8—9 koronás értékesítésre. A must árak kialakulása még nem történt meg, mert a kereskedők hordói csak most érkeznek. A szőlők érése elmaradott s igy a szürettel nyugodtan várhatunk még akár két hétig is. Mert csak a minőség javul s az árak is reálisabbak lesznek. Az idén u. i. gyengébb termés lesz a tavalyinál s a minőség is le­­jebb fog állani. A hordókkal rendelkező must-hiénák természetesen igyekeznek majd letörni az árakat, akinek azonban hordái vannak, fel­tétlen tartsa meg a termését. Emlékezhetünk hogy tavaly mint szorították le az árakat 180—220 koronára s ma 4—5-szörös az ára a tavalyi bornak. Hogy segít az Egyesület a termelőknek. A Szőlősgazdák Egyesülete a múlt év­ben körülbelül 4000 hí­ bort raktározott el a hordóval nem rendelkező termelőknek.­­ Jól jártak, akik nem kótya­vetyélték el tavaly ősszel a mustot, mert januárban már 525 koronáért értékesítette az egyesület s igy óriási összeget mentett meg a termelőknek. S ezért mindössze 50 filléres kölcsöndíjat fizettek. Tervbe volt véve s az őszre el is ké­szült volna 8—10 ezer hl. cementhordó, a kommunizmus garázdálkodása azonban ezt meghiúsította. Az idén körülbelül 2000 hl. hordó áll rendelkezésére,­­ezeket ki fogják adni a hor­dóval nem bíróknak, akik saját maguk rak­tározzák el. Az uj hordók gyártása most is serényen folyik s a román hadsereg jóin­dulatú támogatásával sikerült egy vagyon abroncsot is szerezni. Remények a téli borárakra. A bor az idén szintén brilliáns üzleti cikk lesz. Részben, mert ma ez az egyetlen export, illetve cserecikke Magyarországnak, részben mert úgy Németországban, mint Lengyelországban és Cseh-Szlovákiában és a Balkánon igen nagy a borhiány. Csehor­szágban minden cikknek körülbelül egy­­harmada új áru az ittenieknek, a bor mégis 18—20 koronáért kel literenként nagyban, ma óriási nagy dolog, mert ez arányban nálunk 60 koronának kellene a bor literjé­nek lenni. A gyenge, íztelen olasz borok­­ nem tudnak a mi kitűnő borainkkal verse­nyezni az európai piacon. Még az is hírlik, hogy az európai gyógyszeranyaghiány miatt nagy kvantumot használnak fel gyógyszer­célokra is. Ha télen és tavasszal újra megnyílik a világkereskedelem, óriásilag fog felszök­kenni a magyar bor ára. Azért minden termelő okosan cselekszi, ha megtartja termését. Akinek nincs hordója, ne siessen az eladással, mert az érés elmaradottsága miatt rá­ér a szürettel. Pár hét múlva már bizto­san nagyot szökken a must­ár, ha az első napokban sikerül is a kereskedelem speku­lációjának lenyomni. Végül megemlítjük, hogy ismét bebi­zonyosodott, hogy a mi vidékünkön a ka­darkát érdemes legjobban felkarolni, mert az idén is a rövidinka és oportó tönkre­mentek. Ezeket közöljük egyelőre tájékoztatá­sul szőlősgazdáinkkal s megnyugtatjuk őket, hogy lapunk állandóan foglalkozni fog a kérdéssel s igyekezünk szőlősgazdáinkat mindig ismertetni a helyzettel s a beálló változásokkal, körülményekkel és mihez­tartással. A keresztény szocialisták a munkásokért és a hazafiságért. A keresztény szocialista szakszerveze­tek megbízottai Oláh Dániel vasmunkás­­miniszter elnöklete alatt ülést tartott, melyen Szabó József főtitkár jelentése után a követ­kező nagyjelentőségű határozati javaslatot hozták . A Keresztény Szocialista Szakszer­vezetek központi vezérlő bizottsága, midőn a kommün bukása után első ízben gyűlt ülésre össze, kimondja, hogy a nemzeti organizmus elválaszthatatlan részének te­kinti magát s mindazokat a szociális és gazdasági problémákat, melyek a munkás­ság szempontjából sürgős megoldásra várnak, nemzeti alapon, a törvény kere­tein belül, a keresztény etika szellemében, a nemzet egyetemes érdekeinek szem előtt tartásával kívánja megoldani. Ebből a célból nemzeti, erkölcsi s anyagi érde­keinek megvédésére keresztény és hazafias alapon építi fel a magyar munkások gaz­dasági szakszervezeteit s ebbe a szerve­zetbe való tömörülésre hívja fel az egész ország keresztény munkásságát. Egyben a legélesebb formában tiltakozik a szo­ciáldemokrata mozgalom újból való feltá­masztása ellen. Az a szociáldemokrata mozgalom, mely a kommunistákkal és az erkölcstelen kapitalistákkal egyetemben rombadöntötte az országot és koldussá tette a dolgozó népet a maga hazug jelszavaival, a ma­gyar nép érdekeinek veszélyeztetése nél­kül, ismét föl nem támadhat. A magyar nép olyan szociális akcióba, amely a tő­kés osztálynak s egy élősdi fajnak áll a szolgálatában, részt nem vehet s ilyen ak­ciókat erejéhez mérten meg fog akadá­lyozni. A dolgozó népnek olyan szociális mozgalom kell, mely nem egy klikk, ha­nem az egész dolgozó társadalom jólété­nek áll szolgálatában. A társadalmi béke s a dolgozó nép érdekében ez a mozgalom sürgősen köve­teli, hogy a kormány a közmunkák sür­gős elrendelésével siessen segítségére az ínségben szenvedő népnek. Szabályozza sürgősen a munkabéreket s a legkönyör­ Néhány szó a munkaközvetítésről. Amikor az ipartestületek munkaközve­títésének célszerűtlenségét és egyes szociál­demokrata szakszervezetek közvetítésének a közjóra nézve igen káros hatását az állam kézzelfoghatóan bebizonyítottnak látta, ke­zébe vette a szociálpolitikai problémák eme legfontosabbikát és a munkaközvetítést állami intézménnyé tette. A munkaközvetést u. i. a szociálde­mokrata szakszervezetek a sokszor igazság­talan sztrájkmozgalmaikban és igazságtalan céljaik elérésében fegyvernek használták fel, amennyiben a szakszervezeti munkás­nak eszköze volt a szakszervezet vezetőségének. A munkaadók csak a legvégső esetben for­dultak munkásért a szakszervezethez, a gyá­rak pedig egyáltalán nem, mivel azoknál leginkább tömegmunkaalkalom volt s ezt pe­dig a szakszervezeti munkaközvetítők a mun­kára jelentkezők kis száma miatt kielégíteni úgy sem tudták volna. Így történt azután, hogy a gyárak nem egy esetben a bécsi munkaközvetítőhöz fordultak s külföldről te­remtették elő minden időveszteség nélkül a szükséges munkaerőiket, mert rövid idő alatt itthon nem tudták előteremteni a szükséges munkaerőt. A munkaközvetítés ilyen rend­­szertelen és hézagos volta elodázhatatlanná tette a munkaközvetítés államosítását. Nálunk Kecskeméten csak 1918-ban lett állami munkaközvetítő hivatal felállítva. A hivatal célja a munkakereslet és munka­­kínálat minél gyorsabbi kielégítése. És bár a telefon- és a postaközlekedés hiánya na­gyon is megbénítják a hivatal áldásos mű­ködését, mégis a munka- és munkáshiányt nagyban enyhítette. Szolgáljon erre vonat­kozólag a következő néhány adat. Míg 1918. évben összesen 647 mun­kás jelentkező volt a hivatalnál, addig folyó évben már eddig 2000-en felül van a jelent­kezők száma. A jelentkezettek 90 százaléka mindig 2­ 3 nap leforgása alatt munkát kap és mihelyt a rendes telefon- és levélposta­­közlekedés helyreáll és ha az egész ország területére kiterjedőleg megindulhat a közve­títés, hisszük, hogy a munkahiányon éppen úgy, mint a munkáshiányon nagy mértékben enyhíteni fog az állami hivatal. A közvetítés kiterjed mindenféle mun­kásra, köz- és fejmunkásra egyaránt és tel­jesen ingyenes. A munkásoknak vidékre tör­ténő közvetítésénél a vasúti költséget is az állam fogja fizetni. A helybeli munkaközvetítő hivatal csak most lesz még erősebb alapokra fektetve . telenebb szigorral fojtsa meg az uzsorát, gondoskodjon arról, hogy a m­unkások a munkabérükből tisztességesen meg tudja­nak élni. gát­ oldására követeljük a munkásügyi minisz­térium megszervezését, követeljük a mun­­kásbiztosítás reformját. A kommunista üzelmek cégére alatt ártatlanul letartózta­tott munkásokat bocsássák szabadon és büntessék meg a hamis alapon vádat emelő kommunistákat. Végül gazdaság alapon nyugvó, meg nem alkuvó keresz­tény és magyar politikát követelünk, mely sokat szenvedett magyar népet megvédi nagytőke kiszipolyozásától, gazdasági bol­dogulását és erkölcsi felemelkedését biz­tosítja. .

Next